A jógácsára (szó szerint "jóga gyakorlat"; "az, akinek a gyakorlata a jóga")[1] a buddhista filozófia és pszichológia egy jelentős iskolája, amely a fenomenológiára és az ontológiára helyezi a hangsúlyt[2] meditatív- és jógagyakorlatokon keresztül. A 4. század környéki indiai mahájána buddhizmussal azonosították,[3] amelyhez hozzátartoztak a nem-mahájána dárstántika iskola (szautrántika) gyakorlói is.[4]
A jógácsára példázat a tudat által felépített emberi tapasztalatokat magyarázza el.
A jógácsára a madhjamaka mellett az indiai mahájána buddhizmus két fő filozófiai iskolája közé tartozik.[5]
Eredete
Masaaki (2005) szerint: "a legelső jógácsára szöveg, a Szandhinirmocsana-szútra szerint Buddha elindította a 'tan kerekét' (Dharmacsakra) háromszor."[5] Így ez a szútra a jógácsára legfőbb tana, amely bevezette a dharma kerekének háromszori megforgatása paradigmát, annak tanaival együtt. A jógácsára szövegeket általánosságban a harmadik forgatás részének tekintik, a kapcsolódó szútrákkal együtt. A jógácsára iskola orientációja nagyjából megegyezik a páli nikáják (gyűjtemények) gondolkodásával.[6]
Aszanga és Vaszubandhu
A jógácsára két legfőbb alakja Aszanga és Vaszubandhu, brahmin féltestvérek voltak. Aszanga éveket töltött intenzív meditációval, amelyek során úgy tartják, hogy gyakran ellátogatott a Tusita mennyországba, hogy tanításokat kapjon Maitréja bodhiszattvától. Úgy tartják, hogy a mennyországokat el lehet érni meditáció révén. Ezekről írt Paramártha, 6. századi indiai buddhista szerzetes.[7]
Aszanga írta meg a jógácsára tanok legfőbb szövegeit, úgy mint a Jógácsárabhúmi-sásztrát, a Mahájána-samgrahát, az Abhidharma-szamuccsaját és egyéb műveket, jóllehet vannak ellentmondások a kínai és a tibeti hagyományokban, hogy mely műveket tulajdonítják neki és melyeket Maitréjának.[8]
A jógácsára Kelet-Ázsiában
Az indiai jógácsára szövegek először az 5. században érték el Kínát.[9] Ezek között volt Gunabhadra négy füzetes fordítása, a Lankávatára-szútra, amely fontossá vált később a csan buddhizmus számára. A 6. században egy Paramártha nevű indiai szerzetes és fordító terjesztette Kínában a jógácsára tanításokat.[10] A kelet-ázsiai jógácsára legfontosabb alapítójának mégis Hszüan-cangot tartják, aki 33 éves korában Indiába utazott, hogy azután bő tíz évig tanulmányozza a buddhista tanokat híres mesterek segítségével, és fontos szövegeket ültessen át kínai nyelvre.[11] Hszüan-cang tanítója volt például a Nálanda Egyetem tanára, a 106 éves Sílabhadra.[12] Hosszú útjáról 657 buddhista szöveggel tért haza Hszüan-cang, köztük a legfontosabb jógácsára szövegekkel, úgy mint a Jógácsárabhúmi-sásztra.[13] A fordításokhoz ezután állami támogatást is kapott.
Ekkor állította össze a "Példázat a csak-tudat tökéletességéről" című művét (Cseng Veisi Lun).[14] Hszüan-cang támogatta a Maitréja bódhiszattva felé mutatott meditációs gyakorlatokat is.[15]
A jógácsára Tibetben
A jógácsára legelőször Sántaraksita majd Atísa révén került Tibetbe. A nyingmapa is használta a jógácsára szakkifejezéseit (bár nézeteit nem) a végtelen jelenségek jellemzésében (tibeti: རྣམ་གྲངས་མ་ཡིན་པའི་དོན་དམ་, wylie: rnam-grangs ma-yin-pa’i don-dam), amely Dzogcsen (tibeti: རྫོགས་ཆེན་, wylie: rdzogs chen) gyakorlatok végpontja.[16] Emiatt a jógácsára a tibeti buddhizmus szerves részét képezi.[17]
Annak ellenére, hogy Congkapa (akinek a reformjait tekintik a későbbi gelug iskola kezdetének[18]) karrierje elején támogatta a jógácsára nézeteit (főleg a nyolcfajta tudatosság létezését és működését illetően), a későbbi gelug nézet szerint a jógácsára különbözik a madhjamaka logikától[19] a buddhista két igazság tanait illetően.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
