Tambov
orosz város From Wikipedia, the free encyclopedia
orosz város From Wikipedia, the free encyclopedia
Tambov (oroszul: Тамбов) város Oroszország európai részén, Moszkvától 480 km-re délkeletre. A Tambovi terület közigazgatási, gazdasági és kulturális központja.
Tambov (Тамбов) | |||
Istenanya kazáni ikonjának temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Tambovi terület | ||
Alapítás éve | 1636 | ||
Polgármester | Makszim Koszenkov | ||
Irányítószám | 392000 | ||
Körzethívószám | 4752 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 289 701 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 150 m | ||
Terület | 90 km² | ||
Időzóna | UTC+03:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 52° 43′ 23″, k. h. 41° 27′ 14″ | |||
Tambov weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tambov témájú médiaállományokat. |
Lakossága: 280 161 fő (a 2010. évi népszámláláskor),[2] 284 500 fő (2006 elején), 287 200 fő (2005 elején).
Az Oka–Don-alföldön, sík területen, a Cna folyó bal partján fekszik. A Moszkva–Szaratov vasúti fővonal egyik jelentős állomása.
Éghajlata mérsékelten kontinentális. A januári középhőmérséklet –10 °C, a júliusi 20 °C. A csapadék évi mennyisége nagyon változó, 350–700 mm között alakul. Egyes nyarakon a délkeletről érkező forró szelek miatt hosszan tartó szárazság is előfordul. A folyó december elejétől április elejéig jég alatt van, tavaszi árvize nagy területeket elönt.
A város alapját megvető erődítményt eredetileg egy közeli folyó partján, Tombov nevű mordvin faluval szemben akarták felépíteni. A város neve eszerint a mordvin-moksa tonbov („örvény”) szóból eredhet. Egy másik magyarázat szintén a mordvin tombaksz („lápos”), illetve a finn tamb („tölgy”) szavakra vezeti vissza.
Tambov erődjét a moszkvai orosz állam akkori határán, a Belgorodból kiinduló védelmi rendszer részeként alapították 1636-ban. Tíz évvel később a környéken újabb erődítési munkákat végeztek, amikor a védvonalat elkezdték tovább építeni Szimbirszk erődjéig. Tambov erődje a 17. század közepén több támadásnak is sikeresen ellenállt, de védelmi jelentőségét a következő század elején fokozatosan elvesztette. 1694-ben kezdték építeni a város első, ma is álló kőépületét, a Úr színeváltozása- (Szpaszo-Preobrazsenszkij-) katedrálist.
1719-től az Azovi (később: Voronyezsi) kormányzóság egyik kisebb közigazgatási központja volt. 1779-ben Tambov székhellyel önálló közigazgatási egységet hoztak létre, mely 1796-ban kormányzóság lett. 1781-ben a város címert és központilag kidolgozott beépítési tervet kapott. Három éven át, 1786-1788 között Gavrila Gyerzsavin, korának leghíresebb költője állt a közigazgatás élén. Ezekben az években kezdődött a várossá alakulás hosszantartó folyamata. Színházat, népiskolát, nyomdát alapítottak, és itt jelent meg Oroszország első vidéki újságja. A 19. század közepére a középületeknél elterjedt a kőből, téglából való építkezés, ekkor emelték az első közkórházat és a nyilvános könyvtárat (1842).
A század második felében Tambov a környék gabona-kereskedelmének egyik központja lett, de számottevő ipara nem volt. 1870-ben itt is megjelent a vasút, kiszolgálására 1897-99-ben járműjavító műhely létesült, mely hamarosan a legnagyobb helyi üzemmé vált. 1913-ban a városban egy gőzmalom, továbbá gyertyakészítő- és dohányüzem, sörfőző, szappanfőző is működött.
1928-ban a Tambovi kormányzóság megszűnt, de a város 1937-ben újból vezető szerephez jutott: az újonnan kialakított Tambovi terület központja lett. A második világháború utáni időkben vált mezővárosból ipari várossá.
A város ma is a folyó bal partján terül el, a túlsó parton erdős-parkos területek, kertek húzódnak. A történelmi városközpont utcaszerkezete az idők folyamán keveset változott. A központi és a nyugati részeken az 1960-as évektől öt- és kilencemeletes házakból álló új lakónegyedeket alakítottak ki, szálloda és több kulturális, oktatási célú középület is épült. A házak fele azonban napjainkban is kőből vagy fából épített, kisebb-nagyobb magánház.
Tambov az 1960-as években vált nagyipari központtá. Legfontosabb iparvállalatai a vegyipari gépgyártás, a vegyipar, a hadiipar ágazataiban működnek.
A városban filharmónia, nagy múltú színház, képtár (az egykori Nariskin-olvasókör épületében) és helytörténeti múzeum működik.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.