ásvány From Wikipedia, the free encyclopedia
A szfalerit (cink-vas-szulfid) cinktartalmú szabályos kristályrendszerű a II. Szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályon belül az önálló szfaleritcsoport ásványegyüttes tagja. 12 lapból álló rombdodekaéder és a tetraéderes kristályforma a jellemző előfordulása. Vaskos, tömeges kifejlődése is gyakori. Színe a vastartalom növekedésével sötétebbé válik. A 20%-ot meghaladó vastartalom esetén az elnevezése: marmatit. A legfontosabb cinkércásvány. A kadmium (Cd), gallium (Ga) és indium (In) kinyerése is gyakran szfaleritből történik, mert nyomelemként tartalmazza ezeket az elemeket is.
Szfalerit | |
Szfalerit Kapnikbányáról (Románia) | |
Általános adatok | |
Kémiai név | cink-szulfid |
Képlet | ZnS |
Kristályrendszer | köbös |
Kristályosztály | hexakisztetraéderes |
Tércsoport | F43m |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Szulfid- és rokon ásványok |
Alosztály | 1:1 típusú fém-szulfidok és rokonaik |
Csoport | Szfaleritcsoport |
Azonosítás | |
Megjelenés | rombdodekaéder, tetraéder, vaskos, tömeges |
Szín | színtelen, sárga, szürkésbarna, vörös, fekete |
Porszín | világosbarna |
Fény | gyanta, gyémánt |
Átlátszóság | gyengén áttetsző vagy opak |
Törésmutató | 2,369 |
Keménység | 3,5-4 |
Hasadás | kitűnő, a rombdodekaéder szerinti |
Törés | kagylós |
Rugalmasság | rideg |
Oldhatóság | salétromsavban kénkiválás mellett oldódik |
Sűrűség | 3,9–4,2 g/cm³ |
Különleges tulajdonság | piroelektromos, lehet triboluminenszcens és fluoreszcens |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szfalerit témájú médiaállományokat. |
Neve a görög szfalerosz (σφαλερὀς = csaló) szóból származik, ugyanis hasonlít a galenithez, de ólmot nem lehet belőle előállítani.[1]
A 2018-as év ásványa címre jelölték, a fluorit és a kalcit mellett. A címet a fluorit nyerte el.
Hidrotermás eredetűen a leggyakoribb, különböző érctelepekben. Keletkezése során a mélyből feltörő oldatok átitatják a környező kőzetféleségeket, azokat átalakítják. Üledékes képződése is előfordul. Hasonló ásvány: a fakóércek, tetraedrit, kassziterit, volframit.
Gyakran előforduló cinkércfajta, melynek telepszerű előfordulásai nagy mennyiségben találhatók A volt Jugoszláviában Trepča térségében. Erdélyben Kapnikbányán. Csehországban Příbram környékén. Szlovákiában Selmecbánya (Banská Štiavnica) bányáiban. Ausztria területén Bleibergben és a Keleti-Alpokban. Olaszországban Szardínia szigetén. Oroszországban az Urál hegységben és Kelet-Szibériában, az Amerikai Egyesült Államokban Montana, Kansas, Missouri és Oklahoma szövetségi államok területén. Kanadában Sullivan környékén. Bolívia bányáiban találhatóak gazdag érctelepei.
Nagyobb mennyiségben Recsken és Gyöngyösoroszi bányáiban bányászták, Recsken a megkutatott de felhagyott mélyszinti ércesedésben is előfordul. A Velencei-hegységben, ahol az utóvulkanikus környezetben több helyen előfordul, így Nadapon és Pátkán, ahol bányászták is, de a bányászat gazdaságtalansága miatt a termelést beszüntették. Telkibánya és Rudabánya bányaüzemeiben is termeltek szfaleritet. Gánton a bauxitban találtak finoman hintve kristályait. De találtak a Börzsönyben is.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.