(1860–1922) magyar politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Csíkszentmihályi Sándor János (Marosvásárhely, 1860. november 14. – Budapest, 1922. július 16.) politikus, főispán, belügyminiszter.
| Sándor János | |
.jpg) | |
| A Magyar Királyság belügyminisztere | |
| Hivatali idő 1913. június 10. – 1917. június 15. | |
| Előd | Lukács László |
| Utód | Ugron Gábor |
| Született | 1860. november 14.[1] Marosvásárhely |
| Elhunyt | 1922. július 16. (61 évesen) Budapest |
| Párt | Szabadelvű Párt |
| Foglalkozás | politikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor János témájú médiaállományokat. | |
Id. Sándor János nagybirtokos, királyi ítélőtáblai bíró és nagyajtai Lázár Emilia fia. A gimnáziumi tanulmányoknak szülővárosában való elvégzése és az érettséginek az ottani főgimnáziumban való letétele után előbb katonai pályára készült a bécsi katonai műszaki akadémián, majd szülei kívánságára jogot végzett és államvizsgát tett a budapesti egyetemen. Később külföldi tanulmányútra kelt, különösen a gyakorlati közigazgatás megismerése céljából. Az önkéntesi évet a budapesti 2. sz. huszárezrednél leszolgálván, tartalékos hadnagy lett. A közigazgatás szolgálatába 1882-ben lépett, mint közigazgatási gyakornok Maros-Torda megyében; majd 1883-ban Torda-Aranyos vármegyében tiszteletbeli szolgabíró, később ugyanitt főispáni titkár lett. 1889-ben ugyancsak Torda-Aranyos megyében alispánnak választották meg. 1891-ben Kis-Küküllő vármegye főispánjává neveztetett ki, mely minőségben 1902 tavaszáig szolgált. Időközben előbb ideiglenes minőségben Maros-Torda megye és Marosvásárhely város főispáni teendőit is teljesítette, majd 1901-ben véglegesen e törvényhatóságok főispánjává is kineveztetett. 12 éves főispáni működése idején törvényhatóságainak társadalmi, közgazdasági és kulturális életében mint vezető tényező nagy tevékenységet fejtett ki. Széll Kálmán miniszterelnök mint belügyminiszter a belügyminisztériumban szervezett kodifikáló-osztály kültagjává nevezte ki, mely minőségben az összes közigazgatási reformok előkészítésében állandóan részt vett. Ugyancsak a Széll-kormány idején a földmívelési minisztérium által fölállított székelyföldi kirendeltség vezetésével is megbízatott. Az erdélyi római katholikus status igazgatótanácsának tagja volt. 1903. november 14-én a belügyminisztérium politikai államtitkárává neveztetett ki. Ő felsége tízéves főispáni működésének betöltése alkalmával (1902.) a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Az 1901-1905-ös országgyűlésen a nagyszöllősi kerületet képviselte. Az 1905. évi általános választások alkalmával úgy a nagyszőllősi, mint a marosvásárhelyi I. kerület képviselőjévé választotta. A belügyminisztériumban politikai államtitkár volt 1903 és 1905 között. 1913. június 10-től 1917. június 15-ig a második Tisza-kormány belügyminisztere volt.
Sógorság és politikai barátság fűzte Tisza Istvánhoz. 1891-ben feleségül vette Tisza Annát (1862–1918), akivel a mezőkapusi udvarházukba költöztek, és a földszintes épületet kastéllyá alakították át, Pákey Lajos tervei alapján. A kastély ekkor kapta eklektikus formáját, amely ma is látható. Az 1948-as államosítás óta idősek otthona működik a kastélyban.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
