Családja birtokolta a Pick Szalámigyárat.[4] 1894 és 1901 között szülővárosában a piaristáknál tanult.[5][6][7][8][9][10][11] Gyermekkorában öngyilkosságot kísérelt meg.[12] Érettségi vizsgáját követően Budapesten és Berlinben tanult jogot, majd 1907-ben Telcs Ede tanítványa lett, később Brüsszelben tanult, 1910–1922 között itt élt.[13] Elsősorban portréi voltak jelentősek, első portréját 1909-ben készítette el Juhász Gyuláról. 1922-től fogva gyűjteményes kiállításokon szerepelt. A második világháború után számos állami megbízást is kapott, 1960-ban egész munkásságát átfogó kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Haláláról beszámolt a Népszabadság.[14]
Művészi stílusa realista volt. Agyagból formázott, legtöbbször bronzba öntött. Tervei nagyméretű szobrok voltak, azonban megvalósulásra nem kerültek, gipszmintái a műteremben voltak láthatók. Schirilla György atlétát ábrázolta háromszoros életnagyságban. Modelljei közül a leghíresebb Kodály Zoltán, akiről többször mintázott és munkái nagyon jól sikerültek. Műveiből többet a Magyar Nemzeti Galéria vásárolt meg. A budai várban a Tóth Árpád sétányon található az erdélyi 2-es huszárezred emlékműve. A Magyar Állami Operaház első emeletén Sándor Erzsi szopránénekesnő carrarai márvány szobra látható, amely a művésznőt Lakmé jelmezében ábrázolja. Fürdőző leány bronzszobra korábban Budapest II. Szilágyi Erzsébet fasor elején, jelenleg (2009) a Tárogató út elején lévő kis parkban az Üzleti Főiskola előtt található.
Gyermekkori jóbarátja, Balázs Béla Álmodó ifjúság című önéletrajzában Perl Ödön néven írt róla.
Egyéni kiállítások
1922: Ernst Múzeum, Budapest
1960: Nemzeti Szalon, Budapest
1960: Műcsarnok, Budapest
1963: Szeged (emlékkiállítás).
Válogatott csoportos kiállítások
1922: Konstakademien, Ungerske Konstutställningen, Stockholm
1928: Magyar kiállítás, Róma
1940: Tavaszi tárlat, Műcsarnok, Budapest
1959: Brüsszel.
Dr. Boros József (márvány, műkő, 1926, Szeged)
Korányi Frigyes (bronz dombormű, 1930, Szeged, Dóm tér, Nemzeti Pantheon)