Rábaszentandrás
magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Rábaszentandrás (1913-ig Szentandrás) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
| Rábaszentandrás | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gasztonyi György (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9316 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 454 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 40,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,6 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| é. sz. 47° 27′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″ | |||
Rábaszentandrás
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Rábaszentandrás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábaszentandrás témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben, Győr-Moson-Sopron vármegye déli határszéle mellett, Szany nagyközség közvetlen, keleti szomszédságában terül el. További szomszédos települések: észak felől Egyed, északkelet felől Sobor, délkelet felől Marcaltő, dél felől pedig Várkesző
Megközelítése
Közút
A település közigazgatási területén áthalad a Pápát a Rábaközzel összekötő 8408-as út, ezen érhető el a 86-os főút felől és a 83-as főút Veszprém vármegyei szakasza irányából is. Igaz, a község lakott területeit ez az út nem érinti, belterületén csak a 8424-es út halad végig, amely Egyeden indulva, Sobor és Rábaszentandrás érintésével vezet Szany központjáig; értelemszerűen ezért a 8408-asról is erre az útra kell rátérnie az ide tartó utazónak.
A megyeszékhely, Győr irányából a legegyszerűbb a 85-ös főutat (vagy az M85-ös autóutat) választani Csornáig, ott rátérni a 86-os főútra, utóbbiról Szilsárkány után lekanyarodni a 8408-as útra, onnét pedig Szany központjában rátérni a 8424-esre. Egy másik, valamivel rövidebb, de több településen átvezető útvonal: a 83-as főúton Tétig, onnan Mórichida és Árpás érintésével Egyedig a 8419-es úton, Egyedtől pedig a 8424-esen.
Közigazgatási határának déli szélét érinti még a 8412-es út is, amely innen egészen Celldömölk térségéig (Vönöckig) húzódik.
Vasút
A hazai vasútvonalak közül a települést a Pápa–Csorna-vasútvonal érinti, amely a nyugati határszélén húzódik. A község nevét viseli a Szannyal közös Szany-Rábaszentandrás vasútállomás, de az állomás teljes egészében Szany területén helyezkedik el.
Története és mai élete
A község nevét Zenthandras alakban őrző első írásos dokumentum Mátyás király korában, 1469-ben kelt. Középkori földesurai között találjuk a Mórichidaiakat, Thurzó Eleket, aki Pápa várához csatolta a falut, és Enyingi Török Bálintot is, akinek sorsát Arany János balladában énekelte meg. A 16. században Szentandrást is feldúlták a törökök, lakói elmenekültek, és a falu csak évtizedekkel később népesült be újra.
A reformáció korában Szentandrás lakói evangélikus hitre tértek, aminek következtében papjukat, Borhidai Miklós prédikátort később gályarabságra ítélték.
Az 1800-as években a Batthyányak lettek a település földesurai.
Az 1848-as szabadságharcban 12 szentandrási honvéd harcolt.
Az első világháborúban 44-en, a másodikban 10-en vesztették életüket a rábaszentandrásiak közül.
Az 1956-os forradalom bukását követő időszakban termelőszövetkezet alakult a községben, amely később Sobor szövetkezetével egyesült, közigazgatásilag pedig Szany tanácsához telepítették a falu ügyeinek intézését.
A rendszerváltást követően a község ismét önállósodott, termelőszövetkezete felbomlott, és azóta egyéni gazdálkodók művelik a település földjeit.
Az utóbbi évtizedekben egyre fogy a lakossága, ami a születések számának csökkenésére és a fiatalok egy részének elvándorlására vezethető vissza. A településen lakók jelentős része is ingázik – Szanyban, Csornán, Pápán, Győrben keresi a kenyerét.
Rábaszentandrás infrastrukturális ellátottsága jó: villany, víz, csatorna, gáz, telefon, pormentesített utak és járdák, orvosi és állatorvosi ellátás, óvoda és alsótagozatos iskola van a faluban.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Balázs József (FKgP)[3]
- 1994–1998: Balázs József (független)[4]
- 1998–2002: Balázs József (független)[5]
- 2002–2006: Balázs József (független)[6]
- 2006–2010: Balázs József (független)[7]
- 2010–2014: Nagy László (független)[8]
- 2014–2019: Nagy László (független)[9]
- 2019–2024: Gasztonyi György (független)[10]
- 2024– : Gasztonyi György (független)[1]
Önkormányzata
A településen a rendszerváltás óta már háromszor, 1998-ban, 2006-ban és 2019-ben maradt el az önkormányzati képviselő-választás, elegendő számú képviselő-jelölt hiányában; mindhárom esetben időközi választást kellett tartani.[11]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 479 | 466 | 479 | 465 | 443 | 456 | 454 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 71,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (28% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,1%, református 2,3%, evangélikus 30,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,5% (30,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% cigánynak, 1,4% németnek, 0,7% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,1% volt római katolikus, 26% evangélikus, 3,6% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 1,8% felekezeten kívüli (25,7% nem válaszolt).[13]
Látnivalók
Római katolikus templom
A barokk római katolikus templom 1760-ban épült. Egyhajós, tornya alatt rokokó jellegű kapu vezet a belsejébe. A templomtornyot szép, harang alakú toronysisak fedi.
A templom belsejében, az asztaloltár fölött a keresztre feszített Szent András fából faragott, a templom építésének évében készült domborműve látható.
Evangélikus templom
Az evangélikus templom II. József 1781-es türelmi rendeletének kiadása után, 1785-ben épült. Felszentelése Szentháromság ünnepe utáni 3. vasárnap, akkoriban 1785. június 12-én történt meg.[14] Érdekessége a dolognak, hogy az első istentisztelet advent 3. vasárnapján, ugyanebben az évben volt. Okait még nem tudjuk, ezt újabb kutatásokkal lehetne feltárni[15] (A türelmi rendelet lehetővé tette az evangélikus, református és görögkeleti hitvallásúak szabad vallásgyakorlását. 100 család gyülekezetet alapíthatott, és a gyülekezetek a templomépítés jogát is megkapták.)
A templom egyhajós, késő barokk, neogótikus homlokzattal és toronnyal. A hajóhoz és a kétoldali karzathoz neogótikus kapuk vezetnek. 1871-ben készült oltárképe Krisztust ábrázolja az Olajfák hegyén. A templom keresztelőkútja XVIII. századi alkotás. Orgonáját közadakozás után 1906-ban készítette el Angster József és fia. A kor fejlettségének megfelelően pneumatikus tasniládás a hangszer.[16] Sípjai közül a prospekteket elvitték 1917-ben, ezeket pótolták 1924-ben (sajnos nem orgonafémből készültek ezek). A többi síp a hangszerben eredeti. Motorját a 70-es évek környékén szerelték be egy külső helyiségbe, amelyet az orgonatesttel egy kályhacső kötött össze. A háromlépcsős orgonafelújítási projekt keretében 2011 novemberében kicserélték a fújtatóberendezést egy korszerűre. A harangot Seltenhofer Frigyes, soproni harangöntő készítette, s a harang mellé egy kovácsoltvas kerítést is felállítottak, melyet szintén ő készített.[17]
Kis János emléktáblája a szülőháza helyén álló épületen
Kis János 1770. szeptember 22-én született Rábaszentandráson, egy szerény, nádtetős házban, hétgyermekes jobbágycsalád harmadik gyermekeként. Elemi iskolai tanítója figyelt fel tehetségére, neki köszönhette, hogy Sopronban gimnáziumban tanulhatott tovább, ahonnét később a kor legjobb német egyetemeire, Göttingába és Jénába vezetett az útja.
Tanulmányai végeztével Nemesdömölkön kezdte lelkészi, írói, fordítói és nyelvművelői tevékenységét. Berzsenyi Dániel neki mutatta meg először verseit, s ő továbbította azokat Kazinczy Ferenchez.
1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, ahol Kazinczy halála után a történeti osztályt irányította. Mintegy hetven önálló irodalmi műve jelent meg, de több görög, latin, német és francia klasszikust is magyarra fordított.
Híres emberek
- Kis János (1770–1846) evangélikus lelkész, költő, fordító, akadémikus, a Dunántúli Egyházkerület püspöke.
- Borhidai Miklós (1630 körül – 1675) gályarabságban meghalt evangélikus prédikátor.
- Balázs György (1926-2013) Széchenyi-díjas mérnök, professor emeritus, a műszaki tudomány doktora, oktató, kutató, szerző, „a beton szerelmese”, Budapest díszpolgára.[18][19]
Érdekességek
- A település nevét, és a vásárokra lábon hajtott állatok itatására alkalmas kútjának emlékét őrzi az ismert, minden bizonnyal több száz éve énekelt, Szélről legeljetek című népdal szövege:
„…szili kút, szanyi kút, szentandrási-sobri kút.”
Források
- Horváth Győző: Rábaszentandrás. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
- Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, 1983. ISBN 963-05-3346-4
- Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft., 2008
Hivatkozások
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.