Szirbova
falu Romániában, Temes megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Szirbova, 1904 és 1918 között Szirbó (románul: Sârbova) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
| Szirbova (Sârbova) | |
 | |
| 1821-ben épült szirbovai ház a bukaresti falumúzeumban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Rakovica |
| Rang | falu |
| Községközpont | Rakovica |
| Irányítószám | 307336 |
| SIRUTA-kód | 158305 |
| Népesség | |
| Népesség | 322 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 101 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 00″, k. h. 21° 33′ 45″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kiss Lajos szerint neve eredetileg szerb lakosokra utalt,[1] míg Vasile Frățilă egy Sârb(u) nevű személyről történő névadásra gondol.[2] A képző mindenképpen szláv eredetű.
Temesvártól 29 kilométerre kelet–délkeletre, a Temes folyótól délre, a nagy kiterjedésű nagykövéresi tölgyerdő keleti peremén fekszik.
A népességszám változása
A népszámlálások tanúsága szerint népességszáma 1900 körül tetőzött, 1900-ban 908-an lakták. Az 1920-as évekre – a terjedő egykézés miatt – a halálozások száma már meghaladta a születésekét.
Etnikai és vallási megoszlás
Engel Pál szerint a középkori Trokka(mihály)falva helyén fekszik, amelyet 1459-ben Trokkamyhalfalwa, 1473-ban Throkfalwa alakban említenek mint a cseri uradalom részét, az 1554-es defterben pedig már délszláv képzővel bukkan fel, mint (modern átírásban) Tırıqıva.[3] 1700 körül jelentkezik mai nevén mint Szerbova, 1717-ben pedig mint Sirbova. Utóbbi alkalommal ötvenkét házból álló falu volt, román lakossággal. A 18. században a csákovai kerülethez, majd 1779-től Temes vármegyéhez tartozott. Elszórtan álló házait 1754-ben vonták utcarendbe. 1807-től a katolikus vallásalap birtoka volt.
1870 és 73 között építették ki a Temes töltését, és 1898-ban modernizálták a Bakóvárra vezető utat. A sváb szomszédság nemcsak házainak németes oromfalában és a 20. század elejétől divatozó egykézésben éreztette hatását, de ortodox román lakossága a két világháború között ugyanolyan ragaszkodással díszítette lakóterét katolikus szentképekkel, sőt szobrocskákkal, mint keleties ikonokkal.
A Bánát–Körösvidék Társadalmi Intézet Cornel Grofșorean vezetésével 1935-ben falukutatást végzett Szirbován, melynek anyaga könyv formájában is megjelent. Egyoldalúan állat-, azon belül főként szarvasmarha-tenyésztő faluként írták le. Családainak 70%-a ekkor már boltban vásárolta ruhái zömét, és csak 30% készítette otthon. A házak 58%-a volt kétszobás (egy tiszta és egy lakószoba) és 30%-uk egyszobás, 66%-uk épült vályogtéglából, 19%-uk boronából és 4%-uk égetett téglából, 93%-uk volt döngölt és 7%-uk deszkapadlós. Konyhaként a tornác szolgált, itt helyezték el a kemencét és itt tartották az evőeszközöket is. A falukutatók benyomása szerint főként a fiatalabb nemzedékből csak kevesen tartották be az előírt böjtöket. Érdekesség, hogy a faluban nem működött kocsma. Fenntartottak ugyan egy zugivót, de csak kevesen és szégyenkezve látogatták.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
