A réz(II)-karbonát egy zöld színű por, vízben oldhatatlan. Előfordul ásványokban is, de csak bázisos réz(II)-karbonát formájában, tiszta réz(II)-karbonát a természetben nem létezik és nem is állítanak elő, mert vízzel érintkezve visszaalakulna bázisos réz(II)-karbonátra.
| Réz(II)-karbonát | |
_carbonate.jpg) Réz(II)-karbonát | |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 12069-69-1 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CuCO3 |
| Moláris tömeg | 123,56 g/mol |
| Sűrűség | 3,9 g/cm³ |
| Olvadáspont | 200 °C |
| Forráspont | bomlik |
| Oldhatóság (más oldószerek) | vízben oldhatatlan |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1](bázisos réz(II)-karbonát) |
| R mondatok | R20/22[1] |
| S mondatok | S20 [1] |
| LD50 | 1350 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Gyakran láthatunk középületek kupoláján (pl.: a budai vár), vagy szobrokon (pl.: a New York-i Szabadságszobor) patinát, vagyis réz(II)-karbonátot és a réz(II)-hidroxidot. Ez a réztartalmon kívül a levegő szén-dioxid, oxigén és páratartalmának köszönhető. A reakció egyenlete a következő:
- 2 Cu + H2O + CO2 + O2 → Cu(OH)2 + CuCO3
Magas hőmérsékleten réz(II)-oxidra és szén-dioxidra bomlik:
- CuCO3 → CuO + CO2
A New York-i Szabadságszobor
A budai vár
.jpg)
Jegyzetek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
