Remove ads
Zsujta község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.
| Zsujta | |
 | |
| Szent György Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Gönci |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Koncsol József Sándor (független)[1] |
| Irányítószám | 3897 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 245 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 22,44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 21° 16′ 46″ | |
 Zsujta
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |
| Zsujta weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsujta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Hernád völgyében, a szlovák határ közelében található.Gönctöl északra található,Abaújvártól délnyugatra fekszik.
Szomszédos települések: Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti, Tornyosnémeti.
Megközelítése
Csak közúton érhető el, Gönc vagy Abaújvár érintésével, a 3709-es úton.
Déli határszéle közelében halad el a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal, melynek Zsujta megállóhelye e település nevét viseli (bár valójában Gönc határai között helyezkedik el). A megálló a község központjától mintegy 1,2-2 kilométerre délre található, közvetlenül a 3709-es út vasúti keresztezése mellett, annak délkeleti oldalán, közúti elérését az az út biztosítja.
Remove ads
Zsujta és környéke ősidők óta lakott hely volt, amit az 1800-as években határában talált gazdag, és értékes bronzkori leletanyag is bizonyít.
Zsujta Árpád-kori település. Nevét a Váradi regestrum oklevele említette 1219-ben Sucta néven.
Nevét 1295-ben Sugta, Sugtha, a 14. század elején pedig Sugkta formában írták.
1219-ben Zsujtai Reynold gönci embereket vádolt - a Váradi Regestrum oklevele szerint - fia megöléséért.
A 14. század elején János gönci várnagy falujának írták, és ekkor Bárcai Edus szerviense, Copoz lerombolta egy fennmaradt oklevél szerint.
1295-1296-ban a három Németi nevű település határosa volt.
Zsujta egykori birtokosai a Karsa, Puky, Szécsy, majd a Vendéghy családok voltak.
A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 479 lakosa volt, ebből 471 magyar, 5 szlovák volt, melyből 236 római katolikus, 173 református, 52 izraelita volt.
Remove ads
Polgármesterei
- 1990–1994: Tóth Csaba (független)[3]
- 1994–1998: Tóth Csaba (független)[4]
- 1998–2002: Tóth Csaba (független)[5]
- 2002–2006: Erdődi József (független)[6]
- 2006–2010: Erdődi József (független)[7]
- 2010–2014: Koncsol József Sándor (független)[8]
- 2014–2019: Koncsol József Sándor (független)[9]
- 2019–2024: Koncsol József Sándor (független)[10]
- 2024– : Koncsol József Sándor (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 162 | 154 | 152 | 158 | 215 | 221 | 245 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 0,6% bolgárnak, 13,3% cigánynak, 0,6% németnek, 3% szlováknak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41%, református 45,8%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 1,2% (10,8% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 16,7% cigánynak, 2,3% szlováknak, 0,5% németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 38,1% református, 2,8% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 3,3% felekezeten kívüli (9,8% nem válaszolt).[13]
Remove ads
- Gótikus református templom a 12. századból
- Romantikus kúria
- forspont megálló/fogadó
- Karsa Ferenc honvédhadnagy, Görgei parancsőrtisztje és testvére Karsa András hadnagy, zeneszerző. A Karsa család másik három fia - György, Árpád, János - szintén részt vett a szabadságharcban.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads