From Wikipedia, the free encyclopedia
A szlovák nyelvtörvény egy 1995-ben elfogadott és 2009-ben jelentősen módosított törvény a nyelvhasználatról Szlovákiában. A jelenlegi állapot egy 2009-es parlamenti szavazással jött létre és 2009. szeptember 1-je óta hatályos.
A 2009-es módosítás széles körű kritikát és tiltakozást váltott ki a lakosság 10%-át kitevő szlovákiai magyarok, továbbá a magyar kormány, civil szervezetek és a magyar lakosság körében a magyarok elleni diszkrimináció[1][2] és anyanyelvük, a magyar nyelv használatának korlátozása miatt. A tiltakozási hullámot kiváltó törvény kulcskérdéssé vált a feszült Magyar–szlovák kapcsolatok kérdéskörében, melyek a törvény hatására sokéves mélypontra jutottak.[3]
A törvény kinyilvánítja a szlovák nyelv elsőbbségét bármilyen más nyelvvel szemben és azt állítja, hogy a szlovák nyelv „a Szlovák Köztársaság szuverenitásának megnyilvánulása”.[4] A törvény számos olyan helyzetet, köznapi szituációt részletez, amely során a népesség (pl. orvosok)[5]) kötelezve van a szlovák nyelv használatára írásban és szóban egyaránt.
A 2009-es módosítás 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbüntetés kiszabását teszi lehetővé azok esetében, akik nem a szlovák nyelvet használják a törvény által meghatározott helyzetekben.[6]
A nyelvhasználattal foglalkozó első törvényt 1990-ben hozták létre, Csehszlovákiában ez csak ott engedélyezte a magyar nyelv használatát, ahol a magyarok aránya a népesség 20%-át meghaladta.[7]
Miután Szlovákia független állam lett, 1993-ban a Szlovák Nemzeti Párt és a Matica slovenská olyan törvények elfogadását szorgalmazta, amelyek „megvédelmeznék" a szlovák nyelvet. A „dél-szlovákiai szlovákok” az 1995. április 4-ei nagysurányi találkozón kiadott nyilatkozatban követelték a nyelvtörvény elfogadását. A nyelvtörvény módosítása („kivételek nélküli nyelvtörvény") különböző büntetési tételeket írt elő más nyelvek, például a magyar használatáért a hivatalos kommunikációban, a kisebbség részarányától függetlenül. Így a törvény a magyar többségű településeken is büntetni rendelte a magyar nyelv használatát. Az államnyelvtörvény betartása felett őrködő ellenőrző testület első négy tagját a kulturális minisztérium 1996 februárjában nevezte ki.[8] Ezt az elnyomó jellegű törvényt még a szlovák alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta és később megsemmisítette.[7]
Ahhoz, hogy Szlovákia folytathassa a tárgyalásokat az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás ügyében, el kellett fogadnia a kisebbségek nyelvhasználatához való jogokat. Ez egy 1999-es törvényben történt meg, amely a kisebbségi nyelv használatát nyilvános helyeken (pl. kórházakban) ott engedélyezte, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot.
2009-ben a szlovák parlament elfogadta az úgynevezett „államnyelv törvényt”, mely szerint a szóbeli és az írásbeli kommunikáció során használt nyelv a legtöbb nyilvános helyzetben és helyeken, az állami hivatalokban és intézményekben csak szlovák lehet.[9] Más nyelv például a magyar[10] használata a leírt feltételek mellett a törvény következtében pénzbüntetést eredményez, minimum 100, maximum 5000 eurót. A The Economist című tekintélyes lap egy cikkében foglalkozott a nyelvtörvénnyel, eszerint a törvénnyel „Szlovákia kriminalizálja a magyar nyelvet”,[11] ami az anyanyelve a szlovákiai állampolgárok 10,7%-nak, ennek használata bizonyos helyzetekben büntetést von maga után.
Knut Vollebæk, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi biztosa számos ponton kritizálta a nyelvtörvényt, azonban utóbb Szlovákia számára megfogalmazott ajánlásait titokban és nem nyilvánosan tette. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) arra kérte a szlovák kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a Vollebækkel folytatott kommunikációt annak teljességében,[12] hogy a biztos véleményét és állásfoglalásait ne lehessen meghamisítani vagy eltorzítani. Korábban számos alkalommal a szlovák kormány a biztos véleményét úgy próbálta prezentálni, mintha minden rendben lenne a törvénnyel. Magyarország kifejezésre juttatta, hogy aggódik a törvény magyarokkal szembeni diszkriminatív volta miatt.
Augusztus 31-én lepleztek le egy szobrot Szlovákiában, mely egy országos demonstráció alkalmával az ott élő magyarok tiltakozását szimbolizálta a nyelvtörvény ellen. A gyászszobor leleplezése során tartott beszédekben elhangzott, hogy „A felvidéki magyarságot gúzsba akarják kötni, el akarják némítani, és ezt nem engedhetjük! Ez a szobor üzenete”.[13] Bajnai Gordon magyar miniszterelnök szerint: „Nagyon káros, amikor egyes, megélhetési nacionalizmust folytató szélsőséges szlovák politikusok a kisebbségi ügyét használják arra, hogy elfedjenek valós problémákat”.[14] Szeptember elején a nyelvtörvényre felhívták a Fehér Ház figyelmét. Koszorus Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség (American Hungarian Federation) vezetője „elfogadhatatlan és diszkriminatív”-nak nevezte a törvényt az amerikai kormányzat vezető külpolitikai döntéshozóval történt találkozóján.[15] A magyar külügyminiszter, Balázs Péter a szlovákiai gyakorlatot a kegyetlen Ceauşescu-diktatúra nyelvpolitikájához hasonlította.[16][17][18]
 |
 |
A nyelvtörvény ügyében Bajnai Gordon és Robert Fico tárgyalásokat kezdeményezett, amelyek Szécsény városában zajlottak szeptember 10-én. A sajtó akkoriban úgy értékelte, hogy a magyar félnek sikerült valami apró eredményt elérnie a nyelvtörvénnyel kapcsolatban,[19] akkor még nem lehetett tudni, hogy a megállapodást a szlovákok rövid idő után semmibe veszik. Ugyanakkor már a találkozó utáni sajtótájékoztatón is Fico számtalan félmondattal és utalással gúnyolódott a magyarokon. A felek Szécsényben megállapodtak, hogy a szlovák államnyelvtörvény vitás kérdéseit a törvényhez kiadandó végrehajtási utasításban rendezi majd a szlovák kormány, a végrehajtási utasításról pedig a kisebbségi vegyesbizottságban (kvb) egyeztetnek, a tárgyalásokba az EBESZ-t is bevonva. Fico azt is vállalta a szécsényi megállapodásban hogy elfogadja és kötelezőnek tartja EBESZ ajánlásait és véleményét.[20] Ezt a megállapodást a szlovák fél teljes egészében felrúgta mindössze néhány hónappal később. Kiderült, az EBESZ ajánlásait semmibe vevő végrehajtási utasítást akar elfogadni a szlovák kormány december közepén az államnyelvtörvényhez. A szlovákok a szécsényi megállapodással ellentétben nem egyeztettek a kérdésről a magyarokkal és az EBESZ-szel.[21]
Magyarország később változtatott eredeti álláspontján és nem Szlovákiát támogatta azon a szavazáson, ahol az energiaügyi miniszterek arról döntöttek, hol legyen az Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER) székhelye. „Csalódtam Magyarországban, mert emlékszem, hogy Luxemburgban [június folyamán] Szlovákiát támogatta, de az álláspontja most megváltozott.”[22] A döntés okáról a szlovák fél úgy vélekedett, a nyelvtörvény idézte elő ezt a döntést. A magyar Miniszterelnöki Hivatal szerint azonban „Magyarország a hagyományosan jó magyar–szlovén kapcsolatokra való tekintettel döntött a szlovén ACER pályázat támogatása mellett.”[23] A döntés nagy veszteség volt Robert Fico szlovák kormányfőnek, aki erőteljesen lobbizott a központ szlovákiai telepítése érdekében.
2009. december 16-án a szlovák kormány elfogadta a törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasításokat. A dokumentum – amely kétszer olyan hosszú, mint maga a törvény – rögzíti, hogyan kell értelmezni a törvény egyes sokat vitatott fogalmait, mint például a hivatalos és a nyilvános érintkezés, a hivatalos nyelv, a földrajzi megnevezés vagy az egészségügyi és szociális intézmények nyelvhasználata.
.jpg)
A Szlovák Nemzeti Párt 2011-ben aláírásgyűjtést kezdeményezett a kizárólagos szlovák nyelvhasználat ügyében. Petíciójuk a szlovák társadalom jelentős támogatásával rendelkezik. Összegyűjtött aláírásaik száma 2012 januárjában 420 000 körül volt, amely ezáltal teljesíti a népszavazás kiírásának számbeli feltételét.[38]
A törvény széles körben kritikát kapott a magyarok elleni diszkrimináció miatt, valamint azért, mert ellentétes az európai demokrácia szellemével. Azt is felvetették, hogy a törvény potenciálisan sérthet különböző megállapodásokat, szerződéseket.
Sólyom László magyar államfő aggályosnak találta a nyelvtörvényt. Az elnöki hivatal közleménye szerint:[39]
„ Az anyanyelv használatának ilyen szigorú szankciókkal fenyegetett korlátozása nem csupán a szlovákiai magyarság érdekeit és eddig gyakorolt jogait sérti, de több két- és többoldalú nemzetközi megállapodás szellemével, egyes esetekben betűjével is ellentétes. Többnemzetiségű állam homogén nemzetállammá alakítása, erőszakos nyelvi asszimiláció az Európai Unió értékrendjével összeférhetetlen, és a kisebbségeket védő mai nemzetközi jogrenddel ellentétes.”
– A Magyar Köztársaság elnöki hivatalának közleményéből
Sólyom szerint az anyanyelv használatának korlátozása a jogsértéseken túl ellentétes a magyar és a szlovák nép érdekeivel is. Szerinte a két ország kapcsolatának a másik történelmének, nyelvének és kultúrájának kölcsönös tiszteletén és elismerésén kell alapulnia, „ezt elismerni és támogatni kötelessége annak az államnak, amelyben a másik nemzet részei is élnek.”
Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a törvény súlyosan sérti a felvidéki magyarokat és nagy mértékben rontja a Magyar–szlovák kapcsolatokat is. Elmondása szerint a törvény számos kétoldali és nemzetközi szerződés szellemét és betűjét is sérti.
Bajnai a következőket nyilatkozta:[40]
„Nagyon káros, amikor egyes, megélhetési nacionalizmust folytató szélsőséges szlovák politikusok a kisebbség ügyét használják arra, hogy elfedjenek valós problémákat.
Előnyös lenne, ha a belpolitika, a hatalmi motivációk kikerülnének a kétoldalú kapcsolatokból, és a kisebbségek ügye visszatérne a kapcsolatok érinthetetlen, szent dolgai közé”– Bajnai Gordon Magyarország miniszterelnöke
Balázs Péter külügyminiszter a Die Presse (német nyelvű) osztrák lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök „sajnálatos módon könnyen elérhető népszerűséget igyekszik szerezni”.[41]
„Minden a jövő évi szlovák parlamenti választásokon múlik. A „magyar kártya” kijátszása egy politikai játék része. A két ország közötti további együttműködéssel kapcsolatban nem sokat várok már Ficótól.”
– Balázs Péter, Magyarország külügyminisztere
A magyarországi parlamenti pártok (MSZP, Fidesz, KDNP, SZDSZ) közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben arra kérték Szlovákiát, vonja vissza a törvényt.
Az etnikai és nemzeti kisebbségek intézete a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) belül elemezte a törvényt:[42]
„„Az anyanyelv támogatása és védelme ürügyén a szlovák törvényhozás által alkotott módosítás több emberi alapjogot is sért, amelyek védelmét Szlovákia számos nemzetközi szerződésben vállalta."
„Képzeljük el a következő helyzetet: Egy tűzoltó egy bajba jutott embert próbál kimenteni, aki nem beszél szlovákul. A törvény mégis kényszeríti arra, hogy csak szlovákul válaszoljon a segélykérésre. ”– MTA Kisebbségkutató Intézet
„„A nyelvtörvény egy teljesen felesleges jogszabály. Sőt káros. … mert teljesen feleslegesen rontja a különböző anyanyelvű polgárok kölcsönös viszonyát. Nem kellett volna azt még módosítgatni, mert már az eredeti[43] is annyira rossz, hogy azt nem lehet jóvá tenni, hacsak nem úgy, hogy érvénytelenítik azt.[44]”
– Miroslav Kusý szlovák politológus
2009. szeptember 1-jén nagyjából 10 000 magyar tüntetett Dunaszerdahelyen a törvény ellen a helyi stadionban.[3][45]
Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke úgy nyilatkozott, a törvény árt az integráció szellemének és olyan kérdéssé válik, ami az egész Európai Uniót érinti, mivel ellentétes a demokrácia alapelveivel.[46] Véleménye szerint a törvény részletes tanulmányozása szükséges, hogy kiderüljön sérti-e a fennálló jogrendet.[47]
Buzek szerint a szlovák kormányzat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jövőben megváltoztassák a nyelvtörvény szövegét.[48]
Michael Gahler, az EP képviselője és a külügyi bizottság alelnöke szintén kritizálta a törvényt, kijelentve, Robert Fico szlovák miniszterelnök és koalíciós partnerei[49] „még sem mentálisan, sem politikailag nem érkeztek meg Európába”:[50]
„Szlovákia így megsérti az EU közösen elfogadott és tisztelt normáit és figyelmen kívül hagyja az Európa Tanács vonatkozó ajánlásait, amik a kisebbségi nyelvek használatának kiterjesztése érdekében születtek.
Szlovákia saját lejáratódását kockáztatja EU-tagként és azt kockáztatja, hogy diktatúrává válik, ha a törvény előírásait konzisztens módon alkalmazzák.”– Michael Gahler, az EP külügyi bizottságának alelnöke
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
