Szivác
település Szerbiában From Wikipedia, the free encyclopedia
település Szerbiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Szivác (szerbül: Sivac, Сивац ) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben. Közigazgatásilag Kúla községhez tartozik.
Szivác (Sivac, Сивац) | |
Sziváci református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Nyugat-bácskai |
Község | Kúla |
Rang | falu |
Irányítószám | 25223 |
Körzethívószám | +381(0)25 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Népsűrűség | 58,9 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 103 m |
Terület | 152,7 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 42′ 15″, k. h. 19° 22′ 47″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szivác témájú médiaállományokat. |
Nevét az 1590. évi török defterek említették először, a régi Telek nevén, 31 adózó házzal, miből világos, hogy a szerbek a régi Telek vagy Telekháza helyére telepedtek le. Ez ugyanis a mohácsi vész előtt mezőváros volt, 1462-ben talán királyi birtok, 1494-ben a Vingarti Geréb családé, 1500-ban pedig Enyingi Török Imre birtoka, aki azt Corvin Jánostól kapta. Ezután több birtokosa is volt, mígnem 1590-ben helyét Szivácz váltja fel. Valószínű tehát, hogy e tájban alakúlt Szivácz falu szerbekből. 1650-ben egy Sovácz nevű falu, bizonyára - Szivácz, - az érseknek dézsma fejében hét forintot fizetett. 1652-ben Szivácz helység gróf Wesselényié volt. Az 1699. évi első összeírásban Szivácz falu 34 gazdával van felvéve, ami akkor igen tekintélyes szám volt. Hihetőleg Rákóczi seregeinek pusztításai következtében a falu népessége megapadt és 1715-ben csak 28 adófizetőt írtak össze itt. 1717-ben Sziváczot az új Bodrog vármegyébe osztották be.
1730-ban a vármegye itt tartotta közgyűlését. 1740-ben négy szerb pap volt Szivácon. Az 1768. évi kamarai térképen a falu a mai helyén van feltüntetve a Telecskán, 50 szerb és néhány magyar családdal. Az 1904. évi miniszteri rendelet szerint hivatalos neve: Ószivác.
Ószivácon az 1900. évi népszámláláskor 7200 lakosa volt 1385 házban. Anyanyelv szerint: 1036 magyar, 2675 német, 3477 szerb, 12 egyéb. Vallás szerint: 1644 római katolikus, 3429 görög keleti, 115 ág evangélikus, 1800 református, 130 izraelita, 77 egyéb volt.
Ez a helység 1786 tavaszán alakult református német telepesekből. akik Ósziváczon külön telepedtek le. 130 telkes gazda és öt házas zsellér voltak az első lakosok.
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
---|---|---|---|---|---|---|
11 029 | 11 105 | 11 448 | 10 649 | 9979 | 9514 | 8992[1] |
Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 5179 | 57,59 |
Montenegróiak | 2703 | 30,06 |
Magyarok | 425 | 4,72 |
Horvátok | 162 | 1,80 |
Jugoszlávok | 54 | 0,60 |
Cigányok | 49 | 0,54 |
Macedónok | 49 | 0,54 |
Németek | 13 | 0,14 |
Ruszinok | 12 | 0,13 |
Ukránok | 9 | 0,10 |
Goránok | 8 | 0,08 |
Bunjevácok | 7 | 0,07 |
Szlovákok | 6 | 0,06 |
Szlovének | 4 | 0,04 |
Muzulmánok | 4 | 0,04 |
Románok | 3 | 0,03 |
Bolgárok | 1 | 0,01 |
Bosnyákok | 1 | 0,01 |
Egyéb/Ismeretlen[2] |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.