Remove ads
A Pokoli Csoszon, angol nyelven: Hell Joseon, Hell Chosun vagy Hell Korea, (koreaiul: 헬조선) egy szatirikus dél-koreai kifejezés, amely 2015 körül vált népszerűvé. A kifejezés a dél-koreai társadalmi-gazdasági helyzet kritizálására szolgál.[1] A kifejezés először a fiatalabb koreaiak körében vált népszerűvé, a modern dél-koreai társadalom munkanélküliségével és munkakörülményeivel kapcsolatos érzéseik miatt.[2][3]
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a koreai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
A kifejezés a "Pokol" és a "Csoszon" szavak keveréke, ami azt jelenti, hogy "(Dél)Korea egy pokoli, reménytelen társadalom". Bár a kifejezés magánszemélyektől indult az interneten, később a tömegmédia is átvette.[4]
A kifejezést a kormány politikájára vonatkozó panaszokban használták, amelyekről úgy vélik, hogy hozzájárulnak a fiatalok munkanélküliségéhez, a gazdasági egyenlőtlenséghez, a túlzott munkaidőhöz, ahhoz, hogy a kemény munka ellenére sem lehet kitörni a szegénységből, a társadalom előnyben részesíti a saját érdekeket, és a mindennapi élet irracionalitásához.[5] 2015 szeptemberében a kifejezés használata a közösségi oldalakon, például a Twitteren és a Facebookon keresztül nőtt meg, és különösen a fiatalabbak körében terjedt el 2015 szeptemberében.[6]
2019-ig a kifejezést egy új kifejezés, a "Tal-Jo" váltotta fel, amely az "elhagyni" és a "Csoszon" szavakból álló szóösszerántás, és amelyet talán leginkább úgy lehetne fordítani, hogy "Menekülés a pokolból".[7]
Remove ads
A "Pokoli Csoszon" kifejezés gyors elterjedésének egyik széles körben elfogadott oka a társadalmi diskurzus és a társadalmi egyenlőtlenséggel kapcsolatos tudatosság növekedése Dél-Koreában.[8]
Katonai
Dél-Koreában kötelező katonai szolgálatot előíró sorkatonai rendszer működik. A jelenlegi katonai szolgálati idő 1 év és 9 hónap Dél-Koreában.[9] A besorozott koreaiak idejük nagy részét a hadseregben töltik a társadalomtól elszakadva. Még a kötelező katonai szolgálat alatt is egyenlőtlenségek vannak a társadalmi osztályok miatt, és a sorkatonákat a zaklatás és más visszaélések veszélye fenyegeti, annak ellenére, hogy ez hivatalosan tilos. Ez a néhány ok az oka, amiért a koreaiak megpróbálják elkerülni a kötelező katonai szolgálatot, ami viszont a behívók elkerülésének kérdését hozta létre.[10] Az emberek elkezdték felhasználni személyes hatalmukat, például a vagyonukat vagy kapcsolataikat, hogy mentességet szerezzenek, vagy hogy "meneküljenek" egy kényelmes helyre a kényelmes életért.[10] Az angol nyelvtudással rendelkező koreaiak pályáznak az amerikai katonák melletti KATUSA-ként való szolgálatra. A gazdag emberek pedig a pénzükkel szerezték meg a mentességhez szükséges dokumentumokat.[11]
Akadémiai követelmények
Dél-Koreában a legtöbb fiatal főiskolára jár, tudatában annak a hallgatólagos szabálynak, hogy aki nem jár főiskolára, annak nehézséget okoz majd a munkakeresés.[12] Ennek okai között szerepel az egyetemekhez és a tudományos intézményekhez vagy a szülővároshoz kapcsolódó erős szervezeti kultúra. Ez a szervezeti kultúra a munkahelyi interjúk során is megmutatkozik. Ha az azonos feltételekkel rendelkező embereket interjúztatják, akkor valaki ugyanabból az iskolából és szülővárosból érkezik hozzájuk, mint az interjúalany. Ez a kultúra a vállalatokon belül is létezik. A nem speciális iskolákból származó embereket diszkriminálják és selejtezik a felvételi eljárásból.[13] Ez egyenlőtlenséget és elégedetlenséget okoz az emberek körében. A vállalaton belül az azonos iskolából vagy azonos régióból származó emberek összefognak, és frakciót alkotnak.[14] Mivel a kívánatos állásokért éles verseny folyik, a siker és a tanulás iránti nyomás az akadémián óriási. Sok koreai iskolás jár valamilyen tanórán kívüli oktatásra, például magolóiskolákba angol nyelvből.
Nagy népsűrűség
Korea népsűrűsége 519 fő/km². Szöul nagyon sűrűn lakott, körülbelül 16 593 fő/km².[15] Ez a népsűrűség sokak számára szegénységet is okoz, és hozzájárul a kívánatos munkahelyekért (például biztonságosabb munkahelyek vagy magasabb társadalmi megítéléssel járó munkahelyek) és a lakóhelyért folyó versenyhez. Néhányan lemondtak a házassággal és gyermekekkel kapcsolatos reményeikről (az úgynevezett szampo-generáció), mivel nem engedhetik meg maguknak a családfenntartást, vagy inkább a szakmai életükre kívánnak összpontosítani.[16]
Kulturális befolyás
2015-ben a Hell Joseon című dél-koreai film megtöltötte a mozik nézőterét.[17] 2015. szeptember 3-án a DC Inside megnyitotta a Hell Joseon galériát.[18] 2015 szeptembere óta a kifejezés ismertsége jelentősen megnőtt az interneten.[19] 2015 szeptembere óta a Dish Inside felhasználói is kifejezhetik a fiatalok elnyomott panaszait.[20] 2015-ben több más film, talán a legjelentősebb a 2019-es Élősködők, hasonlóan kommentálta a dél-koreai társadalmi egyenlőtlenségeket.
Kritika
A kifejezés kritikusai szerint "a felesleges ember, aki nem tesz semmit, a pokoli Csoszon történetét meséli el."[21] Arra is rámutatnak, hogy magát a kifejezést a társadalom egyenlőtlensége vagy abszurditása miatti elégedetlenség okozza, de az is problematikus, hogy valójában nem vár politikai cselekvést.[22] Lee Er Young azt mondta: "Azok az országok, amelyek ki akarnak lépni a pokoli Csoszonból, nem a mennyországgal egyenlőek." A jelenlegi foglalkoztatási és egyenlőtlenségi helyzet globális jelenség, amely az információs technológia fejlődésének eredménye.[23]
Park Geun-hye, Dél-Korea volt elnöke, aki jelenleg 24 éves börtönbüntetését tölti, azt mondta: "Egyre több az olyan új szó, amely tagadja nagyszerű modern történelmünket, és becsmérli a világunkat, amelyet irigyelt helyként élünk" - így bírálta a "Pokoli Csoszon" kifejezés trendjét. Hozzátette: "Az önlebecsülés, a pesszimizmus, a bizalmatlanság és a gyűlölet soha nem lehet a változás és a fejlődés hajtóereje."[24] Egyesek azonban azzal érveltek, hogy Park kormányának el kellene gondolkodnia azon, hogy miért született meg a "Pokoli Csoszun" kifejezés, mivel a kifejezés az ő elnöksége alatt született.[25]
2019 januárjában Moon Jae-in elnök gazdasági tanácsadója, Kim Hyun-chul lemondott, miután közfelháborodást váltott ki, amiért azt mondta, hogy a fiatal, munkanélküli koreai nyelvtudással rendelkező diplomásoknak, akik nem találnak munkát Koreában, abba kellene hagyniuk a "Pokoli Csoszon" hibáztatását, és Délkelet-Ázsiába kellene költözniük koreai nyelvtanárnak.[26]
Remove ads
- Dél-Korea gazdasága
- Élősködők - 2019-es koreai mozifilm
- Nyerd meg az életed - 2021-ben bemutatott koreai sorozat
- Dél-Korea demográfiája
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads