(1841–1909) színész, színigazgató From Wikipedia, the free encyclopedia
Gálochi Temesváry Lajos [korabeli forrásokban Tömösváry Lajos névhasználattal is] (Érpele, 1841 – Debrecen, 1909. június 9.)[5] színész, színigazgató.
.jpg)
| Temesváry Lajos | |
.jpg) | |
| Született | 1841[1] Pele |
| Elhunyt | 1909. június 9. (67-68 évesen)[2] Debrecen[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Farkas Irma[4] |
| Gyermekei | Tömösváry Irma |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Temesváry Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1860-ban lépett fel először Molnár György társulatában. Játszott Kassán és Debrecenben, ahol népszerű lírai- és hősszerelmes, valamint drámai szalonszínész volt. Foglalkozott rendezéssel is az 1860-as évek végétől. 1871-ben mint vendég szerepelt a Nemzeti Színházban, ahova ezután egy évre szerződött. 1873 és 1875 között kassai színigazgató volt,[6] majd újból színészként működött. 1875/1876-ban a Budai (más néven Krisztinavárosi) Színkör igazgatói tisztét töltötte be, majd a társulat tagjának, Szathmáry Károlynak adta át a vezetést.[7] 1875 és 1878 között mint magánvállalkozó társulati igazgató bérelte a debreceni színházat.[8] 1877-ben e minőségében adott fel hirdetést jelentkező színészek leendő szerződtetése iránt.[9] Ezen években híradások szólnak a debreceni társulat nagyváradi és máramarosszigeti vendégszerepléseiről is.[10] 1879-ben a szabadkai színház az ő igazgatósága alatt ünnepelte 25 éves fennállását, majd 1881-ben ismét vállalta az igazgatói feladatokat.[11] Közben, 1880-ban a német színészek kora tavaszi fellépése után „Zomborban tartott társulatával hosszú színi idényt”.[12] 1881-ben Nagybecskerek után Törökbecsén is előadásokat tartott társulatával,[13] majd Óbecsén is felléptek,[14] és még március hónapban előadásokat tartottak Zentán is.[15] 1881 májusára már Szarvason terveztek előadást tartani.[16] 1881 májusában az országban kormányengedéllyel működő, így előadási jogú 29 színigazgató között Temesváry Lajost még Zenta székhellyel említik, de állandó tartózkodási helyük Szabadkán lehetett, s innen járták – elég sok utazást megkövetelő módon – vándortársulatként a tág környezetben fekvő fő településeket.[17] 1879-től folyamatosan Kolozsvárott is szerepelt. A kolozsvári nyári színház előadása 1881. augusztus 4-én Edmond Gondinet „Gavaud, Minard et Cie” című, 1869-ben írt darabja volt, melyet „Gaveaut, Minard társak” elnevezéssel Temesváry Lajos fordított.[18]
Azonban 1881. augusztus 5-én történt végzetes párbaja miatt Kolozsvárról távozniuk kellett, s ekkor Aradi Gerő színigazgatóval megegyezve az 1881/1882-es téli, s augusztusban az 1882/83-as újabb téli évadra is (a még ekkor álló úgynevezett „bódészínházba”) a szegedi színtársulathoz szerződött feleségével együtt.[19] 1882-ben Szolnokon is vendégszerepelt a Temesváry házaspár,[20] ugyanezen év június 21-én a Fővárosi Színkörben az ő szereplésükkel adták elő Sardou: A haza című darabját,[21] s ugyanitt a színkör által bohózatokra kiírt pályázat bíráló bizottságának is tagja volt Temesváry Lajos.[22] Ő rendezte az 1882. július 18-án a Budai Színkörben előadott Prém József: A boldogító című vígjátékát.[23] 1884/1885-ben is hírt adtak a heti- és napilapok a házaspár színdarabokban történő szerepléséről, 1887-ig pedig Temesváry Lajos versszavalatairól egyes rendezvényeken, majd végleg elhagyta a színi pályát, és MÁV-tisztviselőként helyezkedett el.
Krecsányi Ignác, Mándoky Béla, Aradi Gerő és Miklósy Gyula mellett a 19. század utolsó évtizedeinek egyik legjelentősebb igazgató-rendezője volt.
1881. augusztus 5-én színésztársát, Szombathelyi Bélát – az egy évvel korábban feleségeik között történt szóváltás miatt[24] – párbajra hívta, melynek során pisztolyának golyója megsebesítette ellenfele combját, és Szombathelyi 19 nappal később vérmérgezésben elhunyt.[25] Temesváryt ezért a kolozsvári törvényszék másfél évi államfogházra ítélte 1882. november 4-én,[26] majd fellebbezése után 1883 februárjában a Marosvásárhelyi Királyi Tábla egy évi fogságra mérsékelte azt.[27] A Kúria azonban 1883 októberében ismét másfél évi államfogház büntetésre módosította.[28] Végül 1884 februárjában „Kolozsvárra megidézték Temesváry Lajos színészt, ki Szombathelyi Bélát párbajban megölte, hogy kezdje meg a rámért másfél évi fogházbüntetést.”[29] Királyi kegyelemmel 1884. december 30-án 7 és fél hónapos váci fogság után szabadult.[30]
Erdélyi nemesi családban született. Apja, gálóchi Temesváry Károly százados volt az 1848–49-es honvédseregben, édesanyja Fekete Veron. 1873. június 7-én[31] kötött házasságot Farkas Irmával, a debreceni vagyonos vaskereskedő leányával, aki 1877-ben vele partnerségben színésznőként is fellépett. Lányuk, Irma 1894-ben a Színművészeti Akadémián szerzett oklevelet és a Nemzeti Színház tagja lett.
(A Magyar Színházművészeti Lexikon adatai)[36]
1863: Reszler István; 1864–65: Dráguss Károly; 1865–69: Latabár Endre; 1869–70: Szabó; 1870–71: Latabár Endre; 1871–72: Nemzeti Színház; 1872–73: Szabó; 1879–83: Kolozsvár.
Igazgatóként: 1873–75: Kassa, Miskolc; 1875: Buda; 1875–76: Debrecen; 1876: Buda; 1876–77: Debrecen; 1877: Nyíregyháza, Máramaros, Szatmár; 1877–78: Debrecen; 1878–79: Szeged.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
