Patarét
Kolozsvár városrésze Romániában From Wikipedia, the free encyclopedia
Patarét (románul: Pata-Rât) Kolozsvár egyik része a város keleti felén; itt található a város szeméttelepe. A Pataréten 2019-ben mintegy kétezer, többségében roma lakos élt.[1]
| Patarét (Pata-Rât) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Kolozsvár |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Patarét
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 08″, k. h. 23° 41′ 02″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Patarét témájú médiaállományokat. | |
Szamosfalva irányából a repülőtérrel szemben a Szamosfalvi útról (Calea Traian Vuia) déli irányban kiinduló Pataréti úton (Drumul Pata-Rât) közelíthető meg.[2]
A minden infrastruktúrát nélkülöző[3] terület négy övezetből áll: Dallas, Kanton, Zöld Domb, Rámpa;[4] mindegyiknek a lakói külön közösséget alkotnak. A szeméttelep közvetlen közelében helyezkedik el a Rámpa, legtávolabb a Kanton. Az itt lakók barakkokban, maguk építette viskókban, és a városvezetés által biztosított úgynevezett moduláris házakban élnek. Egy-egy moduláris ház négy 16–18 négyzetméteres szobából áll, mindegyikben egy család lakik. A családok közösen használják a két négyzetméteres fürdőhelyiséget.[5][6]
Az első három család az 1960-as évek végén telepedett le az ipari szemétlerakó környékén. 1971-ben a kolozsvári városgazdálkodási vállalat hulladékelhelyezési célra öt évre bérbe vett egy 32 107 négyzetméteres területet a szamosfalvi mezőgazdasági termelőszövetkezettől. 1993-ban a kolozsvári városi tanács elbirtoklás címén a saját nevére vette az ingatlant. 1996-ban az első hajléktalanná vált családok letelepedtek a Kanton utca és a Patarét utca kereszteződésében, 2000-ben pedig elkezdett benépesülni a régi szemétlerakó. 2002-ben a Kanton utcába telepítettek ki 80 személyt a lebontott Gilovics-házból. 2004-ben a Monostori-erdőből költöztettek ide sátoros cigányokat. 2006 novemberében a rendőrségi két razziát tartott a rámpán, és felgyújtotta a viskókat. (2018-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta emiatt Romániát, és kártérítést ítélt meg az áldozatoknak.)[3][7][8]
2010-ben a Mărăști és Györgyfalvi negyed közötti Coastei utcából a jogszabályok megsértésével telepítettek ide 76, főként roma családot; az így felszabadult telket a román ortodox egyház kapta meg.[3][7] A kitelepítés során 30 család számára nem biztosítottak elhelyezést; őket rokonok fogadták be.[8] Civil szervezetek több tüntetést, petíciót és nyílt levelet kezdeményeztek a kitelepítettek érdekében.[8]
2010 után Hargita megyéből néhány kizárólag magyarul beszélő roma család is megtelepedett a szemétlerakónál, akik elkülönült csoportot alkottak.[9]
2014. október és 2017. április között a Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségközi Fejlesztési Egyesület a Norvég Alaptól elnyert 4 millió eurós támogatással projektet indított a szegregációs folyamatok megállítására / visszafordítására.[5][10] 35 család (143 fő) számára szociális lakást biztosítottak, illetve további támogatást a beilleszkedés elősegítésére. 304-en segítséget kaptak a születési bizonyítvány és személyi igazolvány megszerzéséhez, 41 családot beregisztráltak a családi pótlék rendszerébe, 29-en segítséget kaptak bankszámla nyitásához, 11 gyermek számára törvényes képviselőt jelöltek ki, 11 főt bejelentettek a háziorvoshoz. 70 fő álláshoz jutott, 41 fiatal szakképzésben vett részt. 179-en jogi tanácsadásban, 297-en orvosi vizsgálatban részesültek. 30 gyermeket sikerült a közoktatásba integrálni. Ezen felül számos kulturális rendezvényen biztosították a telep lakóinak részvételét.[11] A projekt folytatásaként 2020-ban indult el a Pata 2.0 elnevezésű projekt.[12] Az új projektben többek között babacsomagokat osztanak ki az újszülöttek édesanyjainak.[13]
2015-ben a régi szemétlerakót bezárták, de rekultivációra nem került sor, és egy része még 2020-ban is üzemelt. Az új szemétlerakót a moduláris házaktól 300 méterre létesítették.[8][14] A szeméttelepen több ízben tűz ütött ki,[8][15][16][17][18] 2017 őszén pedig a szemétdomb megcsúszása következtében egy 6000 köbméteres mérgező tó alakult ki,[19] amelynek vize utóbb a Kis-Szamosba is belefolyt.[20]
2017-ben és 2018-ban a Jazz in the Park fesztivál egy-egy napját Pataréten tartották, hogy felhívják a figyelmet a szeméttelepen lakók életkörülményeire és az őket sújtó diszkriminációra.[21][22]
2021-ben egy kolozsvári magáncég, a Klarwin társadalmi felelősségvállalási projektet indított az ivóvíz biztosítása érdekében.[23]
2021. augusztusban menetrend szerinti autóbuszjáratot létesítettek, amely a Patarétet összeköti a várossal. A járat munkanapokon naponta négyszer közlekedik.[24]
Emil Boc polgármester 2021-es nyilatkozata szerint a telepet 2030-ra megszüntetik.[25]
A helyiek által "Bert úr"-nak nevezett Lambertus Johannes Looij holland asztalos és felesége, Margriet az 1990-es évek óta él Kolozsváron, és majdnem minden nap megjelenik Pataréten, segítve az itt élő családokat a mindennapokban.[26][27][28]
- Szakáts István 2017-ben bemutatott Pata-Cluj című dokumentumfilmje a Norvég Alap projektjét mutatja be.[29]
- 2018-ban Miron Zownir német-ukrán fotógráfus Kolozsvár és Nagybánya nyomortelepein, köztük Pataréten fotózott; műveit a Flashback. Visszatérés Kolozsvárra címmel 2020-ban állították ki a Bánffy-palotában.[30]
- A bukaresti Stagiune de Teatru Politic 2020-ban bemutatott Capete Înfierbântate 2020 [Forrófejűek 2020] című előadásában elhangzik egy Pataréten élő asszony monológja.[31]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
