Remove ads
település Németországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Schwetzingen város Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 21 609 fő (2023. december 31.).[1] Schwetzingen Plankstadt és Oftersheim községekkel határos.
Schwetzingen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Baden-Württemberg | ||
Járás | Rhein-Neckar járás | ||
Polgármester | René Pöltl | ||
Irányítószám | 68723 | ||
Körzethívószám | 06202 | ||
Rendszám | HD | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 21 609 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 999,03 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 101 m | ||
Terület | 21,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 49° 23′, k. h. 8° 34′ | |||
Elhelyezkedése Rhein-Neckar járás térképén | |||
Schwetzingen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwetzingen témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Heidelbergtől nyugatra fekvő település.
Schwetzingen nevét először 766. december 21-én említette a lorschi füveskönyv "Suezzingen" -ként, de a település nyomai már a neolitikum óta léteznek. Eredetileg két település létezett: Oberschwanzingen és az Unterschwetzingen és eredetileg a Worms egyházmegyéhez tartozott. Schwetzingen a rajnai palotagrófok uralma alatt már a 12. században fennállt. Az 1439-es évtől származik az első ismert népességre vonatkozó adat, ekkor 230 lélek élt itt.
A Schwetzingeni moated kastélyt 1350-ben említették először, amikor a rajnai palotagróf megkapta a jogot, hogy II. Rudolf kastélyában éljen. A harmincéves háború és az pfalzi örökösödési háború alatt a kastélyt elpusztították, majd János Vilmos pfalzi választófejedelem és elődei újjáépítették. 1720-tól a Károly Fülöp ideiglenes lakhelyeként szolgált Heidelbergből való távozása után; 1742-től utódja, Károly Tivadar egy nyári rezidenciává építtette át. 1750-ben tervezték és építették meg Schlossplatz "új várost", összekötve a felső és alsó falvakat. 1752-ben nyitották meg a várszínházat.
Schwetzingen 1759-ben kapta meg a piaci jogokat, és a 18. században bővült barokk stílusban.
1803-ban a város Badeni Őrgrófsághoz került, a mint a Rajna jobb partján fekvő Rajnai Palotagrófság teljes részei. 1833-ban a közösség Lipót badeni nagyhercegtől kapta meg a városi jogokat. 1850-től kezdődött az iparosítás. Schwetzingen többek között a szivar és konzervgyártás székhelye volt.
1924-ben hatályon kívül helyezték a Schwetzingeni kerületi hivatalt, és területe egyesült a Mannheim-i kerülettel. 1931-ben Schwetzingen város jelentős területi növekedést ért el a Schwetzinger Hardt felosztásával.
A Mannheim járás körzeti reformja során 1973. január 1-jén megszűnt. Schwetzingen város az újonnan alakult Rhein-Neckar-Kreis része lett. 1992-ben a népesség meghaladta a 20 ezer főt.
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 14 992 | 16 281 | 18 039 | 18 384 | 17 729 | 21 360 | 22 267 | 22 269 | 21 147 | 21 609 |
1961 | 1967 | 1974 | 1980 | 1987 | 1993 | 2000 | 2006 | 2013 | 2023 |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.