Zsujta

Zsujta község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Zsujta
Szent György Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Gönci
Jogállás	község
Polgármester	Koncsol József Sándor (független)[1]
Irányítószám	3897
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	245 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	22,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 21° 16′ 46″48.500119444444, 21.2794
Zsujta Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Zsujta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsujta témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A bronzkori lelet egyik része a British Museumban

A bronzkori lelet további részlete a British Museumban

Fekvése

A Hernád völgyében, a szlovák határ közelében található.Gönctöl északra található,Abaújvártól délnyugatra fekszik.

Szomszédos települések: Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti, Tornyosnémeti.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Gönc vagy Abaújvár érintésével, a 3709-es úton.

Déli határszéle közelében halad el a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal, melynek Zsujta megállóhelye e település nevét viseli (bár valójában Gönc határai között helyezkedik el). A megálló a község központjától mintegy 1,2-2 kilométerre délre található, közvetlenül a 3709-es út vasúti keresztezése mellett, annak délkeleti oldalán, közúti elérését az az út biztosítja.

Története

Zsujta és környéke ősidők óta lakott hely volt, amit az 1800-as években határában talált gazdag, és értékes bronzkori leletanyag is bizonyít.

Zsujta Árpád-kori település. Nevét a Váradi regestrum oklevele említette 1219-ben Sucta néven.

Nevét 1295-ben Sugta, Sugtha, a 14. század elején pedig Sugkta formában írták.

1219-ben Zsujtai Reynold gönci embereket vádolt - a Váradi Regestrum oklevele szerint - fia megöléséért.

A 14. század elején János gönci várnagy falujának írták, és ekkor Bárcai Edus szerviense, Copoz lerombolta egy fennmaradt oklevél szerint.

1295-1296-ban a három Németi nevű település határosa volt.

Zsujta egykori birtokosai a Karsa, Puky, Szécsy, majd a Vendéghy családok voltak.

A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 479 lakosa volt, ebből 471 magyar, 5 szlovák volt, melyből 236 római katolikus, 173 református, 52 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Tóth Csaba (független)^[3]
• 1994–1998: Tóth Csaba (független)^[4]
• 1998–2002: Tóth Csaba (független)^[5]
• 2002–2006: Erdődi József (független)^[6]
• 2006–2010: Erdődi József (független)^[7]
• 2010–2014: Koncsol József Sándor (független)^[8]
• 2014–2019: Koncsol József Sándor (független)^[9]
• 2019–2024: Koncsol József Sándor (független)^[10]
• 2024– : Koncsol József Sándor (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	162	154	152	158	215	221	245
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 0,6% bolgárnak, 13,3% cigánynak, 0,6% németnek, 3% szlováknak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41%, református 45,8%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 1,2% (10,8% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 16,7% cigánynak, 2,3% szlováknak, 0,5% németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 38,1% református, 2,8% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 3,3% felekezeten kívüli (9,8% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Gótikus református templom a 12. századból
• Romantikus kúria
• forspont megálló/fogadó

Híres zsujtaiak

• Karsa Ferenc honvédhadnagy, Görgei parancsőrtisztje és testvére Karsa András hadnagy, zeneszerző. A Karsa család másik három fia - György, Árpád, János - szintén részt vett a szabadságharcban.