Orosz gyártmányú regionális utasszállító repülőgép From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szuhoj Superjet 100 (angolos írásmóddal Sukhoi Superjet 100), rövidítve SSJ az orosz Szuhoj Polgári Repülőgépek vállalat és az amerikai Boeing közös fejlesztésű regionális utasszállító repülőgépe. A projekt a Szuhoj korábbi Russian Regional Jet (RRJ) fejlesztési programján alapul. Első felszállását 2008. május 19-én hajtotta végre,[1] 2011. április 21-én állt forgalomba.
| Szuhoj Superjet 100 | |
 | |
| Egy Superjet 100 a Zsukovszkij repülőtér fölött 2009-ben | |
| Funkció | regionális utasszállító repülőgép |
| Gyártó | Szuhoj Polgári Repülőgépek |
| Tervező | OKB Szuhoj |
| Gyártási darabszám | 220 db (2022. januári állapot szerint) |
| Ár | 27,8 millió USD |
| Első felszállás | 2008. május 19. |
| Szolgálatba állítás | 2011. április 21. |
| Hatótávolság | 3048 km |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szuhoj Superjet 100 témájú médiaállományokat. | |
A repülőgép fejlesztését még az 1990-es évek közepén kezdte a Szuhoj az Iljusin és a Jakovlev-tervezőirodákkal közösen. A Szuhoj 2000-ben létrehozta a polgári repülőgépek tervezésére és gyártására szakosodott Szuhoj Polgári Repülőgépek vállalatot, amely a fejlesztési projekt felelőse lett. Időközben több nyugati vállalat is bekapcsolódott a gép fejlesztésébe, az olasz Alenia Aeronautica pedig 25% plusz egy részvénnyi részesedést szerzett a Szuhoj Polgári Repülőgépek vállalatban. A Boeing technológiai hozzájárulással vesz részt benne, de az amerikai vállalat végzi a repülőgép nemzetközi légialkalmassági bizonyítványának biztosítását, valamint a gép nemzetközi piacokra történő bevezetését is. Az avionikai berendezéseket a francia Thales, a szabályozástechnikai és szervóberendezéseket a német Liebherr, a hajtóműveket pedig a francia–orosz PowerJet vállalat készíti.
A fejlesztési programot illetve a repülőgépet 2006. július 17-én átnevezték Superjet 100-ra.
A komszomolszki repülőgépgyárban (KNAAPO) 2006 februárjában kezdődött el az első prototípus építése, amelyet 2007. január 28-án szállították át Zsukovszkijba, ahol a Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézetben (CAGI) elvégezték a földi teszteket. A gép hivatalos bemutatójára 2007. szeptember 26-án került sor az Amur menti Komszomolszkban.
Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója 2009. június 15-én 30 darab 98 férőhelyes Szuhoj Superjet 100 megrendeléséről írt alá szándéknyilatkozatot a gépet forgalmazó SuperJet International céggel.[2] Az ügylet végül csak szándéknyilatkozat szintjén maradt, a Malév pedig 2012-ben beszüntette a tevékenységét.
A gép első menetrend szerinti útját a Jereván–Moszkva vonalon hajtotta végre 2011. április 21-én. Az örmény Armavia légitársaság gépe 90 utast szállított a jereváni repülőtérről a moszkvai seremetyjevói repülőtérre, ahol 2 óra 55 perces repülőút után helyi idő szerint 4.45-kor szállt le. Ezen a járaton az Armavia korábban Airbus A319-es gépeket használt.[3] Az Armavia egy gépet vett át, az egy további gépre szóló megrendelést később visszamondta, maga a légitársaság pedig 2013. április 1-jével megszűnt. Az Armavia egyetlen Superjet gépe üzemen kívül van.
Oroszország nemzeti légitársasága, az Aeroflot 2011. június 6-án, hétfőn vette át az első Superjetet, amit június 16-tól a Moszkva–Szentpétervár útvonalon üzemeltetnek.[4]
2016. január 1-jéig összesen 101 darabot építettek. Ebből 8 darab prototípus és az előszéria volt, a megrendelőknek 75 db-t adtak át.[5] Legnagyobb üzemeltetője az Aeroflot, amely kb. három tucat gépet használ.
2020. januári állapot szerint 220 darabot készítettek a típusból (ebből 6 db prototípus a tesztekhez). A megrendelőknek 198 darabot adtak át, 2020 elején 158 repülőgép volt üzemben.[6]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
