Szendy Árpád

Szendy Árpád, Szendi (Szarvas, 1863. augusztus 11.^[6] – Budapest, 1922. szeptember 10.)^[7][8] zongoraművész és -tanár, zeneszerző.

Szendy Árpád
Életrajzi adatok
Születési név	Szendi Árpád Lajos
Született	1863. augusztus 11.[1][2][3] Szarvas[4]
Elhunyt	1922. szeptember 10. (59 évesen)[1][2][3] Budapest[5]
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Szülei	Golnhoffer György
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Nemzeti Zenede
Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	zongora
Tevékenység	zeneszerző zenepedagógus zongorista
A Wikimédia Commons tartalmaz Szendy Árpád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Édesapja, Szendy (1863-ig Golnhoffer) György gimnáziumi tanár, anyja Baltazár Ludovika (Lujza) volt.

Szendy a budapesti Nemzeti Zenedében Zapf Antal, a Zeneakadémián Gobbi Henrik (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) tanítványa volt. 1883–84-ben Liszt Ferenc is oktatta. 1888-tól maga is tanított az akadémián, 1890-ben tanárrá nevezték ki, s egészen haláláig volt az intézmény egyik vezető zongoratanára, 1911-től a művészképzőt irányította.

1920-ban a Magyar Országos Zeneművészeti Tanács ügyvezető alelnökévé és a Nemzeti Zenede elnök-igazgatójává nevezték ki, de betegsége miatt a következő évben lemondott.

Életében pedagógusként, komponistaként nagy tisztelet övezte.^[9]

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben van..

Szendy Árpád sírja

Nevesebb tanítványai

• Fodor Ernő (zenetanár)
• Hegyi Emánuel zenetanár (1877–1944)
• Höchtl Margit
• Kabos Ilonka
• Lajtha László
• Nagy Géza
• Reschofsky Sándor
• Szirmai Albert
• Unger Ernő

Művei

• Mária (opera három felvonásban Szabados Bélával, ősbemutató Operaház, 1905. február 28., hat hét alatt ötször adták elő, soha többé nem játszották)
• g-moll vonósnégyes (1905 körül)
• Négy dal, op. 15
• Pièces antiques, op. 16 (hegedű–vonószenekar, ill. hegedű–zongora változatban)
• Magyar poémák zenekarra
• Helikoni szvit (1921 – a Kisfaludy Társaság Greguss-díja, 1923)

Zongoradarabok, dalok, didaktikai művek

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
2. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
3. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 12.)
5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
6. Születési bejegyzése a szarvasi evangélikus keresztelési akv. 570/1863. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
7. Halotti bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári halotti akv. 1195/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
8. Gyászjelentése (1922). (Hozzáférés: 2020. július 7.)
9. Papp, Viktor. „Szendy Árpád meghalt” (fizetös), Nemzeti Ujság, 1922. szeptember 8. (Hozzáférés: 2021. január 22.) „Szendy Árpádban legnagyobb zenepedagógusunkat vesztettük el. Ez volt a legkimagaslóbb értéke […] Egyetlen nagy művészt sem ismertem, aki ennyire magyar ember lett volna […] Beteges érzékenységét, magyar szerénységét, mint titkos átkot cipelte. Az érvényesülni tudást a sors kifelejtette életéből […]”

Források

• Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal. 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó. ISBN 963-330-540-3
• Révai nagy lexikona. 17. köt. Budapest, 1925. Révai Testvérek
• Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. 2., átd. kiad. 3. köt. Budapest, 1965. Zeneműkiadó
• Vázsonyi Bálint: Dohnányi Ernő. Budapest, 1971. Zeneműkiadó
• G. Cs Dávid–G. Loch: Szendy (Golnhofer), Árpád (1863–1922), Pianist, Komponist und Musikpädagoge = Österreichisches Biographisches Lexikon und biographische Dokumentation Bd. 14 S. 143f ISBN 9783700132134

További információk

• Tóth Aladár emlékezése a Nyugatban Szendyre
• parlando.hu (2011)

• Komolyzenei portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap