falu Romániában, Temes megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Nagykövéres (románul: Chevereșu Mare, németül: Grosskeweresch) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
| Nagykövéres (Chevereșu Mare) | |||
 | |||
| Nagykövéresi házak | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Temes | ||
| Község | Nagykövéres | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 307105 | ||
| SIRUTA-kód | 156320 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1288 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 11[1] | ||
| Népsűrűség | 15,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 100 m | ||
| Terület | 81,17 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 40′ 01″, k. h. 21° 29′ 27″ | |||
| Nagykövéres weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykövéres témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Temesvártól 18 km-re délkeletre található.
Első említése: Kıveriš (1554), majd Keverisch (1717) és 1723–1725-ben Keveresch. Nevének előtagja a Versec közelében egykor létezett, szerb lakosságú Kiskeveres falura utal, amely 1788-ban elpusztult.
A 18. században postaállomása volt és egészen Buziásfürdő fölemelkedéséig a környék legjelentősebb településének számított. Házcsoportjait az 1760-as években vonták össze egyetlen faluközpontba. Ugyanekkor költöztették ide a Bázos és Szirbova között, a mai kövéresi erdő közepén 1761-ben még Bothia néven jelölt falu lakóit – ma Bocea a falu északi részének a neve. 1807-ben a Tanulmányi alap uradalmának központja lett.
A 18. század első felében oltyánok, 1785 után mócok, az 1770-es években magyarok költöztek be. 1777 és 1786 között római katolikus plébániája is volt, egyháza ezután Bakóvár filiája lett.
A falu annak köszönhette hírnevét, hogy 1724-ben itt halt meg a magát 185 évesnek tudó Petru Czartan, „a Bánát matuzsáleme”. Temes vármegyéhez tartozott.
A falutól a Temesig és Szirbováig terjedő tölgyerdő volt Nicolae Ceaușescu egyik kedvenc vadászterülete.
.svg){kind=small}