falu Szlovákiában, a Komáromi járásban From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Pat[2] (más néven Patfürdő, egyes forrásokban Path alakban is, szlovákul Patince) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Leginkább termálvizes fürdőjéről híres.
| Pat (Patince) | |||
 | |||
| A katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Komáromi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Tóth Rozália | ||
| Irányítószám | 946 39 (pošta Iža) | ||
| Körzethívószám | 035 | ||
| Forgalmi rendszám | KN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 527 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110 m | ||
| Terület | 11,31 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 44′ 15″, k. h. 18° 17′ 40″ | |||
| Pat weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pat témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Komáromtól 12 km-re keletre, a Duna bal partján fekszik, Almásfüzitővel szemben. Pat Szlovákia legdélebbi települése, közigazgatási területe 11,31 km². Közigazgatásilag nyugatról Izsa, keletről Virt és Dunaradvány, északról Marcelháza, délnyugatról Almásfüzitő, délkeletről pedig Dunaalmás határolja. Déli határát (mely egyben államhatár is Magyarország és Szlovákia között) a Duna, keleti határának egy részét pedig az Öreg-Zsitva alkotja. Patkányos-puszta (Potkanovo) tartozik hozzá.
Paton 3 gólyafészket tartottak nyilván, azonban Patkányos pusztán már megszűnt a fészek. Az elsőben 2012-ben fészkeltek újra és 1 fiókát neveltek fel, 2013-ban csak egyet, mivel a másik elpusztult, 2014-ben ismét csak egyet, 2015-ben pedig hármat, azóta nem volt költés. A másik fészekben 2011-ben 4, 2012-ben 3, 2013-ban és 2014-ben ismét 4, 2015-ben 3, 2016-ban 4 és 2017-ben 5 fiókát számoltak össze. A legújabb fészek a főút mellett található, melyben 2017-ben 3 fiókát számoltak meg. 2021-ben 5 és 4 fióka volt a fészkekben. 2022-ben mindkét aktív fészekben 4 fióka volt.[3]
A történelem előtti időkben, a bronzkorban a zselízi kultúra egyik települése állt a helyén, melynek hamvasztásos urnasírjait feltárták. 1892-ben a komáromi múzeumi egylet innét egy bronzvésőt vásárolt meg.[4] A vaskorban a la tène-i kultúra embere élt itt. Az 1950-ben a települést meglátogató régészbizottság megállapította, hogy a mai iskola helyén az ókorban római őrtorony állt.[forrás?]
Első írásos említése 1260-ból származik.[forrás?] 1268-ban (terra Poth)[5] és később is Komárom várának tartozéka, pontosabban 1268-ban komáromi várjobbágyé volt.[6] 1485-ben a marcelházi Pozsárok Mátyás királytól új adományt nyertek Marcelházára, Madarra, illetve Path és Gyarmat pusztákra[7]
A 16. század második felében a törökök feldúlták. 1559-ben Szentiványi Babits István kapja nádori adományként, miután korábbi birtokosai, a Pathyak kihaltak.
1615-ben elhagyott falu.[8] A 18. században a Pálffy-birtok részeként újratelepült Patpuszta néven. 1715-ben 8 háztartása volt. 1787-ben 23 házában 121 lakos élt. 1828-ban 17 háza és 125 lakosa volt. Lakossága dohánytermesztéssel, halászattal és hímzéssel foglalkozott.
Vályi András szerint „PÁT. Szabad puszta Komárom Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, fekszik Izsához közel, mellynek filiája.” [9]
Fényes Elek szerint „Path, puszta, Komárom vgyében, Izsához 1/2 órányira, a Duna mellett: 237 kath. lak., kik többnyire haszonbérlők, s igen erős dohányt termesztenek. Van itt 38 ház, s mindenikhez 1 1/2 mérő belső telek adatott, kültelkük nincs. Az urasági szántóföld 309 1/2 hold, a 2000 holdnyi rétség vizenyős, s nem minden évben kaszálható, azonban közép számitással 5000 mázsa szénát megterem. Van itt 300 holdnyi fáczános erdő. F. u. h. Pálffy Antal.”[10]
A trianoni békeszerződésig területe Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, Marcelháza község részeként. 1939 novemberében kérték a falu önállósulását, melyet a marcelházi képviselő-testület elfogadott, de a vármegye elutasította, mivel az ezzel megbízott elöljárók így nem tarthatták volna meg birtokaikat. A falu végül 1957-ben önállósult. Az 1965-ös árvíz idején, június 15-én a község területén (közel a Zsitva-torkolathoz) gátszakadás történt, mely rendkívül súlyos károkat okozott, a falu másfél hónapig víz alatt volt, 99 ház dőlt össze és az árvíz egy halálos áldozatot is követelt.
2001-ben 490 lakosából 448 fő magyar (91,4 %) és 38 szlovák (7,7 %) nemzetiségű volt.
2011-ben 509 lakosa volt, ebből 432 magyar és 54 szlovák.
2021-ben 527 lakosából 414 (+13) magyar, 85 (+8) szlovák, 1 (+2) cigány, 3 (+3) egyéb és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.[11]
