labdajáték, versenysportág From Wikipedia, the free encyclopedia
A tollaslabda ütővel játszott játék, melyet egymással szemben álló két játékos (egyéni), vagy két-két játékos (páros) játszik. Az ellenfelek egy téglalap alakú pálya két felén foglalják el helyüket, amelyeket háló választ egymástól. (Angol neve badminton.)
A játékban használt labda egy tollakkal ellátott, kis labda, amelynek különleges aerodinamikai tulajdonságai vannak. Tollai miatt más labdákhoz viszonyítva sokkal hamarabb veszít sebességéből. Mivel repülését erősen befolyásolja a szél, a versenyeket mindig teremben rendezik. Létezik hobbiváltozata is, amelyet szabadtéren is játszhatnak, kertekben, strandokon.
A tollaslabda az 1992. évi nyári olimpiai játékok óta hivatalosan is olimpiai sportág, jelenleg öt versenyszámmal: férfi és női egyes, férfi és női páros, vegyes páros.
Ősi gyermekjátékból ered: néprajzi párhuzama még a kőkorszaki körülmények között élő busmanok között is fellelhető, ahol kis gumóba tűznek tollakat és bottal ütögetik annak érdekében, hogy minél tovább a levegőben maradjon.
A pontozási rendszer 2006 májusában megváltozott, a kiszámíthatóbb játékidő és a könnyebb követhetőség érdekében. A legfőbb változás az, hogy a labdamenetek végén bárki szerezhet pontot, nemcsak az adogató fél. Ezzel egyidőben az egy játszma megnyeréséhez szükséges pontszámot 21-re növelték.
Minden játszmát 21 pontig játszanak, minden labdamenet végén az azt megnyerő egy pontot ér el. A mérkőzést két nyert játszmáig játsszák.
Adogatáskor az adogató és a fogadó fél az átellenes adogatótérben foglal helyet. Az adogatónak úgy kell megütnie a labdát, hogy az beavatkozás nélkül a fogadóterületre esne. Ez a szisztéma a teniszhez hasonló, az alábbi eltérésekkel:
Egyéni mérkőzésen az adogató fél páros pontszámkor a jobb oldali, páratlan pontszám esetén a bal oldali adogatótérből indítja el a labdát.
Párosok esetén, amennyiben az adogató fél megnyeri a labdamenetet, az adogatást ugyanaz a játékos folytatja, miután partnerével oldalt váltanak. Ha a fogadó fél nyeri a labdamenetet, az adogatást is elnyeri; páros pontszám esetén a jobb, páratlan esetén a bal oldali játékos adogat.
Amikor a pontszám eléri a 20-20-at, a játék addig folytatódik, míg legalább 2 pontnyi különbség ki nem alakul, de maximum 30 pontig (a 30-29 a játszma végét jelenti).
A labdamenet végén alapvetően az nyer pontot, aki úgy üti meg a labdát, hogy az az ellenfél térfelén földet ér. A pontszerzés másik esete az, ha az ellenfél hibát követ el. A hibák a következők lehetnek:
A tollaslabdához használt ütő könnyű, a legjobb minőségűek tömege 70-100 gramm (húrok nélkül), alapanyaga szénszálas kompozit, melynek súly-erősség aránya igen kedvező. Korábban (illetve alacsonyabb minőségű ütőknél ma is) könnyű fémeket, például alumíniumot használtak. A legkorábbi ütők fából készültek, de ezeket ma már egyáltalán nem gyártják.
A labda fontos része a sportágnak. Ennek a végén tollszerű gumiból vagy műanyagból készített rész van. Az eleje pedig gumiból készült és félgömb alakú. Az erre vonatkozó szabályok:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.