Szin
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Szin község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
| Szin | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ötvös Bálint (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3761 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 789 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 45,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,1 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Aggteleki-hegység[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 29′ 50″, k. h. 20° 39′ 38″ | |||
 Szin
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Szin weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szin témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Jósva patak mentén fekszik, az Aggteleki-karszt délkeleti részén, Aggtelektől 15, Edelénytől 29 kilométerre. Bár alig néhány kilométernyire fekszik a magyar-szlovák országhatártól, közigazgatási területének nincs határszakasza, mert az államhatár magyar oldala az Aggteleki-karsztnak ezen a vidékén részben Aggtelekhez, részben Szögligethez tartozik.
Külterületei
A falu három lakott külterülete: Alsómalom, Felsőmalom, Szelcepuszta.
Alsómalom
Itt áll az 1990-es évek elején vendégfogadóvá átépített, egykori Deák-féle vízimalom. Ezt az Aggteleki Nemzeti Park fogadó kapujává kívánják kiépíteni.
Szelcepuszta
A falutól mintegy 3 km-rel északra, a Szelce-völgy fölső végében. A mai puszta helyén helyén az Árpád-korban valószínűleg vasműves település állt. Erre utalnak a környező hegyoldalak, völgyek nevei:
- Verő-oldal,
- Verő-tető,
- Patkós-völgy,
- Patkós-oldal;
valamint a Szelce-völgyben szántás közben felbukkanó kohósalak-maradványok.[4]
Az 1930-as években itt építették fel Horthy Miklós vadászkastélyát. Ez jelenleg turistaház; most is főleg vadászokat fogad.
Megközelítése
Főutcája az egész Borsodi-dombságon és az Aggteleki-karszton végighúzódó 2603-as út, amely a község közigazgatási területén torkollik bele, majdnem 46 kilométer megtétele után a 27-es főútba, annak 39. kilométerénél. Közvetlenül e csomópontot megelőzően, utolsó méterein ágazik ki a 2603-asból észak felé a 26 115-ös út, amely csak a zsáktelepülésnek számító Szögligetre vezet.
Keleti határszélét érintve húzódik a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal is, melynek a település közigazgatási területén ugyan nincs megállási pontja, de a központjától alig három kilométernyire) található a Jósvafő-Aggtelek vasútállomás.[5] [Ez utóbbi érdekessége, hogy mindkét névadó településétől több mint 10 kilométernyi távolságra fekszik.]
Az egyfajta gazdasági épületet jelentő, régi magyar szín vagy szén főnévből keletkezett. Középkori okiratokon Szín vagy Szén néven szerepelt.
Álló négyszög alakú pajzs. Kék mezőben két leveles szőlőindáról egy ezüst szőlőfürt csüng lebegve.
A 12. században a tornai királyi erdőuralomhoz tartozott. A 13. század végén Tekus ispán birtokába került. Halála után leszármazottai megosztoztak javain – az ezt rögzítő, 1340-ben kelt irat az első olyan okmány, amiben a falu szerepel – Zeyn írásmóddal. Az ide települő örökösök előbb-utóbb a falura utaló Szini családnéven kezdték nevezni magukat; Tekus további utódai váltak:
- a Jósvafői család,
- a Szalonnai család és
- a Tornay család őseivé.
1399-ben már kőből épült temploma volt, amely az 1600-as évektől a református egyházhoz tartozott. A falu lakóinak legfőbb jövedelmi forrása a filoxérajárvány előtt a bortermelés volt; a járvány alatt ennek ősi hagyománya feledésbe merült.
1950 és 1966 között önálló tanácsú község, majd 1966 és 1990 között Szinpetrivel közös tanácsa lett. 1990-től újra önálló község; a 2000-es években körjegyzőség székhelye.
Polgármesterei
- 1990–1994: Kiss Ferenc (MDF)[6]
- 1994–1998: Ifj. Ötvös Bálint (független)[7]
- 1998–2002: Ötvös Bálint (független)[8]
- 2002–2004: Ötvös Bálint (független)[9]
- 2004–2006: Ötvös Bálint (független)[10]
- 2006–2010: Ötvös Bálint (független)[11]
- 2010–2014: Ötvös Bálint (független)[12]
- 2014–2019: Ötvös Bálint (független)[13]
- 2019–2024: Ötvös Bálint (független)[14]
- 2024– : Ötvös Bálint (független)[1]
A településen 2004. április 18-án azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[15] A választáson ennek ellenére ő is elindult, és 80 %-ot is meghaladó eredménnyel (két jelölt közül) meg is nyerte azt.[10]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 785 | 813 | 823 | 834 | 811 | 824 | 789 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 57%-a magyar, 43%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 38,5% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 24,8%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 24,7% (5,1% nem válaszolt).[17]
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 26,4% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,1% lengyelnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,2% volt római katolikus, 17,9% református, 0,7% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 31,4% felekezeten kívüli (15,9% nem válaszolt).[18]
- Református templom. A jelenlegi templom 1804-ben épült, késő barokk stílusban. Orgonáját Ringer Ottó építette 1932-ben.
- Kisboldogasszony római katolikus templom
- 56 férőhelyes óvoda
- A 8 tantermes általános iskolában 11 pedagógus oktat
- 7 kiskereskedelmi üzlet
- 3 vendéglátó hely
- Fiókgyógyszertár
- Orvosi rendelő
- A római katolikus klasszicista stílusú kápolna 1800 körül épült a falu Szinpetri felőli végén.
- Horthy Miklós vadászkastélya Szelcepusztán.
- Második világháborús emléktábla.
- Sajnos, a 20. század második felében a falu szinte valamennyi, perkupai stílusú lakóházát átépítették. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1987-ben közülük kettőt nyilvánított műemlék jellegűvé:
- Szabadság utca 9.
- Szabadság utca 11.
- Ugyancsak műemlék jellegű a 18. században barokk stílusban épült, egykori Gedeon-kúria.
- A falu 3 vízimalmából egy maradt meg, a Deák-féle.
Itt született Izsó László (1891–1986) parasztköltő.
1965-ben itt forgatták Az orvos halála című filmet (rendezte: Mamcserov Frigyes, a főszerepben Páger Antal).
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
