(1823–1882) magyar politikus, honvédelmi miniszter From Wikipedia, the free encyclopedia
Keresztesi Szende Béla (született Frummer) (Lugos, 1823. április 4. – Gavosdia, 1882. augusztus 18.) magyar politikus, honvédelmi miniszter, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos, a Vaskorona-rend I. osztályú lovagja, a Szent István rend vitéze a Török Medjidje rend II. osztályú tulajdonosa, szeged szabad királyi város I. kerületének országgyűlési képviselője, magyar királyi honvéd ezredes, Krassó vármegye alispánja, az oravicai és lugosi választókerületnek országgyűlési képviselője.[2]
| Szende Béla | |
 | |
| Magyarország honvédelmi minisztere | |
| Hivatali idő 1872. december 15. – 1882. augusztus 18. | |
| Előd | Szlávy József |
| Utód | Ráday Gedeon |
| Születési név | Frummer Béla |
| Született | 1823. május 4.[1] Lugos[1] |
| Elhunyt | 1882. augusztus 18. (59 évesen)[1] Gavosdia[1] |
| Párt | Deák-párt |
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem ( – 1840-es évek) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szende Béla témájú médiaállományokat. | |
A 18. század végén nemesített Frummer, majd névváltoztatás után "Szende" családnak a sarja. Apja keresztesi Szende Zsigmond (1795–1879), több vármegye táblabírája, a lipcsei emlék-kereszt tulajdonosa, földbirtokos,[3] anyja Liszka Franciska (1801–1885).[4] Az apai nagyszülei Frummer Fülöp, Arad vármegye főpénztárnoka, és Gerigner Magdolna voltak; Frummer Fülöp, testvéreivel együtt 1798. november 23-én magyar nemességet, családi címert és a "keresztesi" nemesi előnév adományozásában részesültek I. Ferenc magyar királytól.[5] Frummer Zsigmond unokaöccsével Frummer Lászlóval együtt magukra és utódaikra nézve V. Ferdinánd magyar király engedelmével a Frummer nevet „Szende“ névvel átcserélték.[6]
Alsóbb és felsőbb iskoláit szülővárosában, majd Szegeden, Kassán és Pesten végezte- Ugyanitt ügyvédi oklevelet szerzett, ezt követően az 1840-es évek folyamán Krassó vármegye aljegyzője, majd főügyésze volt. Honvédként részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, harcolt Kápolnánál, Tarcalnál, Isaszegnél, Nagysallónál és különösen kitüntette magát a Budai vár ostrománál. Századosi rangot ért el. A világosi fegyverletételt követően visszavonult gavosdiai birtokára, ahol gazdálkodással foglalkozott.
1860-ban Krassó vármegye alispánjává, 1865–68-ra országgyűlési képviselőnek választották meg. A kiegyezést követően Arad vármegye főispánja, 1869. január 2-a és 1872 között tanácsos volt a honvédelmi minisztériumban, 1872. december 15-től haláláig pedig honvédelmi miniszter volt a Szlávy-, a Bittó-, a Wenckheim- és végül a Tisza Kálmán-kormányban. Váratlanul hunyt el gavosdiai birtokán.
Az I. osztályú vaskoronarend tulajdonosa, Szent István-rend lovagja, a II. osztályú Medsidje-rend tulajdonosa volt.
Felesége Bee Anna (1830–Budavár, 1872. április 14.) asszony,[7] akitől született:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg){kind=small}
