Roder Adolf (Ecseny, Somogy megye, 1833. december 11. – Balaton-Vörs, 1899. október 4.)[2][3] községi iskolai igazgató, pedagógus, lapszerkesztő, hittudományi író, Radó Antal édesapja.
| Roder Adolf | |
 | |
| Született | 1833. december 11. Ecseny |
| Elhunyt | 1899. október 4. (65 évesen) Vörs |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Gyermekei | Radó Antal |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Érdemkereszt[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Roder Adolf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
Roder Lipót vendéglős és Ring Erzsébet fia. Gyermekkorában szivarkészítő mesterséget tanult és csak tizenhét éves korában tanult meg írni és olvasni. 1851-ben behozták a dohánymonopóliumot és ekkor abbahagyván a szivarcsinálást, segédtanító lett Marcaliban. Nagy szorgalommal pótolva az elmulasztottakat, tanítóskodott 1852-ben Pusztakovácsiban, 1853-ban Nemesviden, 1854-ben Nagybajomban, 1855-ben Osztopánban, 1856-tól 1868-ig Rohoncon, 1868-tól 1893-ig Szombathelyen, ahol utóbb zsidó elemi iskolai igazgató volt. Vas vármegyében 25 évig azon munkálkodott, hogy megmagyarosítsa a német lakosságot. Részt vett a tanítók egyesületi életében, amelyet még az 1860-as években ő alapított. E téren szerzett érdemei elismeréséül a vasmegyei tanító-egyesület, valamint a muraszombati tanítókör tiszteletbeli tagjának választotta. 1870-ben tanára volt a szombathelyi tanítói tanfolyamnak. 1893-ban 42 évi tanítóskodás után nyugalomba vonult és megkapta az Arany Érdemkeresztet. Utolsó éveit részben Budapesten töltötte, ahonnét 1896-ban orvosi tanácsra falura költözött gazdatiszt fiához.
Már 1863-tól szorgalmasan írogatott zsidó felekezeti és tanügyi lapokba, a Zsengeri-féle Magyar Izraelitába, a Lőw-féle Ben-Chananjába, a Jüdische Volksschuleba, a mainzi Izraelitba, a Néptanítók Lapjába (1869). Nagyobb szabású hírlapírói és írói munkásságát csak Szombathelyen kezdte. Az általa szerkesztett lapokban sok pedagógiai és szépirodalmi cikke és verse jelent meg.
Felesége Mandl (Mandel) Terézia volt.
Munkái
- Hazai és általános földleírás, kapcsolatban a hazai történelem és alkotmánytannal. Szombathely, 1871. (Ism. Néptanítók lapja és R. válasza. 2 tökél. átdolgozott kiadás, ábrákkal, jeles íróink életrajzával és természettudományi magyarázatokkal bővítve. Budapest, 1879. I-IV. évfolyam).
- Unterrichsttunden für das Studium der ungar. Sprache. Szombathely, 1873. (Az Eisenburger Nachrichten melléklete az előfizetők számára; még két kiadást ért Lipcsében).
- Brieflicher Unterricht für das Selbstudium der ungarischen Sprache. Szombathely, 1873.
- Magyar és német beszélgetések könyve, vasuti, gőzhajózási és távirdai hivatalnokok számára. Szombathely, 1876.
- Levélszerinti oktatás a német nyelv tanulására. Toussaint-Langenscheidt tanmódszere alapján 1-40 levél. Uo. 1877. (2. javított és tökéletesen átdolgozott kiadás. Uo. 1883-85. Két évfolyam; 3. javított és tök. átdolg. kiadás. Uo. 1900.)
- Magyar-német nyelvgyakorló füzetek azok használatára, kik a magyar vagy a német nyelvben, valamint e két nyelv irodalmában tökéletes jártasságot akarnak szerezni. Uo. 1885. (2. kiadás Uo. 1895.)
- Die ungarische Sprache für das Selbst-Studium nach der methode Toussaint-Langenscheidt. 30 Briefe. uo., 1898.
1873-ban megindította a Vasmegyei Figyelőt és az Eisenburger Nachrichtent Szombathelyt; Uo. szerkesztette az 1880-as években a Jenseits der Donau című hetilapot és társszerkesztője volt a Vasmegyei Figyelőnek. Szerkesztette még a Magyar Honpolgárt, magyar hírlapot németek számára, I. évfolyamát 1880-ban magyar és német címmel és szöveggel.
Több munkája, főleg nyelvtaniak maradtak kéziratban és egy önéletrajzi napló, melyet 1853-ban kezdett írni és 1874-ig folytatott.
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
