Szitka luc
növényfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A szitka luc (Picea sitchensis) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe és a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó faj.
| Szitka luc | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Quinault Lake Spruce, a faj harmadik legnagyobb képviselője | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Picea sitchensis (Bong.) Carr. | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 Elterjedési területe | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Szitka luc témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szitka luc témájú médiaállományokat és Szitka luc témájú kategóriát. | ||||||||||||||||
Neve és rendszertana
A nevét az alaszkai Sitka városról, illetve közösségről kapta. A DNS-vizsgálatok azt mutatták,[1][2] hogy a szitka lucnál, csak az oregoni luc (Picea breweriana) bazálisabb, azaz ősibb. Az összes többi lucfaj változatosabb, ami arra hagy következtetni, hogy a lucfenyők az észak-amerikai kontinensről származnak.[1]
Előfordulása
A szitka luc előfordulási területe Észak-Amerika nyugati partvidékén van, északon az alaszkai Kenai-félszigettől, délre Észak-Kaliforniáig, azaz a Fort Bragg nevű városig (Griffin & Critchfield 1972). A mérsékelt övi esőerdők egyik jellegzetes fája; a tengertől sohasem távolodik túl messzire, kivételt képez Oregon, ahol a folyók mentén akár 80 kilométerre is behatol.
Megjelenése
A szóban forgó lucfenyő, Földünk egyik legnagyobb fája.[3] A fenyők között az ötödik helyen van, az óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), az tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens), a déli kaurifenyő (Agathis australis) és az óriás tuja (Thuja plicata) után.[4] Néhány hivatalosan megmért példány elérte a 91 méteres magasságot.[5]
A kérge vékony és pikkelyszerű; 5-20 centiméteres darabokban hámlik. A fiatal példány lombkoronája széles és kúp alakú, az idősebbnél - 20-40 méter - hengeresebbé válik. A fiatal hajtások nagyon világos barnák, majdnem fehéresek. A tűlevele merev és éles; 15-25 milliméter hosszú és oldalra lapított. Sötét kékeszöld 2-3 sornyi gázcserenyílással.
A toboza 6-10 centiméter hosszú; zárva 2, míg nyitva 3 centiméter széles.[6] Karcsú henger alakú. A tobozpikkelyek 15-20 milliméter hosszúak. A fiatal toboz vöröses, 5-7 hónap után világos barnává válik. A fekete magok 3 milliméteresek, 7-9 milliméteres szárnyakkal.
Mivel nagyon nedves talajokban nő, a gyökerei nem hatolnak mélyre és nemigen ágaznak el; főleg oldalnövésűek.[7] Habár nedves területeken él, a vékony kérge és sekély növésű gyökere miatt, a tűz nagy kárt tehet benne.[7]
Egyes példányokra daganatok nőnek, azonban ezek nem károsak az egészségére.[8]
A legnagyobb példányai
- Carmanah Giant - a Carmanah Walbran Provincial Parkban él és a 96 méteres magasságával a legmagasabb fa Kanadában.
- Queets Spruce - a legterebélyesebb fa a világon, tömege 337 köbméter faanyagot tartalmaz, 75,6 méter magas és 4,55 méter átmérőjű az átlagos méretű ember mellmagasságának tájékán; az Olympic Nemzeti Parkban található, 26 kilométerre a Csendes-óceántól.
- Quinault Lake Spruce - 58,2 méteres magasságával, 298 köbméter faanyagával és 5,39 méter átmérőjével a világ harmadik legnagyobb szitka luca; ez is az Olympic Nemzeti Parkban található, de 39 kilométerre a Csendes-óceántól.
Felhasználása
A fa anyagát sok mindenre hasznosítják, például a faiparban, papírkészítésben, zongorák és egyéb hangszerek készítésében,[9] a második világháború előtt a repülőgyártásban.[10] A fiatal hajtásokból lucízű sört és szirupot lehet készíteni.[11][12] Az őslakosok a gyökereiből kosarakat fontak.[13]
Képek
Egyik óriás példánya
A természetes élőhelyén
Erdőt alkotva
Törzse oldalnövésű gyökerekkel
Friss hajtások
Tűlevelei és toboza
Daganatos példányok
Faanyaga
_and_epicormic_branching.JPG)
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.