Székelyfalva
község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Székelyfalva (szlovákul Sekule, németül Sekeln) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
Székelyfalva (Sekule) | |||
Római katolikus Kisboldogasszony-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Szenicei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1402 | ||
Polgármester | Pavla Maxianová | ||
Irányítószám | 908 80 | ||
Körzethívószám | 034 | ||
Forgalmi rendszám | SE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1755 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 72 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 158 m | ||
Terület | 23,49 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 36′, k. h. 17° 00′ | |||
Székelyfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Malackától 20 km-re északra, a cseh határ közelében.
A települést 1402-ben "Zekel" alakban említik először. Nevét egykori határvédő székely lakosairól kapta. Ősi, 10.–11. századi határvédő székely település, eredeti neve Székelyboldogasszonyfalva volt. Határában a Pétervára dűlőnév egykori székely erősségre utal. Később Éleskő várának uradalmához tartozott. A 16. században a török elől menekülő horvátok érkeztek a községbe. Lakói mezőgazdasággal, szőlő- és dohánytermesztéssel és Ausztriába átkelve idénymunkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZÉKELYFALVA. Magyar falu Pozsony Várm., földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik tér helyen, Sz. Jánosnak szomszédságában, mellynek filiája; 2 nyomásbéli határja leginkább gabonát, árpát, és kendert terem, szőleje nints, réttye, mezője elég van, erdője fenyves, és tserfás, Morva vize nedvesíti, piatza Sassinban van."[2]
Fényes Elek szerint "Szekula, (Székelyfalva), tót f., Poson vmegyében, Sz. János mezővárossal egyben függésben, s táplál 1159 kath., 100 zsidó lak. Synagoga. F. u. gr. Batthyáni Jánosné örök."[3]
Pozsony vármegye monográfiája szerint "Székelyfalu, morvavölgyi tót nagyközség, 271 házzal és 1428 róm. kath. vallású lakossal. Ősi székely telep, melynek hajdan Székely-Boldogasszonyfalva volt a neve. Morva-Szentjánossal van összeépítve és az idők folyamán teljesen eltótosodott; de egyes dűlőnevei bizonyítják hajdani magyarságát és a telep régiségét. Ezek Osrit (Ősrét), Petervarák (Pétervára), mely dombos dűlőn, a hagyomány szerint, a székelyek erőssége volt, továbbá Kalifás, mely talán a török idők emlékét tartja fenn, s Czivános és Harraszeg nevű dűlői is némi történeti jelentőségre látszanak utalni. Ősi birtokosai a Czoborok voltak, kiket a Jeszenák, a Batthyány és a Zichy családok követték; ma meg Hohenlohe herczegnek van itt nagyobb birtoka. Ősi temploma a mai kis kápolna, mely a község közepén áll. 1692-ben újabb templomot építettek, mely azonban a örök világban elpusztult. Mai temploma 1878-ban épült. 1708-ban a község négy ízben leégett. Hajdan a jezsuitáknak is volt itt házuk. Ide tartoznak Csernepole erdészlak, Hohenlohe vadászlak, Hohenlohe major, Tauber csárda, Uszihelne téglagyár és Czigánytelep. A községnek van saját vasúti állomása, de postája és távírója Morvaszentjános."[4]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
1910-ben 1518, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1618 lakosából 1591 szlovák volt.
2011-ben 1700 lakosából 1572 szlovák.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.