magyar építész From Wikipedia, the free encyclopedia
Paulheim József (Szigetújfalu, 1848. március 10.[1] – Budapest, 1921. február 10.)[2][3] magyar építész. Budapest és Ó-Mátyásföld több épületének tervezője és építője, a mátyásföldi egyesületi élet aktív szereplője.
| Paulheim József | |
 | |
| R. Törley Mária szobra Mátyásföldön (2007.) | |
| Született | 1848. március 10. Szigetújfalu |
| Elhunyt | 1921. február 10. (72 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paulheim József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Paulheim Lénárd és Hierandl Julianna fia. Felesége Paulheim Józsefné Kurzreiter Franciska volt.[4] Gyermekeik: Franciska (aka: Gizella Fáni Teréz) (1871–1930) Hermina Jozefina (1873), Malvin Josefa (1875), Alfréd József Herman (1877–1901), Aranka Mária (1878–1903), Aladár (1880–1899) és Irén Margit (1883).[5] Rokonai voltak továbbá: Paulheim János, Paulheim István, id. Paulheim Ferenc és ifj. Paulheim Ferenc, akik mind építészettel foglalkoztak,[6] illetve Neiszer Antal politikus, helyettes államtitkár (Paulheim Irén férje).[7]
A Budapest–Erzsébetvárosi Bank Rt. igazgatósági tagja,[8] alelnöke, illetve az Erzsébetvárosi Kör – az ország legnagyobb választókerületének vezető köre, az Ehrlich G. Gusztáv által vezetett VII. kerületi[9] kormánypárti un. többségi politikai csoport[10] – és a jótékonysági egyesület tagja volt. Végzett számos középítkezést és több ízben adakozott jótékony célra is.[11]
1897. december 22-én mint építőmester és a székes-fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, „a közügyek terén valamint a székesfőváros fejlődése körül tett hasznos szolgálatai elismeréséül” az uralkodó a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.[12]
Főként a pesti oldalon, azon belül is Lipót-, Teréz- és Erzsébetvárosban tervezett bérházakat az 1880-as és 1890-es években, majd a századforduló után Mátyásföldön (ami 1950-től Budapest XVI. kerülete[13]) előkelő villákat. 1910-re a főváros legnagyobb egyenes állami adót fizetőinek jegyzéke alapján 14 zuglói ingatlannal (házzal, telekkel vagy telekrésszel) rendelkezett.[6]
A mátyásföldi villatelep vezetőségébe 1894-ben kapcsolódott be.[14] 1899-ig volt a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének alelnöke – 1896-ban rábízták az egyesület vagyonának kezelését és felügyeletét is –, majd pedig tiszteletbeli elnöke lett. Ó-Mátyásföldön nevéhez köthető minden, az 1800-as és 1900-as évek fordulóján kezdett nagyszabású építkezés és mintegy ötven villa felépítése, a római katolikus templom tervezése, a Park Szálló átépíttetése (ami az 1930-as évek óta gimnáziumként működik és 1969 és 1972 között e funkció ellátására újra átépítették[15]), és az ez előtti Mátyás-szobor felállíttatása, a villatelep első elemi iskolája, valamint a Mátyásföldi Fürdőegylet megalapítása és a vízi és elektromos közművek létrehozása.
1908 szeptemberében Bellovics Imre, a mátyásföldi nyaralótulajdonosok egyesületének elnöke jelentette be, hogy Mátyásföld közönsége a Paulheim házaspár tiszteletére ezer koronás alapítványt hoztak létre, a melynek kamatait évenként a mátyásföldi szegény sorsú, jó magaviseletű és szorgalmas iskolásgyermekek között osztották szét.[16]
Elnöklete alatt alakult meg 1903-ban a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete Templomépítő Bizottsága. A templom előcsarnokában 1921. augusztus 28-án elhelyezett tábla őrzi emlékét.[17]
Közreműködött:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
