a tudatos szóalkotás egyik módja, amikor két eltérő jelentésű szó összekeveredik úgy, hogy az egyik eleje a másik végével egyesül (pl. cső + orr → csőr) From Wikipedia, the free encyclopedia
A magyarnyelvészetben a szóösszerántás a tudatos szóalkotás egyik módja. Lengyel 2000 a szóösszevonás egyik fajtájának tartja, ennek másik típusa, a szóalakvegyülés mellett, és mindhármat a mozaikszó-alkotás nagyobb kategóriájába sorolja.[1] Ezzel szemben Cs.Nagy 2007 a szóösszerántást a szóalakvegyülés (amelyet „szóvegyülés”-nek nevez) egyik fajtájának tekinti, és ezt nem sorolja a mozaikszó-alkotás kategóriájába.[2]
Mindkét szerző szóösszerántáson új szó alkotását érti két egymástól eltérő jelentésű szóból úgy, hogy az egyik első része a másik végső részével egyesül. Esetleg az egyik vagy a másik összetevő egész szó. A szó(alak)vegyülés abban különbözik tőle, hogy hasonló jelentésű szavak első, illetve végső részéből történik a szóalkotás (pl. csokor + bokréta → csokréta), a szóösszevonás pedig az előbbi kettőtől abban, hogy egy szószerkezethez tartozó két vagy több egyszerű szó, illetve összetett szó tagja első részének az összetevéséből áll, pl. Mozgókép-forgalmazási Rt. → Mokép.[1][2]
A szóösszerántásra a francia nyelvészetben leggyakrabban a mot-valise (szó szerint ’bőröndszó’) terminust használják,[3][4] e helyett a mot-portemanteau (szó szerint ’ruhaakasztós koffer-szó’) terminust,[4][5] és ezeken kívül a mot composé par télescopage ’ütközéssel összetett szó’-nak[4] vagy amalgame lexical ’lexikai keverék’-nek[6] nevezik. Ezek fogalma megfelel a fenti meghatározásnak.
Az angol nyelvű nyelvészetben a szóösszerántásnak a portmanteau vagy a blend ’keverék’,[7][8]amalgam ’keverék’, fusion ’fúzió’, hybrid ’hibrid’ vagy telescoped word ’ütközéssel keletkezett szó’[8] a neve. Egyes szerzők olyan szavakat is idesorolnak, amelyeket szavak kezdeti részleteiből alkotnak, pl. Interpol (← International Criminal Police Organization),[7] tehát azt is, amit a magyar nyelvészetben szóösszevonásnak neveznek.
A szóösszerántásban olykor mindkét szóból egy beszédhangnál nagyobb részletet használnak fel, máskor az egyikből csak egy hang marad meg, megint máskor az egyik egészét hagyják meg, és a másik egy vagy több hangból áll. Egyes esetekben az első összetevő vége és a második eleje közös. Egyébként a kérdéses szavak olykor egyazon szószerkezet tagjai.
Szóösszerántásnak tekintik a haplológiát is, amikor szavak határán történik. Egymást követő azonos vagy hasonló beszédhangok vagy hangcsoportok közül az egyiknek a kivetése. Így jöttek létre a francia tragi-comédie és tragi-comique, miután szóösszetétel útján megalkották a tragico-comédie, illetve tragico-comique szavakat.[9][10] Ezeket aztán több nyelv is átvette, pl. (magyarul)tragikomédia,[11]tragikomikus.[12]
A magyarban a szóösszerántás a ritkább szóalkotási módok közé tartozik.[1] Az első szóösszerántásokat a nyelvújítás korában végezték. A mai sztenderd nyelvváltozatban fennmaradtakat a beszélő már nem érzi szóösszerántásoknak. Egyesekben egész szó is van, másokban az egyik vagy a másik szóból csak egy beszédhang:
A francia nyelvvel foglalkozó nyelvészek, irodalmárok és pedagógusok nagy figyelmet fordítanak a szóalkotáson belül a szóösszerántásra is, amely ebben a nyelvben gyakoribb, mint a magyarban. Csak Franciaországban2001 és 2010 között tizenhárom, a szerzők által összerántással kreált szavakat tartalmazó, főleg gyerekeknek szánt szótár jelent meg, játékos szándékkal. Általános iskolákban a szókészlet megismertetése céljából szóösszerántás-gyakorlatokat is végeztetnek a gyerekekkel.[6]
Franciaországban és a kanadaiQuébec tartományban hivatalos törekvés az, hogy korlátozzák az angol jövevényszavak elterjedését a francia nyelvben. A túlzottnak ítélt angol hatásra a francia nyelvben René Étiemble éppen szóösszerántással alkotta meg a franglais (← français ’francia’+ anglais ’angol’) szót,[4] amely meg is honosodott. A magyar nyelvújítás korában végzett tevékenységgel hasonlóan ma is folyik ilyen, a terminológiák terén az új realitások megnevezésére francia nyelven,[19] többek között szóösszerántásokkal is. Így hoztak létre egyes hivatalosan ajánlott szavakat, amelyek közül egyesek meghonosodtak, mások nem:
Több ugyanarra a mintára alkotott szó van főleg különböző nyelvek nevéből és az English ’angol nyelv’ szóból az angol által befolyásolt nyelvhasználatra, vagy más nyelvek által befolyásolt angol nyelvváltozatokra:
A románban nincsenek a szókészlet gyarapítására szánt tudatos szóösszerántások. Vannak azonban a szlengben, a népi és a fesztelen nyelvi regiszterben,[37] de nem kerülnek a sztenderd nyelvváltozatba, és hosszabb-rövidebb, társadalmi-politikai kontextustól is függő életük van, mint az alábbi első két példának, amelyek 1990 előttiek:
falimentara ← faliment ’csőd’ + Alimentara (a volt államiélelmiszer-boltok neve);[37]
tembeliziune ← tembel ’hülye’ + televiziune ’televízió’;[38]
Mint a szavak általában, szóösszerántással alkotott szavak is lehetnek jövevényszavak. Az angol motel vagy smog, valamint a francia autobus több nyelvben is megvan. Olyan tulajdonnevek, mint az Eurovision vagy a Wikipedia nemzetköziekké váltak.
Szóösszerántásokat alkotnak tükörfordításként is. Ilyen például a román furculingură (← fuculiță ’villa’ + lingură ’kanál’) az angol spork mintájára, bár megfordított szórenddel.[43]
Erre hivatott Franciaországban a Commission d’enrichissement de la langue française (A francia nyelv gyarapításának bizottsága) (lásd a Művelődési minisztérium FranceTerme honlapját) és Québecben az Office québécois de la langue française (A francia nyelv québeci hivatala) (lásd Lexiques et vocabulaires (Szókincsek) oldal). (Hozzáférés: 2020. február 8.)
(franciául) M. Laval. Rivière de la Midouze. Amélioration de la navigation (A Midouze folyó. A hajózás jobbítása). Annales des ponts et chaussées. 1831. 2. félév. 19. o.. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
Cs. Nagy Lajos. A szóalkotás módjai. A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN978-963-8144-19-5. 293–319. o. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
(angolul) Eifring, Halvor – Theil, Rolf. Linguistics for Students of Asian and African Languages (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2020. február 8.)
(franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN978-2-8011-1404-9
Lengyel, Klára. A ritkább szóalkotás módjai. Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. ISBN978-963-19-5880-5. 341–348. o. (MGr) (Hozzáférés: 2020. február 8.)
(franciául) Léturgie, Arnaud. À propos de l'amalgamation lexicale en français (A szóösszerántásról a francia nyelvben). Langages. 2011. 3. (183.) sz., 75–88. o.; az interneten: À propos de l'amalgamation lexicale en français. CAIRN.INFO (Hozzáférés: 2020. február 8.)
(románul) Răuțu, Daniela. Despre cuvintele telescopate din presa actuală. Teorii, procedee și valori (A szóösszerántásról a mai sajtóban. Elméletek, módszerek és értékek). Zafiu, Rodica et al. (szerk.) Limba română. Controverse, delimitări, noi ipoteze (A román nyelv. Viták, elhatárolások, új hipotézisek). 2. kötet: Pragmatică și stilistică (Pragmatika és stilisztika). Bukarest: Editura Universității. 2010. 287–296. o.; az interneten: Despre cuvintele telescopate din presa actuală. Diacronia.ro (Hozzáférés: 2020. február 8.)
(franciául) Villegas-Kerlinger, Michèle. Les mots-valises, des termes avec queue et tête! (A szóösszerántások. farkos és füles szavak!) l-express.ca. 2019. június 29 (Hozzáférés: 2020. február 8.)
(románul) Volceanov, George. Dicționar de argou al limbii române (A román nyelv szlengszótára). Bukarest: Niculescu. 2007. ISBN978-973-748-104-7
(franciául)Vitrine linguistique (Nyelvi kirakat), Banque de dépannage linguistique] (BDL) (Nyelvi kisegítő bank) és Grand dictionnaire terminlologique (GDT) (Nagy terminológiai szótár. Office québécois de la langue française (A francia nyelv québec-i hivatala) (Hozzáférés: 2023. június 23.)
(románul) Zafiu, Rodica. Păcatele limbii: „Fabulospirit” (A nyelv vétkei: „Fabulospirit”). România literară. 2007. 25. sz. (Hozzáférés: 2020. február 8.)