Sobor

Sobor község Magyarországon, Nyugat-Dunántúl régióban, Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Nem tévesztendő össze a következőkkel: szobor és Sobor (keresztnév).

Sobor
A kastélyszálló
Sobor címere Sobor zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Jogállás	község
Polgármester	Varga Attiláné (független)[1]
Irányítószám	9315
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	276 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	15,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 17° 22′ 30″47.477038888889, 17.375080555556
Sobor Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Sobor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sobor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Sobor a Rábaköz déli részén, a Rába partján, Győrtől 47 kilométerre délnyugatra, Szanytól 7 kilométerre keletre található. A településre közúton két irányból lehet bejutni: Tét vagy Csorna felől Egyed községen át, Szany felől pedig Rábaszentandráson keresztül, mindkét irányban a 8424-es számú úton.

A falut keletről a Rába határolja, északnyugati szélén pedig a Tákó-patak – hivatalos nevén a Sebes-Sobori-csatorna – folyik.^[3] A Rába áradása ellen magas, széles töltés védi, az eszteru,^{[m 1]} amelyen, ha kinyitják a sorompókat, akár autóval is lehet közlekedni.

Története

Az első oklevél, amely a falu nevét (Sobur) említi, 1314-ben kelt, s arról tudósít, hogy "Osl nembeli Lőrinc" visszakapta Kőszegi Kakas Miklóstól.^[4]

A 16. században rövid ideig az Arany-balladából is ismert enyingi Török Bálint birtokolta, de 1549-ben a törökök elpusztították.

A 18. századtól sorsa összefonódott a szomszédos Egyed községével: előbb a Festetics család tulajdonába került, majd a 19. század közepén a Batthyányaké, a század végén pedig Stern (1885-től Egyedi) Artúré lett.

A 18-19. században a soboriak (helyi tájszólással "sobriak") főleg állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, de vízimalmaik is voltak a Rábán.^[5] Az Egyedre vivő országút mellett terül el a hajdan makkoltató disznótartás céljából telepített erdő, a Pagony. Itt volt kanász, innét származott el Pap István, a 19. századi hírhedt betyárvezérnek, Sobri Jóskának az apja.^[5]

Az 1848–49-es szabadságharcban nyolc sobori katona harcolt.

Az első világháborúban harmincketten, a másodikban huszonhárman haltak meg a falu lakói közül.

Mai élete

Szelektív hulladékgyűjtés

A II. világháborút követő földosztás keretében Sobor községben 330 katasztrális hold földet osztottak ki 175 családnak. Az 1950-es években megalakult termelőszövetkezet kezdetben 2 134 holdon önállóan gazdálkodott, majd 1974-ben egyesült a rábaszentandrásival, aztán 1991-ben ismét önállósodott. Napjainkban a földterület nagy részét egyéni gazdálkodók művelik.

A falu infrastruktúrája kiépült: villany, víz, csatorna, vezetékes gáz, telefon, aszfaltozott utak és járdák.

Kulturális életét behatárolja, hogy a fiatalok általában Téten vagy Győrben dolgoznak s rendszerint szórakozni is a városokba járnak. Ennek ellenére működik a faluban egy néptánccsoport, amely Péter-Pál napján (június 29-én) a búcsún minden évben eltáncolja a jellegzetes sobri verbunkost.

Az általános iskolát Szanyban végzik a gyerekek, középiskolába pedig általában Győrbe vagy Csornára járnak.

A csendes, folyóparti község az utóbbi években pihenni vágyó idegeneket is vonz, több család is berendezkedett a falusi turizmusra. Az 1990-es években egy kastélyszálló is épült a településen étteremmel, nyitott és fedett úszómedencével, teniszpályával.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Id. Vikidár András (független)^[6]
• 1994–1998: Vikidár András (független)^[7]
• 1998–2002: Nemes László (független)^[8]
• 2002–2006: Nemes László (független)^[9]
• 2006–2010: Nemes László (független)^[10]
• 2010–2014: Nemes László (független)^[11]
• 2014–2019: Nemes László (független)^[12]
• 2019–2024: Varga Attiláné (független)^[13]
• 2024– : Varga Attiláné (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	271	276	250	270	285	284	276
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67%, református 1,1%, evangélikus 21,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 4% (5,9% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,4% horvátnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,9% volt római katolikus, 15,8% evangélikus, 2,8% református, 1,4% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 2,8% felekezeten kívüli (25,3% nem válaszolt).^[15]

Itt születtek, itt éltek

• Boros Rezső - kertészmérnök, egyetemi tanár 1925. január 2-án itt született.

Látnivalók

A Rába-part

Régen sokan még az egyedi és rábaszentandrási építkezésekhez is a Sobornál kialakított "kövécsvételtől" vitték a kavicsot. Ennek emlékét őrzi a falu szélén a töltésen átvezető méretes rézsű és a folyó sekélyebb partjához vivő széles földút.

Galéria

• 
  A Tákó-patak (Sebes-Sobori-csatorna)
• 
  Az eszteru
• 
  A Pagony
• 
  A világháborúk áldozatainak emlékműve
• 
  Az evangélikus templom (épült 1928-ban)
• 
  A római katolikus templom (épült 1939-ben)
• 
  A kastélyszálló (épült az 1990-es években)

Érdekességek

• A település nevét, és a vásárokra lábon hajtott állatok itatására alkalmas kútjának emlékét őrzi az ismert, minden bizonnyal több száz éve énekelt, Szélről legeljetek (helyi tájszólással "Szírül legeljetek") című népdal szövege:

„…szili kút, szanyi kút, szentandrási, sobri kút.”

Források

• Horváth Győző: Sobor. Győr-Moson-Sopron megye települései. Hazánk Könyvkiadó, Győr, 1994. ISBN 963-7586-30-X
• Horváth Győző: Sobor. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9.
• Bedécs Gyula: Sobor. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
• Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008.