Soha ne mondd, hogy soha (film, 1983)

A Soha ne mondd, hogy soha (eredeti cím: Never Say Never Again) 1983-ban bemutatott brit-amerikai-nyugatnémet kalandfilm, mely egyben a legismertebb nemhivatalos James Bond-film. Bondot ismét Sean Connery alakítja, de első komolyabb szerepében látható még Kim Basinger, valamint az Oscar-díjas Mephistoval ismertté váló Klaus Maria Brandauer is, a további szerepekben pedig Max von Sydow, Barbara Carrera, Edward Fox és Rowan Atkinson láthatóak. A filmet A Birodalom visszavág rendezője, Irvin Kershner rendezte. A film alapjául Ian Fleming Tűzgolyó című regénye szolgált, melyből 1965-ben készült hivatalos film.

Soha ne mondd, hogy soha (Never Say Never Again)
1983-as brit–amerikai–német–ausztrál film
Rendező	Irvin Kershner
Producer	Michael Dryhurst Kevin McClory Jack Schwartzman
Alapmű	Ian Fleming
Műfaj	akciófilm kémfilm regény alapján készült film
Forgatókönyvíró	Lorenzo Semple Jr. Ian La Frenais Dick Clement Történet: Kevin McClory Jack Whittingham Ian Fleming
Főszerepben	Sean Connery Kim Basinger Klaus Maria Brandauer Barbara Carrera Max von Sydow Bernie Casey Alec McCowen Edward Fox Rowan Atkinson
Zene	Michel Legrand
Operatőr	Douglas Slocombe
Vágó	Ian Crafford
Gyártás
Gyártó	PSO International TaliaFilm II Productions Woodcote
Ország	Egyesült Királyság  USA  NSZK
Nyelv	angol
Forgatási helyszín	Monaco Bahama-szigetek Florida Almería
Játékidő	134 perc 121 perc (vágott verzió)
Költségvetés	36 000 000 dollár
Forgalmazás
Forgalmazó	Producers Sales Organization (PSO) Warner Bros. MGM
Bemutató	1983. december 14. 1983. október 6.
Korhatár	II. kategória (F/0781/J)
Bevétel	160 000 000 dollár
További információk
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Soha ne mondd, hogy soha témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cselekmény

A SPECTRE nevű terrorszervezet a szervezet egyik fontos ügynöke, Maximilian Largo segítségével szert akar tenni két atomtöltetre, amikkel zsarolhatják a szabad világ vezetőit. A kulcsfigura, aki bejáratos a bombák indításához használt katonai bázisra, Jack Petachi kapitány, ugyanabban a szanatóriumban tartózkodik, ahova a brit titkosszolgálat kissé korosodó ügynökét, James Bondot is beutalják. Bond hamar kiszimatolja, hogy valami nincs rendben a betegtársával, de mivel Largo emberei vigyáznak a kapitányra, hamar nyilvánvaló lesz, hogy Bond kutakodása veszélybe sodorja az egész akciót, ezért már a szanatóriumban az életére törnek. Bond, miután a szokásosnál is sajátosabb módon vágja ki magát a szorult helyzetből, rögtön nekiáll kideríteni, mi áll a háttérben. Miután sikerül a SPECTRE-nek megszerezni a bombákat, a kapitányt likvidálják, ezután pedig eljuttatják az ultimátumot a vezetőknek. Bond immár hivatalos megbízás keretében a Riviérán időző Largo és szeretője, Domino – Petachi kapitány mit sem sejtő húga – nyomába ered, hogy kiderítse, hol vannak a töltetek. Közben Dominóval is egyre szorosabb ismeretséget köt…

Szereplők

Szerep	Színész[1]	Magyar hang[2]
James Bond	Sean Connery	Vass Gábor
Maximilian Largo	Klaus Maria Brandauer	Mihályi Győző
Ernst Stavro Blofeld (Fantom)	Max von Sydow	Tordy Géza
Fatima Blush	Barbara Carrera	Balázs Ági
Domino Petachi	Kim Basinger	Kovács Nóra
Felix Leiter	Bernie Casey	Orosz István
Q / „Algy” Algernon	Alec McCowen	Kajtár Róbert
M	Edward Fox	Holl Nándor
Miss Moneypenny	Pamela Salem	Koffler Gizi
Nigel Small-Fawcett	Rowan Atkinson	Kálloy Molnár Péter
Kovács	Milos Kirek	Csuha Lajos
Lippe	Pat Roach	Horányi László
Jack Petachi	Gavan O’Herlihy	R. Kárpáti Péter

Háttér

A film létrejötte a Bond-filmek készülésének előtti időkre nyúlik vissza és gyakorlatilag Kevin McClory producer pereskedéseinek köszönheti a létét. Ian Fleming 1958-ban filmforgatókönyvként kezdte el írni a Tűzgolyó című történetet, amihez McClory és Jack Whittingham forgatókönyvíró segítségét kérte, akik már akkor filmet szerettek volna forgatni belőle, de ez végül nem valósult meg. Fleming aztán átírta regénnyé a történetet és úgy adta ki, amiért McClory beperelte Fleminget. Innentől kezdve hosszas jogi hercehurca vette kezdetét McClory és Fleming, majd később a hivatalos Bond-filmek készítői, Harry Saltzman és Albert R. Broccoli, valamint az EON között, ami gyakorlatilag McClory munkásságának érdemi részét tette ki.

Első körben McClory elérte, hogy a regény minden példányán szerepeljen a neve Whittinghammel együtt. Saltzman és Broccoli közben a Dr. Nóval elkezdte a Bond-filmeket készíteni és amikor a Tűzgolyóra került sor, McClory elérte, hogy az ő neve szerepeljen producerként a film plakátján, aki jogával élve jelentősen bele is szólt a készülő film cselekményébe, például miatta került sok búvárjelenet a filmbe. McClory kiharcolta, hogy Fleming regényét újra megcsinálhatja a saját elképzelése szerint, ezért aztán 1976 körül elkezdte a saját filmjét tervezni, amit az akkor gyengélkedő Bond-filmek miatt gondolt időszerűnek, ezért igyekezett minél nagyobb hírverést csinálni a saját verziójának és közben Sean Conneryt sikerült is beszerveznie. Mikor aztán 1977-ben A kém, aki szeretett engem került sorra, melynek története hasonlított a Tűzgolyóéra, McClory ismét aktivizálta magát, és elérte, hogy a történetbe rakéták helyett tengeralattjárók, Blofeld helyett pedig a Stromberg nevű karakter legyen a gonosz. A kém,… azonban népszerű lett, ezért a korábbi támogatók kihátráltak McClory mögül. McClory így kénytelen volt új támogatót keresni, akit végül Jack Schwartzman személyében talált meg, vagy inkább ő találta meg McCloryt, mert az felajánlotta, hogy a nemrég alapított saját cégével, a Taliafilmmel vállalná McClory filmjét, mint első nagy projectét. A film aztán igen jelentős költségekkel valósult meg, amit többek között Connery, a rendező Kershner és Lorenzo Semple Jr. forgatókönyvíró alkalmazása eredményezett. A film végül szintén nagy siker lett, de közvéleményesen alatta van az ugyanebben az évben bemutatott Polipka című hivatalos Bond-mozi színvonalának.

McClory később sem nyugodott, a John Gardner által 1984-ben íródott Dicsőség rendje című Bond-regény miatt szintén perelt, mert annak kéziratában Bond egy számítógépes szimulációban harcol, amit McClory szerint a filmjéből loptak, ezért az írónak át kellett írnia a regényt, amitől annak minősége is romlott és visszavetette a regény sikerét. McClory a Tűzgolyó és a Soha… filmek producerségén kívül szinte csak pereskedésekkel töltötte munkássága nagy részét, még a kétezres években is, amíg végül 2006-ban meg nem halt.

Jegyzetek

1. Szereposztás az IMDb.com szerint
2. Soha ne mondd, hogy soha (Never Say Never Again, 1983) 1. szinkron. Labor Film Szinkronstúdió, megrendelő Intercom az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)

Források

• Soha ne mondd, hogy soha az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• A McClory-dosszié Bond.atw.hu

További információk

• Soha ne mondd, hogy soha a PORT.hu-n (magyarul)
• Soha ne mondd, hogy soha az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Soha ne mondd, hogy soha az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Soha ne mondd, hogy soha a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Soha ne mondd, hogy soha a Box Office Mojón (angolul)

• Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap