Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt.

Gyors adatok
Telkibánya
Thumb
Telkibánya a levegőből
Thumb
Telkibánya címere		 Thumb
Telkibánya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Zoltán (független)[1]
Irányítószám3896
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség565 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség11,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,82 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Thumb
é. sz. 48° 28′ 58″, k. h. 21° 21′ 24″
Thumb
Telkibánya
Telkibánya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Telkibánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Telkibánya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Bezárás

Fekvése

Thumb
A település környékének térképe

Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék (Eperjes–Tokaji-hegység) középső részében, a Hegyközben fekszik, a szlovák határ közelében. Tengerszint feletti magassága 403 méter.

A közvetlenül határos települések: észak felől Pányok, északkelet felől Füzér, kelet felől Nyíri, délkelet felől Regéc, délnyugat felől Fony, nyugat felől Gönc, északnyugat felől pedig Zsujta és Abaújvár.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Hidasnémeti-Gönc vagy Pálháza-Bózsva érintésével, a 3708-as úton.

Címere

A címer alakzata lekerekített pajzs, amely két mezőre oszlik. A pajzs alsó ívelt, zöld részén háromtornyú vár, melynek tornyai a pajzs többi részét betöltő kék mezőbe nyúlnak. A vár mindkét oldalán egy-egy díszegyenruhás bányász látható kalapáccsal, ékkel. A kék mező felső harmadában, jobb és bal oldalon negyvenöt fokos szögben döntött pajzs alakú címer, amelyek hosszában osztottak. A mező jobb oldala Árpád-sávos, bal oldala kék alapon öt stilizált arany Anjou-liliomot ábrázol.

Története

1270-ben említik először mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja. 1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a termelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin-lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Mester Lászlóné (független)[4]
  • 1994–1998: Mester Lászlóné (független)[5]
  • 1998–2002: Mester Lászlóné (független)[6]
  • 2002–2006: Mester Lászlóné (független)[7]
  • 2006–2010: Mester Lászlóné (független)[8]
  • 2010–2014: Mester Lászlóné (független)[9]
  • 2014–2019: Kassai Zoltán (független)[10]
  • 2019–2024: Szabó Zoltán (független)[11]
  • 2024– : Szabó Zoltán (független)[1]

Látnivalók Telkibányán és környékén

  • Vártemplom
  • Kopjafás temető
  • Telkibánya, helytörténeti kiállítás
  • Koncfalvai ipartörténeti rom
  • Érc- és Ásványbányászati Múzeum
  • Szent Katalin-ispotály és kápolna
  • Károlyi-vadászkastély - ma szállóként működik
  • Aranyásók útja
  • Jegesbarlang [12]


Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
567
553
549
549
537
575
565
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,9%, református 50,3%, görögkatolikus 2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,5% (25,8% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% szlováknak, 0,9% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,2% németnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,8% volt római katolikus, 47,7% református, 2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 3,5% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).[15]

Irodalom

Galéria

  • Képek Telkibányáról
  • Thumb
    Kopjafás temető a református templom alatt
  • Thumb
    Vártemplom
  • Thumb
    Szent Katalin ispotály és kápolna romjai
  • Thumb
    Kopjafás temető a református templom mögött
  • Thumb
    Református templom a Bizsókáról
  • Thumb
    A Károlyi-kastély
  • Thumb
    Régi kép a Nagy utcáról

Jegyzetek

További információk

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.

Chrome
Wikiwand for Chrome
Edge
Wikiwand for Edge
Firefox
Wikiwand for Firefox