Spiekeroog
település Németországban, Alsó-Szászországban From Wikipedia, the free encyclopedia
település Németországban, Alsó-Szászországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Spiekeroog egy német község és sziget az Északi-tenger déli partjainak közelében. A 18,25 km²-es szárazulat a Watt-tenger árapálysíkságán fekszik Langeoog és Wangerooge között. Területe teljes egészében védett, a lakosság megélhetését az idegenforgalom biztosítja.
Spiekeroog | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Alsó-Szászország | ||
Járás | Wittmund | ||
Polgármester | Matthias Piszczan (CDU) | ||
Irányítószám | 26474 | ||
Körzethívószám | 04976 | ||
Rendszám | WTM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 841 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 46,08 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 3,0 m | ||
Terület | 18,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 53° 46′ 19″, k. h. 7° 41′ 49″ | |||
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén | |||
Spiekeroog weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Spiekeroog témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Spiekeroog a Watt-tenger árapálysíkságán fekvő Keleti Fríz-szigetek egyike, Langeoog és Wangerooge között található. Alsó-Szászország tengerpartja mindössze 5,7 kilométernyire fekszik. A sziget az 5000 éve kialakult turzásív egyik maradványa. Az hosszú turzást időszámításunk kezdetére a vihardagályok darabokra szaggatták, létrehozván ezzel a Keleti Fríz-szigeteket. A sziget az erős nyugati szelek és a tengeráramlások miatt folyamatosan délkeleti irányba vándorol. Az egykoron a sziget közepén fekvő terület emiatt ma már a nyugati parton található. A tenger folyamatos földrablását először a 20. században kísérelték meg megakadályozni, a nyugati partot kőszórásokkal kezdték védeni a hullámverés pusztító hatása ellen.
300 éve a sziget még jelentősen kisebb volt. A közeli, azóta már eltűnt Lütjeoog és Oldeoog szigetek megszűnésével és a Harlebucht feltöltésével módosultak úgy a tengeráramlások, hogy Spiekeroog növekedni kezdett. Spiekeroog falu a sziget déli felén fekszik. Tőle északra a nyílt tenger felé egyre fiatalodó dűnék sorakoznak, amelyek végül a sziget egész északi és nyugati karéját elfoglaló strandba olvadnak bele.
Spiekeroogon – a Keleti Fríz-szigetek között szokatlan módon – jelentős területet borítanak ligetek, kisebb erdők. A sivár homok vizenyős mélyedéseiben égerfák, a dűnék oldalán pedig Fekete fenyők, rezgő nyárak és madárberkenyék miatt nevezik Spiekeroogot Frízföld zöld szigetének. Az erdők talajában megtalálható a ritka barna gyűrűstinóru is. A sziget központjában elterülő erdős, „zöld dűnéket” északról a helyiek által „barna dűnéknek” nevezett fiatalabb, még be nem erdősödött képződmények övezik. A barna dűnék uralkodó növénye a fekete varjúbogyó. Kelet-Spiekeroog a sziget legfiatalabb része, 1960-ban még csak zátonyként létezett.[2] Partjain folyamatos a homok lerakódása és az újabb parti dűnék keletkezése. Olyan ritka és veszélyeztetett növények találnak menedékre az új dűnéken, mint a tengerparti iringó[3] és a homoktövis.[4] Az erdők és a dűnék gazdag madárvilágnak adnak otthont. A szigeten költ a vörös vércse, az erdei pinty, az erdei fülesbagoly, a kékes és a barna rétihéja. A sziget partjain nagy számban pihennek borjúfókák.
Nevének eredete nem tisztázott. Először Spiekeroch néven említették 1398-ban. Ebben az időben a sziget a tengeri kalózok egyik bázisa volt. 1625-ben 13 család élt a szigeten, akik favágással, halászattal és kagylók héjából történő mészégetéssel foglalkoztak. A 17. század folyamán megnövekedett a bálnavadászat és a part menti hajózás szerepe a sziget életében. 1792-ben indult el a heti rendszeres hajójárat a sziget és a szárazföld között. A napóleoni háborúk alatt a britek tengeri blokádja a sziget lakóinak elszegényedéséhez vezetett. A háború alatt francia csapatok állomásoztak Spiekeroogon, még egy kisebb csata is lezajlott a helgolandi bázisukról támadó britek és a megszálló franciák között. A 19. század elején kezdett fellendülni az idegenforgalom az Északi-tenger partvidékén. Spiekeroogra 1820-ban érkeztek az első vendégek. 1842-től kezdve a komp már naponta közlekedett. 1885-ben a nyaralók számára lóvasutat építettek a déli part és az nyugati strand között.
Spiekeroog korábban az NSZK elnökeinek kedvelt pihenőhelye volt. Nyaralt itt Gustav Heinemann és Richard von Weizsäcker, míg Johannes Rau az esküvőjét is itt tartotta. A sziget 19. században már felkapott úticél volt. A szigeten évente 55 000 turista fordul meg, a 800 fős lakosság szinte teljes egészében az idegenforgalomból él. Spiekeroogon apró panziók és kiadó szobák várják a vendégeket, nagy szállodák nincsenek.
A templomban látható apostolképek valószínűleg a spanyol armada 1588-ban a sziget mellett szerencsétlenül járt zászlóshajójáról származnak.[6]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.