From Wikipedia, the free encyclopedia
A Ravenna-Cerviai főegyházmegye latinul: Archidioecesis Ravennatensis-Cerviensis a római katolikus egyház egyik olaszországi főegyházmegyéje. Érseki székvárosa Ravenna, társszékvárosa Cervia. Az egyházmegyének négy szuffragán egyházmegyéje van: a Cesena-Sarsinai, a Forlì-Bertinorói, a Rimini és az olasz székvárosú, de San Marinót is lefedő San Marino-Montefeltrói egyházmegye.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ravenna-Cerviai főegyházmegye | |
.jpg) | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Olaszország |
 é. sz. 44° 25′ 00″, k. h. 12° 12′ 00″ | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 1185 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 234 500 |
| Egyházmegyéhez tartozók | 211 500 |
| További jellemzők | |
| Egyház | katolicizmus |
| Jogelőd |
|
| Székesegyház | Ravenna Cathedral |
| Vezetése | |
| Pápa | Ferenc |
| Érsek | Lorenzo Ghizzoni |
| Metropolita | Lorenzo Ghizzoni |
| Nyugalmazott püspök | Giuseppe Verucchi érsek |
| Honlap | |
| Ravenna-Cerviai főegyházmegye weboldala Ravenna-Cerviai főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ravenna-Cerviai főegyházmegye témájú médiaállományokat. | |
A ravennai egyházmegyét (Dioecesis Ravennatensis) a hagyományok szerint Szent Apollinaris, Péter apostol tanítványa alapította.[1] Az 5. században, I. Angeloptes János püspök idején főegyházmegyei rangra emelték (Archidioecesis Ravennatensis). 1947-ben egyesítették a cerviai egyházmegyével (Dioecesis Cerviensis) létrehozva a ravennai és cerviai főegyházmegyét. 1985-ben a főegyházmegye nevét megváltoztatták ravenna-cerviai főegyházmegyére (Archidioecesis Ravennatensis-Cerviensis).[2][3]
A főregyházmegye aktuális metropolita érseke Lorenzo Ghizzoni, nyugalmazott érseke pedig Giuseppe Verucchi.[4]
Az alábbi lista Ravenna korábbi megyéspüspökeit sorolja fel:
| Ravenna püspökei | |
|---|---|
| Név | Év |
| Szent Apollinaris | 75 (?) |
| Szent Adheritus | |
| Szent Eleuchadius | |
| Marcianus | |
| Szent Calocerus | |
| Proculus | |
| I. Probus | |
| Szent Dathus | |
| I. Liberius | |
| Agapitus | |
| Marcellinus | |
| Severus | kb. 306 – kb. 346 |
| II. Liberius | |
| II. Probus | |
| Florentius | |
| III. Liberius | kb. 380 – kb. 399 |
| Ursus | kb. 399 – kb. 426 |
| Aranyszavú Szent Péter | kb. 426 – 450 |
| Ravenna érsekei | |
|---|---|
| Neon | kb. 450 – kb. 473 |
| Exuperantius | kb. 473 – kb. 477 |
| I. (Angeloptes) János | kb. 477 – 494 |
| II. Péter | 494 – 519 |
| Aurelianus | 519 – 521 |
| Ecclesius | 522 – 532 |
| Szent Ursicinus | 533 – 536 |
| Viktor | 538 – 545 |
| Maximianus | 546 – 556 |
| Agnellus | 556 – 569 |
| III. Péter | 569 – 578 |
| II. János | 578 – 595 |
| Marinianus | 595 – 606 |
| III. János, az öreg | 607 – 625 |
| IV. János, a római | 625 – kb. 631 |
| Bonus | kb. 631 – kb. 644 |
| Maurus | kb. 644 – kb. 671 |
| Reparatus | kb. 671 – kb. 677 |
| Theodor | kb. 677 – kb. 691 |
| Damianus | kb. 692 – kb. 709 |
| Félix | kb. 709 – kb. 725 |
| V. János | kb. 726 – kb. 744 |
| Sergius | kb. 744 – kb. 769 |
| I. Leó | kb. 770 – kb. 777 |
| VI. János | kb. 778 – kb. 784 |
| Gratiosus | kb. 785 – kb. 789 |
| Valerius | kb. 789 – kb. 810 |
| Márton | kb. 810 – kb. 818 |
| Petronax | kb. 819 – kb. 837 |
| György | kb. 837 – 846 |
| Deusdedit | 847 – 850 |
| VII. János | 850 – 878 |
| Romanus | 878 – 888 |
| Dominicus | 889 – 897/8 |
| VIII. (Cailonus) János | 898 – 904 |
| IX. János | 904 – 914 |
| Constantinus | 914 – 926 |
| IV. Péter | 927 – 971 |
| II. Honestus | 971 – 983 |
| X. János | 983 – 998 |
| Gerbertus | 998 – 999 |
| II. Leó | 999 – 1001 |
| Frigyes | 1001 – 1003 |
| Ethelbert | 1004 – 1014 |
| Arnoldus | 1014 – 1019 |
| Heribert | 1019 – 1027 |
| Bebhardus | 1027 – 1044 |
| Witger | 1044 – 1046 |
| Hunfredus | 1046 – 1051 |
| János Henrik | 1051 – 1072 |
| Giberto Giberti III. Kelemen ellenpápa | 1072 – 1100 |
| Ottone Boccatortia | 1100 – 1110 |
| Jeremiás | 1110 – 1117 |
| Fülöp | 1118 |
| Valter | 1118 – 1144 |
| Vercelli Móse | 1144 – 1154 |
| Havelbergi Anzelm | 1155 – 1158 |
| Guido di Biandrate | 1159 – 1169 |
| Gerardus | 1169 – 1190 |
| Guglielmo di Cauriano | 1191 – 1201 |
| Alberto Oselletti | 1201 – 1207 |
| Egidio Garzoni | 1207 – 1208 |
| Ubaldus | 1208 – 1216 |
| Piccininus | 1216 |
| Simon | 1217 – 1228 |
| Theoderik | 1228 – 1249 |
| Filippo da Pistoia | 1250 – 1270 |
| sede vacante | |
| Bonifacio Fieschi di Lavagna | 1274 – 1294 |
| Obizzo Sanvitale | 1295 – 1303 |
| Szent Rinaldo Concoreggi | 1303 – 1321 |
| Rinaldo da Polenta | 1321 – 1322 |
| Aimerico di Chastellux | 1322 – 1332 |
| Guido de Roberti | 1332 – 1333 |
| Francesco Michiel | 1333 – 1342 |
| Nicola Canal | 1342 – 1347 |
| Fortanerius Vassalli | 1347 – 1351 |
| sede vacante | |
| Petrocino Casalecchi | 1362 – 1369 |
| Pietro Pileo di Prata | 1370 – 1387 |
| VII. Ince pápa (Cosimo de’ Migliorati) | 1387 – 1404 |
| Giovanni dei Migliorati | 1404 – 1410 |
| Tommaso Perendoli | 1411 – 1445 |
| Bartolomeo Roverella | 1445 – 1475 |
| Filiasio Roverella | 1475 – 1516 |
| Urbano Fieschi | 1517 – 1521 |
| Pietro Accolti | 1524 |
| Benedetto Accolti | 1524 – 1549 |
| Ranuccio Farnese | 1549 – 1565 |
| Giulio della Rovere | 1566 – 1578 |
| Cristoforo Boncampagni | 1578 – 1603 |
| Pietro Aldobrandini | 1604 – 1621 |
| Luigi Capponi | 1621 – 1645 |
| Luca Torreggiani | 1645 – 1669 |
| Paluzzo Paluzzi Altieri degli Albertoni | 1670 – 1674 |
| Fabio Guinigi | 1674 – 1691 |
| Raimondo Ferretti | 1692 – 1719 |
| Girolamo Crispi | 1720 – 1727 |
| Maffeo Nicola Farsetti | 1727 – 1741 |
| sede vacante | |
| Ferdinando Romualdo Guiccioli | 1745 – 1763 |
| Niccolò Oddi | 1764 – 1767 |
| Antonio Cantoni | 1767 – 1781 |
| sede vacante | |
| Antonio Codronchi | 1785 – 1826 |
| Clarissimo Falconieri Mellini | 1826 – 1859 |
| Enrico Orfei | 1860 – 1870 |
| Vincenzo Moretti | 1871 – 1879 |
| Giacomo Cattani | 1879 – 1887 |
| Sebastiano Galeati | 1887 – 1901 |
| Agostino Gaetano Riboldi | 1901 – 1902 |
| Guido Maria Conforti | 1902 – 1904 |
| Pasquale Morganti | 1904 – 1921 |
| Antonio Lega | 1921 – 1946 |
| Ravenna és Cervia érsekei | |
|---|---|
| Giacomo Lercaro | 1947 – 1952 |
| Egidio Negrin | 1952 – 1956 |
| Salvatore Baldassarri | 1956 – 1975 |
| Ersilio Tonini | 1975 – 1990 |
| Ravenna-Cervia érsekei | |
|---|---|
| Ersilio Tonini | 1975 – 1990 |
| Luigi Amaducci | 1990 – 2000 |
| Giuseppe Verucchi | 2000 – 2012 |
| Lorenzo Ghizzoni | 2012 óta |
A Ravenna-Cerviai egyháztartomány Olaszország egyik egyháztartománya. Metropolitája a ravenna-cerviai érsek. Az 5. században, Ravenna érseki rangra emelésével jött létre. Ravenna-Cervia mellett ma négy egyházmegye alkotja.
A Ravenna-Cerviai egyháztartomány az Emilia Romagna-i egyházi régió része, melynek területe nagyjából egybe esik a közigazgatási Emilia-Romagna tartomány, valamint San Marino állam területével. A régió elnöke a bolognai érsek, alelnöke a ravenna-cerviai érsek. Ide tartozik még a Bolognai és a Modena-Nonantolai egyháztartomány.
| Egyházmegye | Alapítás | Terület, hívők | Püspök | Székesegyház | Kép |
|---|---|---|---|---|---|
| Ravenna-Cerviai főegyházmegye | (Mint Ravennai egyházmegye) |
198 120 fő (90,4%) |
Urunk Jézus Krisztus feltámadása-főszékesegyház, Ravenna; Nagyboldogasszony-társszékesegyház, Cervia |
.jpg) | |
| Cesena-Sarsinai egyházmegye | (Mint Cesenai egyházmegye) |
167 503 fő (97,4%) |
Keresztelő Szent János-székesegyház, Cesena; Szent Vicinus-társszékesegyház, Sarsina |
 | |
| Forlì-Bertinorói egyházmegye | (Mint Forlì egyházmegye) |
176 200 fő (93,6%) |
Szent Kereszt-székesegyház, Forlì; Szent Katalin-társszékesegyház, Bertinoro |
 | |
| Rimini egyházmegye | 318 300 fő (89,0%) |
Szent Kolumba-székesegyház, Rimini |
 | ||
| San Marino-Montefeltrói egyházmegye | 61 401 fő (94,3%) |
Szent Leone-székesegyház, Pennabilli; Szent Leone-társszékesegyház, San Leo; Szent Marinus-társszékesegyház, San Marino |
 |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
