városállam Délkelet‐Ázsiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Szingapúr, hivatalosan a Szingapúri Köztársaság (kínaiul: 新加坡共和国, tamilul: சிங்கப்பூர் குடியழுத்து, malájul: Republik Singapura), független ország, törpeállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról a 900–1500 méter széles Johori-szoros választja el Malajziától. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros egyben Indonézia felségvizeinek határa is. Az állam nevét a szanszkrit सिंह, simha, vagyis oroszlán és पुर, pura, azaz város szavakból kapta.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Szingapúri Köztársaság | |||
| Republic of Singapore 新加坡共和国 Republik Singapura சிங்கப்பூர் குடியரசு | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Majulah Singapura „Előre, Szingapúr” Nemzeti himnusz: Majulah Singapura | |||
.svg) | |||
| Fővárosa | Szingapúr (városállam) | ||
 é. sz. 1° 17′, k. h. 103° 53′ | |||
| Államforma | Unitárius parlamentáris köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Tharman Shanmugaratnam | ||
| Miniszterelnök | Lawrence Wong | ||
| Hivatalos nyelv | angol, mandarin, maláj, tamil | ||
| Függetlenség | Malajziától | ||
| Kikiáltása | 1965. augusztus 9. | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 5 866 139 fő (2021)[1] | ||
| Rangsorban | 115. | ||
| Becsült | 5 637 000 fő (2022[2]) | ||
| Rangsorban | 115. | ||
| Népsűrűség | 7 540 fő/km² | ||
| GDP | 2022[3] | ||
| Összes | 424 431 millió USD (37.) PPP: 701 804 millió USD | ||
| Egy főre jutó | 79 576 USD (7.) PPP: 131 580 USD | ||
| HDI (2021) | 0,939[4] (12.) – nagyon magas | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 716,1 km² | ||
| Rangsorban | 187 | ||
| Víz | 1,4% | ||
| Időzóna | szingapúri idő (UTC+8) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | szingapúri dollár (SGD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | SGP | ||
| Hívószám | 65 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .sg | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó | BS 1363 | ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szingapúri Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
.png) | |||
1965-ös függetlenedése óta Szingapúrban rohamos fejlődés indult el, amit nagyrészt előnyös gyarmati múltjának köszönhet. Szingapúr volt ugyanis a környék brit gyarmati központja. A kezdeti évek politikai válságai után, a természeti erőforrások hiánya és a hátország hiánya ellenére a négy „ázsiai tigris” egyikévé vált. Stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost. Ma jelentős pénzügyi és logisztikai központ; Hongkong mellett Ázsia legfontosabb pénzügyi központja.[5] A világ egyik leggazdagabb országa (városa), ugyanakkor a világ egyik legmagasabb megélhetési költségű városaként tartják számon.[6][7][8] Gyakran „Ázsia Svájcának” nevezik.[9]
Kiemelkedő helyen szerepel a legfontosabb társadalmi mutatók tekintetében: az oktatás, egészségügy, életminőség, a személyes biztonság terén. A lakosok az egyik legmagasabb várható élettartamot, az egyik leggyorsabb internetkapcsolatot és az egyik legalacsonyabb gyermekhalandóságot mondhatják magukénak globális szinten is. Nemzetközi felmérések szerint az állam az egyik legkevésbé korrupt a világon.[10]
A figyelemre méltó életminőséget és politikai stabilitást felmutató Szingapúr ma „tekintélyuralmi demokráciának” vagy „puha diktatúrának” számít,[11][12] és függetlensége óta ugyanaz a család van hatalmon.[13] A városállamot politikai liberalizmus nélküli gazdasági liberalizmust gyakorló országnak tekintik.[14][15] A kormánypárt által kialakított választási és jogi keret lehetővé tesz némi politikai pluralizmust, de korlátozza a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát.[13]
Szingapúr az azonos nevű szigeten terül el, ezen kívül még kb. 60 kisebb sziget (Jurong, Tekong, Ubin stb.) alkotja. A kis területű ország legnagyobb része síkság, és csak pár szigethegy emelkedik ki felszínén. Ezek közül a legmagasabb a Bukit Timah nevű domb 163,63 méterrel a tenger szintje felett. A sekély parti sáv feltöltésével a sziget területét folyamatosan növelik, így például 1960-ban Szingapúr területe még csak 581,5 km² volt, szemben a mai 716,1 km²-rel. A feltöltésnek az volt az ára, hogy eltűntek a jellegzetes trópusi mangroveerdők. A városias képet mutató országban amúgy sem maradt meg sok az eredeti növénytakaróból. Szingapúr területének mindössze 5%-án burjánzik mind a mai napig a trópusi esőerdő. Ennek kárpótlásaként hozták létre a város állat- és növénykertjét, amely a világ egyik legszebbje a maga műfajában, trópusi gyűjteménye pedig páratlan. Saját vízforrása alig van, így a sziget egyetlen édesvízkészlete az esővíz, amelyet több víztározó gyűjt össze (Seletar, Murai, Pandan stb.). Az ország szükségleteinek mindössze 10 százalékát tudja fedezni a természetes vízforrásaiból.[16]
Szingapúr lényegében városállam. A városközpont a fő sziget déli partján terül el, de az eredeti esőerdőkből a sziget más részein sem maradt sok. Tudatos várostervezés folyik, szép városi parkokat alakítottak ki. A botanikus kert trópusi gyűjteménye páratlan.
Szingapúr az egyenlítői éghajlaton fekszik, ahol az évi 2400 mm csapadék az átlagos. A statisztikák szerint mindössze két fok átlagos eltérést tapasztalhatunk a januári és a júliusi középhőmérséklet között. Az esős évszak novembertől januárig tart, amikor főként az európai turistáknak nehéz megküzdeniük a magas páratartalommal.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 34,3 | 35,2 | 36,0 | 35,8 | 35,4 | 35,0 | 34,0 | 34,2 | 34,3 | 34,6 | 34,2 | 33,8 | 36,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 30,1 | 31,2 | 31,6 | 31,7 | 31,6 | 31,3 | 30,9 | 30,9 | 30,9 | 31,1 | 30,6 | 30,0 | 31,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 26,5 | 27,1 | 27,5 | 28,0 | 28,3 | 28,3 | 27,9 | 27,9 | 27,6 | 27,6 | 27,0 | 26,4 | 27,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 23,3 | 23,6 | 23,9 | 24,4 | 24,8 | 24,8 | 24,6 | 24,5 | 24,2 | 24,1 | 23,7 | 23,5 | 24,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 19,4 | 19,7 | 20,2 | 20,7 | 21,2 | 20,8 | 19,7 | 20,2 | 20,7 | 20,6 | 21,1 | 20,6 | 19,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 243 | 159 | 171 | 178 | 171 | 162 | 158 | 175 | 169 | 193 | 256 | 287 | 2322 |
| Átl. páratartalom (%) | 84 | 82 | 83 | 84 | 84 | 82 | 82 | 82 | 83 | 83 | 86 | 87 | 84 |
| Havi napsütéses órák száma | 173 | 183 | 192 | 174 | 179 | 177 | 189 | 179 | 156 | 155 | 129 | 133 | 2019 |
| Forrás: Hong Kong Observatory | |||||||||||||
A szigetet először kínai források említik a 3. században. Ebben az időben Tomaszeknek nevezték a Maláj-félsziget csücskén elhelyezkedő szigetet. Sokáig csak halászok és kalózok tanyáztak a kis kikötőben. Singapurát a maláj hagyományok szerint Srivijaya egyik hercege alapította. Srivijaya uralmát a 14. században a Majapahit Birodalom döntötte meg. Ebben a korban Tomaszek egyre nagyobb várossá fejlődött, és halászatból, valamint a kereskedelemből élő lakói tehetősebbek lettek, de még mindig nem tartozott a legfontosabb települések közé. Hamarosan a Sziámi Királyság tette rá a kezét a területre, majd a 15. század elején a Malakkai Szultanátus (más néven Johorei Szultanátus, ma: Melaka, Johor) birtokába került.
A következő évszázad a lassan fejlődő városka életében sorsdöntő volt. Először jelentek meg Szingapúr partjainál európai hajók. A portugálok felkelést robbantottak ki a malájok ellen, amelyben 1617-ben porig égett a cölöpházakból álló városka. A portugálok sem tudták azonban megtartani a szigetet hosszú ideig, a 17. század elején a hollandok kezére került. A nagyhatalmi huzavonából végül Nagy-Britannia került ki győztesen, amikor 1819-ben Thomas Stamford Raffles, a Brit Kelet-indiai Társaság képviselője megállapodást kötött a johorei szultánnal, miszerint a szigeten kikötőt és települést alapít. A brit gyarmati városkát Szingapúrnak nevezte el, és hamarosan innen kiindulva Délkelet-Ázsia jelentős részét sikerült a társaság befolyása alá vonni. Egyre fontosabb kikötőként, 1832-ben a közeli brit területek központja, majd 1867-ben önálló brit koronagyarmat lett. Stratégiai fontossága abból fakadt, hogy az Európát Kínával összekötő hajóút mentén fekszik. 1842-ben, amikor Hongkong is a brit gyarmatbirodalom részévé vált, Szingapúr jelentősége csökkent. A hanyatlásból aztán még nagyobb lendülettel tört fel, amikor 1869-ben megnyitották a Szuezi-csatornát. A hajósvilág egyik legismertebb kikötőjévé vált. A délkelet-ázsiai brit központ egyre jobban fejlődött, de még mindig főként alacsony cölöpházak alkotta negyedekből állt.
Az első világháború után brit katonai támaszpont létesült itt. Ennek ellenére a második világháborúban 1942. február 15-én a japán csapatok a szingapúri csatában elfoglalták a szigetet, és egészen a japán kapitulációig, 1945 szeptemberéig tartották megszállva. A japánok új nevet is adtak a városnak: Szjonan-to, vagyis Dél Fénye. Szingapúr gyors (hat nap alatt történő) elvesztése, az ottani brit csapatok evakuációja súlyos kudarca volt Nagy-Britanniának. A világháború után a sziget újra brit birtokba került. 1946-ban önálló koronagyarmatként kezelték, majd 1959-ben önigazgatást alkothatott. A szabad választásokon Li Kuang-jao nyert, aki a későbbiekben hatalmas szerepet játszott Szingapúr gyors fejlődésében. 1962-ben egy demokratikusan megrendezett népszavazáson a szigetállam úgy döntött, hogy csatlakozik a Maláj Államszövetséghez, amelyben Szingapúr mellett Malájföld, Sabah és Sarawak vett részt. A szövetség 1963 szeptemberében alakult meg. Szingapúr ekkor autonóm kormányzattal rendelkezett. Az államalakulaton belül hamarosan ellentétek kerültek felszínre a szingapúri és a szövetségi kormány között. Ezek a szigetország kiválásához vezettek. Így 1965. augusztus 9-én Szingapúr független állammá alakult. Két nappal a különválás deklarálása után ismerte el Malajzia Szingapúr önállóságát.
Az újonnan alakult állam súlyos gondokkal nézett szembe. Lakói között tombolt a munkanélküliség, kevés lakás volt, a forgalmas kikötő csak a környezetszennyezést növelte, és a kis országnak alig volt saját nyersanyaga. Azonban Li Kuang-jao kormánya sikerrel vette az akadályokat, és a nemzetközi üzleti élet központjává sikerült emelnie a városállamot. Li (hivatalosan) egészen 1990-ig vezette az országot. Utóda Goh Chok Tong lett. Az ő hivatali idejében az ország sikeresen átvészelte az 1997-es ázsiai pénzügyi válságot, a 2003-as madárinfluenza-járványt és a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után az iszlám szélsőségesek jelentette veszélyt. 2004-ben az ország történetének harmadik miniszterelnöke Li Kuang-jao legidősebb fia, Li Hszien Lung lett.
Szingapúr a westminsteri rendszeren alapuló képviseleti demokrácia, államformája unitárius parlamentáris köztársaság. Politikai rendszerének alapja az írott szingapúri alkotmány, amely 1965. augusztus 9-én lépett életbe és az 1963–1965 között érvényes maláj szövetségi alkotmány Szingapúrra érvényes részein alapul.
Az alkotmány értelmében törvényhozó hatalommal az elnök és a parlament bírnak. A szingapúri parlament egykamarás, fő funkciói a törvényhozás, az ország pénzügyeinek kezelése és a miniszterek tevékenységének felügyelete. Képviselőit ötévente választják relatív többségi szavazási rendszerben. A jelenlegi parlamentnek 103 tagja van: 93 képviselőt 31 választókerületből közvetlenül választották meg, 9 független képviselőt az elnök nevezett ki és 3 képviselőt a választókerületi rendszeren kívül neveztek ki az ellenzéki képviselők számának növelése érdekében.
Bár Szingapúr köztársaság, és mint ilyen, az ország vezetését „választják”, Li Kuang-jao megszakítás nélkül volt hatalmon három évtizeden keresztül. A People’s Action Party (PAP, Lee pártja) gyakorlatilag az egyetlen párt az országban. A kritikusok szerint a PAP mindent meg is tett az esetleges konkurens pártok elnyomására: a lejáratástól, pereskedéstől kezdve a választási rendszer (számukra kedvező) átalakításáig terjedt az eszköztáruk. Ezért aztán Szingapúrt inkább tekintélyelvű államnak tartják, mint demokráciának.
Li Kuang-jao utódlása is érdekesen zajlott. 1990. november 26-án benyújtotta lemondását az elnöknek, kinevezve utódjául Goh Chok Tongot, akit később meg is választottak.
Lee lemondásakor létrehoztak egy új posztot a kormányzatban Rangidős Miniszter néven, melyet mindig a lemondó miniszterelnök foglal el. Tehát Lee továbbra is ott maradt a kormányban. Megtartotta a kormányzó párt (PAP) elnöki posztját is, így biztosítva, hogy elgondolásai továbbra is nyitott fülekre találjanak (a pártelnöki posztot végül 1992-ben átadta Goh Chok Tong miniszterelnöknek). Amikor Goh Chok Tongot előléptették miniszterelnök-helyettesből miniszterelnöknek, a régi pozícióját Lee legidősebb fia, Lee Hsien Loong foglalta el.
2004. augusztus 12-én Goh Chok Tong lemondott, és az első miniszterelnök fiát, Lee Hsien Loongot nevezte ki utódjául. Mivel immáron a Rangidős Miniszter cím Goh Chok Tongot illeti meg, az idősebb Lee kiszorult volna a kormányzatból. Ezt orvosolandó, a fiatal Lee még egy újabb pozíciót hozott létre a kormányában, a miniszter-tanácsadóit, amit apja rögvest el is foglalt, és azóta is együtt kormányozzák Szingapúrt. (A poszt nem keverendő össze az amúgy minden miniszter mellett, a háttérben megtalálható tanácsadókkal: a minisztertanácsadó a kormány tagja, talán a tárca nélküli miniszter tekinthető a magyar megfelelőjének.)
A Lee család többi tagja is jelentős gazdasági és/vagy politikai pozíciókkal rendelkezik; gyakorlatilag nem nagyon van olyan terület, ahol ne lennének jelen. Ezek alapján a kritikusok Szingapúrt leginkább egy nagyon sikeres családi vállalkozásnak tartják.
Az ország vezető pártja a People’s Action Party (Népi Akció Párt), mely jobbközép ideológiájú és már 14. ciklusában kormányoz. Ellenzéki pártok a Workers' Party (Munkáspárt), valamint a Singapore People's Party (Szingapúri Néppárt). Mindkét párt balközép ideológiájú. Utóbbi a 2015-ös parlamenti választásokkor nem került be a törvényhozásba.[18]
Szingapúr unitárius állam és így a központi kormányzat az egyetlen politikai és jogi központ, az országban nincsenek tartományok vagy megyék. A helyhatóságok, amelyek Szingapúr történelme során több formában léteztek, a központi kormányzattól függenek. 2023-ban az ország területe helyhatóságilag háromféleképpen van felosztva: 5 közösségi fejlesztési tanácsra, ezek tovább 17 városi tanácsra, ezek pedig még tovább 31 választókerületre.
2024-ben Szingapúr az ország GDP-jének 2,7%-át költötte honvédelemre, többet, mint a régió többi országa, világviszonylatban a gazdaság méretét tekintve 14. legtöbbet.[19]
Minden szingapúri férfi állampolgár részére (sőt a nem állampolgár betelepültek is) kötelező a kétéves sorkatonai szolgálat. Ugyan történelme során még nem keveredett háborúba a városállam, ma mégis százezres aktív hadserege van, és összesen 350 ezren hívhatók be katonai szolgálatra.
|
Képek          |
| Lakosok száma | 1 022 100 | 1 518 800 | 1 934 400 | 2 229 800 | 2 646 466 | 2 930 901 | 3 796 038 | 4 265 762 | 5 399 162 | 5 866 139 |
| 1950 | 1958 | 1966 | 1974 | 1982 | 1989 | 1997 | 2005 | 2013 | 2021 |
A kínai származású szingapúriak alkotják a szigetállam lakosságának legnagyobb részét, mintegy 75,2%-át. A maláj 13,6%, az indiai származásúak pedig a szingapúri lakosság 8,8%-át teszik ki.[20] Az eurázsiai szingapúriak és más kisebb etnikai csoportok, mint az arabok, zsidók, thaiok, japánok és európaiak a társadalom 2,4%-át alkotják.
A szingapúri állam nagy gondot fordít a különböző népcsoportok közötti békés kapcsolat fenntartására, tanulva az 1960-as években bekövetkező, etnikai okokra visszavezethető lázadásokból. Nagy hangsúlyt fektetnek a jó viszony megőrzésére a társadalom minden területén, így az oktatási rendszer, a katonaság, valamint a lakhatás terén. Az állam hozzáállása eddig jobbára sikeres volt, és az 1970-es évek eleje óta kevés jele volt a etnikai feszültségnek.
A szingapúriak többnyelvűek, a 2020. évi népszámlálás adatai alapján a népesség 74,3%-a beszél legalább két nyelvet. A legtöbbek által beszélt nyelv az angol, míg az anyanyelveket az iskolákban második nyelvként tanítják az egyes etnikai csoportok identitásának és értékeinek megőrzése érdekében. A 2020. évi népszámlálás szerint otthon az angol a leginkább használt nyelv, amelyet a népesség 48,3%-a használ, ezt követi a mandarin 29,9%-kal.[21]
Szingapúrban a buddhizmus a legelterjedtebb vallás (főleg a mahájána ága), amelyet kb. a népesség 33%-a gyakorol. Szintén nagy számban vannak jelen keresztények (18%), majd az iszlám-hívők (15%) és a hinduk (5,1%). Említésre méltó a taoisták száma (11%) és a magukat nem vallásosnak nevezőké, akik a lakosság 17%-át teszik ki.[22][23]
A szingapúri szociális rendszer főként a Central Provident Fund (CPF) nevű, a hagyományos társadalombiztosítóktól némiképp eltérő funkciókat is ellátó állami intézményen nyugszik. A rendszer elsősorban az egyén, illetve a család felelősségvállalására épít.[20] Ennek megfelelően a CPF egyéni elszámolású biztosító, amelyben a juttatásokat az egyén (illetve bizonyos esetekben közvetlen hozzátartozói) befizetései határozzák meg (úgynevezett hozzájárulással meghatározott társadalombiztosítási rendszer).[20]
A tagság minden szingapúri állampolgárnak kötelező, és a jövedelem egy bizonyos hányadát a CPF által kezelt egyéni számlákra kell továbbítani. A hozzájárulás mértéke az évek során az ország és a világ gazdasági teljesítményétől függően változott, 2007 óta a teljes munkavállalói hozzájárulás mértéke 14,5%, a munkáltatói pedig 20%.[24][J 1]
| 1955 | 1985 | 1986 | 1995 | 1999 | 2007 | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Munkavállaló % | 5 | 25 | 10 | 20 | 10 | 14,5 |
| Munkáltató % | 5 | 25 | 25 | 20 | 20 | 20 |
| Összesen % | 10 | 50 | 35 | 40 | 30 | 34,5 |
A befizetéseket három számlán tartják nyilván, amelyekről különböző célra vehet igénybe szolgáltatásokat az állampolgár.
A 80-as évek elejéig az egészségügyi kiadásokat adókból fedezte Szingapúr, és a szolgáltatók köztulajdonban voltak. A társadalom elöregedése azonban a többi fejlett országhoz hasonlóan egyre nagyobb terhet rótt a rendszerre.[J 2] ami a hosszú távú fenntarthatóságot veszélyeztette. Az egészségügyi rendszert ezért átalakították; napjainkban jelentős részben előtakarékossági számlákon és egyéni társfinanszírozáson alapul az ellátás.[20]
Az átalakítás után a szingapúri egészségügyi rendszert ma a világon a leghatékonyabbak között tartják számon. A GDP 3,7%-át teszik ki az egészségügyi kiadások (szemben az OECD átlagosan 8%-os értékével), aminek 30%-át állami forrásokból, 8-10%-át az állami kezelésű előtakarékossági számlákról, a maradékot tisztán magánforrásokból fedezik.[20] A magánszolgáltatók arányában az ellátástól függően nagyok az eltérések. Az alapellátás és a járóbeteg-rendelések 80%-a magánkézben van, míg a fekvőbeteg-ellátást túlnyomóan (kb. 80%-ban) állami szolgáltatók végzik.[20]
Az egészségbiztosítási piac legnagyobb szereplője az állami biztosító; a magántársaságoknak nem jut nagy szerep Szingapúrban. Az állami biztosító csak a ritka, súlyos betegségek finanszírozását vállalja, azt is megfelelő önrésszel. A magasabb komfortú ellátást választóknál az önrész aránya magasabb. A preventív intézkedéseknek nagy figyelmet szentelnek, a közoktatásba is beépül az egészséges életmódra nevelés.[20]
Szingapúr vezető szerepet tölt be a globális világgazdaságban; a világ harmadik legnagyobb devizaközpontja és 3. legnagyobb pénzügyi központja,[25] a második legnagyobb kaszinó-szerencsejáték központja,[26] a harmadik legnagyobb olajfinomító és kereskedelmi központja és a hajójavítási szolgáltatások egyik fő központja,[27] a világ legfontosabb logisztikai központja.[28]
Ázsia legfontosabb ipari központja: kikötőjének forgalma első a világon. Szingapúrban található a Föld egyik legnagyobb olajfinomító-kapacitása. A világ egyik leggazdagabb állama (GDP: 61 046 USD/fő PPP). A Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 3. legversenyképesebb országa.[29]
Legfőbb kereskedelmi partnerek a 2016-os adatok alapján:[30]
Legrégebbi állandó hídja a Szingapúr folyó fölött az 1869-ben épült Cavenagh híd; ennek tehermentesítésére épült meg 1908-1910 között az Anderson híd.
Szingapúr közúthálózatnak hossza 3500 km, ebből 164 km gyorsforgalmi út.[31] A Nemzetközösség legtöbb országához hasonlóan itt is bal oldali közlekedés van. 1975-ben a világban elsőként Szingapúrban vezettek be dugódíjat, ezzel együtt szigorították a járműtulajdonlás szabályait és népszerűsítették a tömegközlekedést.[32] Az útdíj rendszert 1998-ban korszerűsítették, azóta elektronikus útdíjfizetés és térfigyelés van érvényben. 2025-ig az autókban megtalálható fedélzeti eszközöket automatikusan leolvasó útdíjfizető kapukat műholdas járműkövetéssel helyettesítik majd.[33]
Mivel Szingapúr sűrűn lakott kis szigetország, a privát gépjárművek száma szigorúan van szabályozva. Azoknak, akik autót vásárolnak, a jármű piaci értékének 100%, 140%, 190%, 250% vagy 320%-ával megegyező regisztrációs díjat kell fizetniük és jogosultsági bizonyítványért is folyamodniuk kell, amellyel a gépjárművet legfeljebb 10 évig lehet használni. Az értékesíthető jogosultsági bizonyítvány számát és árát havonta kétszer határozzák meg a legfrissebb gépkocsi-regisztrációs és deregisztrációs statisztikák alapján.[34][35]
| Hívójel prefix | S6, 9V |
| ITU zóna | 54 |
| CQ zóna | 28 |
Ma már alig lehet elképzelni, hogy alig 100 évvel ezelőtt szemetes, cölöpházakkal teletűzdelt kis kikötő volt, hiszen ma központjában a leghatalmasabb bankok és társaságok felhőkarcolói állnak a modern sugárutak és üzletek mellett. A világon az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő kis államban szigorú törvények védik a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, eszik, rágógumizik, nem a kijelölt helyen megy át az úttesten vagy akár nem öblíti le a WC-t a nyilvános illemhelyen.
Részben a nagy szigor miatt, a világon Szingapúrban követik el a legkevesebb bűncselekményt. A közvélemény általában támogatja az ország szigorú törvényeit. Egyetértenek a drogcsempészeket sújtó halálbüntetéssel, a pornográfia tilalmával és a politikai véleménynyilvánítás korlátozásával – cserébe virágzó gazdasági körülmények között élhetnek. A szex különböző formáinak tilalma azonban nem találkozik a lakosság akaratával. Szingapúrban érdekes módon nyílt és törvényes a prostitúció. A legnépszerűbb sétálóutcában például az ékszerboltok, vegytisztító szolgáltatások és butikok között helyet kapnak az eszkortszolgálatok irodái is. [forrás?]
|
Képek a kultúráról .jpg)    .jpg)  .jpg)  .jpg)     |
A szingapúri gasztronómia a maláj, kínai, indiai, indonéz, nyugat-európai (elsősorban portugál és angol), japán, koreai és thai konyhák keveréke. Az ételek sokszínűségét a nemzeti identitás kulcsfontosságú tényezőjének tekintik. A beszélgetések gyakori témája az étkezés és ételkészítés. Az egyes vallási csoportok megtartották ugyanakkor a maguk kulináris szokásait: a hinduk nem esznek marhahúst, a muszlimok pedig sertést. Gyakori a különböző nemzetiségűek közös étkezése, amelyen mindig szem előtt tartják az adott csoport szokásait és/vagy étkezési előírásait, ezért mindenki számára elfogadható fogást választanak, ezzel igyekezvén egymáshoz közelebb kerülni.
Már Szingapúr korai időszakában népszerűek voltak az ételstandok, vagy ételekkel járó kocsik.[36] Ezt olyanok vették igénybe (pl. hivatalnokok), akik nem tudtak odahaza étkezni, ezért az ebédjüket rendszerint ilyenformán fogyasztották el.[37] Előnyük, a gyors ellátás ellenére komoly hátulütőjük abban volt, hogy nem voltak higiénikusak (tudható ez a vízkészletekkel való takarékoskodásnak). Csak az 1960-as években hozott a kormány törvényeket az ételárusítás ezen formájának megrendszabályozására.[38] Az ételkiárusítóknak meg vannak a maguk központjai és mindegyiknek meg vannak a maguk specialitásai. Azokon a helyeken, ahol egy éppen adott nemzetiség él (kínai, maláj, indiai), ott mindig annak a gasztronómiája befolyásolja az ételkiárusítók kínálatát. Azonban akár ezen konyhák fogásai együttesen is szerepelhetnek a kínálatban.[39] Az árusok által árult legnépszerűbb ételek a kókuszdiólekváros pirítós, chilis rák, currys halfej, a roti prata (egy palacsintához hasonló indiai tésztaféle, amit currymártással esznek), hainani csirke rizzsel stb.[40]
Formula–1-es futamot rendez 2008-tól, amely a sportág történetének első éjszakai futama, amit kivilágított aszfaltcsíkon bonyolítanak le. Itt történt 2008-ban a Crash-Gate botrány néven elhíresült incidens, amikor is a Renault F1-csapattag, brazil Nelson Piquet Jr. felettesei utasítására a szűk városi pályán autóját szándékosan a falhoz csapta – veszélyeztetve ezzel versenyzőtársait és a nézőket is –, hogy ezzel csapattársát, a kétszeres világbajnok spanyol Fernando Alonsót győzelemhez segítse.
2010. augusztus 14. és 26. között Szingapúrban rendezték az első ifjúsági olimpiai játékokat.
A Volvo Ocean Race is megáll Szingapúrban.
2021 decemberében a maláj születésű, de szingapúri állampolgár Loh Kean Yew nyerte a férfiak egyéni versenyszámát a Tollaslabda Világbajnokságon.
Nemzeti ünnepek:
| dátum | név | angol név | megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Jan 1 | Újév | New Year's Day | |
| Jan/Febr | Kínai újév | Chinese New Year – Lunar New Year | két napos ünnep |
| Márc/Ápr | Nagypéntek | Good Friday | keresztény ünnep |
| Máj 1 | A munka ünnepe | Labour Day | |
| Máj | Vészák | Vesak Day | hindu és buddhista ünnep |
| Aug 9 | Nemzeti ünnep | függetlenség Malajziától – 1965. | |
| Okt/Nov | Dípávali | Deepavali | hindu fesztivál |
| Dec 25 | Karácsony | Christmas Day | keresztény ünnep |
| változó | A böjt megtör. ünnepe | Hari Raya Puasa – Hari Raya Aidilfitri | iszlám ünnep a Ramadán végén |
| változó | Áldozati ünnep | Hari Raya Haji – Hari Raya Aidiladha | iszlám ünnep |
Egyéb ünnepek:
| dátum | név | angol név | megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Dec 26 | Karácsony | Boxing Day | karácsony másnapja |
| Márc/Ápr | Húsvéthétfő | Easter Monday | keresztény ünnep |
| Húsvétvasárnap | Holy Saturday | keresztény ünnep | |
| Jan/Febr | Thaipusam | hindu fesztivál | |
| változó | A Próféta születésnapja | Birthday of Prophet Mohamed | iszlám ünnep |
| Az áldozati ünnep 2. napja | Hari Raya Puasa | iszlám ünnep |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg)
