1995-ös japán–brit tudományos fantasztikus animációs film From Wikipedia, the free encyclopedia
A Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell, további magyar címei: Szellem a kagylóban, Palackba zárt szellem és Szellem a palackban, Japánban Kókaku kidótai (攻殻機動隊; Hepburn: Kōkaku kidōtai)) 1995-ben bemutatott japán–brit tudományos fantasztikus animációs film, amely Siró Maszamune azonos című mangáján alapszik. A filmet Osii Mamoru rendezte, forgatókönyvét Itó Kazunori írta, zenéjét Kavai Kendzsi szerezte. A Páncélba zárt szellem japán–brit nemzetközi koprodukcióban készült el a Kodansha gyártásában, együttműködve a Bandai Visual és a Manga Entertainment produkciós cégekkel és a Production I.G animációs stúdióval.
Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell / Kókaku kidótai) | |
1995-ös japán–brit anime film | |
Kuszanagi Motoko őrnagy | |
Rendező | Osii Mamoru |
Producer |
|
Vezető producer |
|
Alapmű | Siró Maszamune: Ghost in the Shell |
Műfaj | akció, sci-fi, cyberpunk |
Forgatókönyvíró | Itó Kazunori |
Hang |
|
Zene | Kavai Kendzsi |
Operatőr | Sirai Hiszao |
Vágó |
|
Gyártás | |
Gyártó |
|
Ország | |
Nyelv | |
Játékidő | 83 perc[3] |
Költségvetés | 600 millió ¥ (becsült) |
Képarány | 1,85:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | |
Bemutató |
|
Eredeti magyar adó | M1, Paramount Channel, Cinemax |
Korhatár | |
Bevétel | 2 287 714 $[4] |
Kronológia | |
Következő | Páncélba zárt szellem 2. – Ártatlanság |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A film cselekménye egy technológiailag magasan fejlett jövőben játszódik, főszereplője a kiborg Kuszanagi Motoko, a 9-es Csoport nevű rendvédelmi szerv őrmestere, aki csapatával egy rejtélyes, Bábjátékosnak hívott hackert üldöz. Ahogy a nyomozás során egyre több bizonyítékot és gyanúsítottat talál, úgy fedezi fel politikai összeesküvések sorozatát és a Bábjátékos valódi azonosságát és céljait. A film átfogó filozófiai témái közt, a főszereplőn keresztül, fontos szerepet kap az önazonosság egy technológiailag fejlett világban. A főszereplőket Tanaka Acuko, Ócuka Akio és Kajumi Iemasza szólaltatják meg.
A Páncélba zárt szellem ősbemutatója 1995. szeptember 23-án volt a Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon, a mozik 1995. november 18-án kezdték vetíteni Japán-szerte a Shochiku forgalmazásában. Nemzetközi szinten a Manga Entertainment forgalmazásában jelent meg. Magyarországon először az M1 vetítette 2004. szeptember 15-én Szellem a kagylóban címmel, majd mozibemutatójára 2006. november 26-án került sor az Odeon forgalmazásában. A kiadó még ez évben megkezdte a DVD-n való forgalmazást is.
A Páncélba zárt szellemet széles körben tekintik minden idők egyik legjobb animefilmjének, az animerajongók körében kultuszfilmmé vált, a kritikusok pedig külön dicsérik a látványvilágát, melyet kiválóan valósítottak meg a hagyományos celluloidlapos és a számítógépes animáció kombinálásával. A film számos filmrendezőnek adott inspirációt, köztük a Wachowski testvéreknek, a Mátrix-filmtrilógia alkotóinak és James Cameronnak. 2004-ben Osii rendezésében elkészült a folytatás Páncélba zárt szellem 2. – Ártatlanság címmel, amelyet inkább önálló munkának és nem valódi folytatásnak tekintenek. 2008-ban Ghost in the Shell 2.0 címen megjelent a film digitálisan felújított változata, amely új hangot és háromdimenziós animációt tartalmaz. 2017-ben mutatták be az amerikai élőszereplős adaptációt Scarlett Johansson főszereplésével.
A nem is olyan távoli jövőben az egyesült hálózatok a csillagokig nyúlnak. Elektronok cikáznak keresztül-kasul a világegyetemben. A fejlett technika azonban nem törölte el végleg a nemzetek közötti különbségeket.
2029-ben a kibernetikus technológia fejlődésével lehetővé vált az emberi test „tuningolása”, például megnagyobbított agy, vagy akár teljes egészében kibernetikus részekkel való helyettesítése. Egy másik jelentős eredmény a kiberagy, a mechanikai burkolatú emberi agy, amely lehetővé teszi az internethez és más hálózatokhoz való kapcsolódást. Egy gyakran említett kifejezés a „szellem”, ami a mechanikus testben („páncél”) lakozó tudatra utal.
Kuszanagi Motoko őrnagy a 9-es Csoport támadóalakulatának feje New Port Cityben, Japánban. Nakamura, az elhárítással foglalkozó 6-os Csoport parancsnoka utasítására végez egy külföldi diplomatával, megakadályozva egy Daita nevű programozó disszidálását.
A külügyminiszter tolmácsának fejébe valaki behatol, feltehetően azzal a céllal, hogy egy közelgő diplomáciai találkozón meggyilkolja a küldötteket. A feltételezett elkövető a Bábmesternek hívott hírhedt hacker, aki képes behatolni mások agyába és irányítani őket. Kuszanagi embereivel, Batouval, Toguszával és Isikavával megkezdi a nyomozást, követve a telefonhívásokat, melyekkel a vírust küldték. Az üldözés során elfognak egy kukást és egy bűnözőt, azonban mindkettő csak agymosott ember, hamis emlékképekkel, akik nem adnak nyomot a Bábmesterről, a vizsgálat így zsákutcába kerül.
A Megatech Body, egy „páncélt” gyártó vállalat, gyanúsan szoros kapcsolatot tart fenn a kormányzattal, meghackel és összerak egy kibernetikus testet. A test elszökik, de egy teherautó elüti. Ahogy a 9-es Csoport megvizsgálja a testet, a számítógép agyában egy emberi „szellemet” talál. Kuszanagiéknak fontos az ügy, mivel mindnyájuknak van érintettsége a Megatechhel. Váratlanul megérkezik Nakamura, hogy visszavigye a testet és a benne lévő programot. Azt állítja, hogy az agyban lévő „szellem” maga a Bábmester, akit a 6-os Csoport csalt a testbe. A test újra aktiválódik és azt állítja, hogy érző lény, s politikai menedéket kér. Miután a Bábmester röviden érvel arról, hogy mit jelent emberinek lenni, egy Nakamura kíséretében érkezett álcázott ügynök elterelő akciót indít és távozik a testtel.
Kuszanagi csapata átverést sejt, és azonnal üldözőbe veszik az ügynököt. Eközben a 9-es Csoport a „Project 2501”-et – ahogy korábban a Bábmester utalt magára – kutatja és kapcsolatba kerülnek Daitával, akit a 6-os Csoport próbál megakadályozni az ország elhagyásában. Az Isikava által felfedezett információk alapján Aramaki Daiszuke, a 9-es Csoport főnöke arra a következtetésre jut, hogy a 6-os Csoport maga hozta létre a Bábmestert különféle politikai célokra, de elvesztette felette az irányítást és ezért kétségbeesetten próbálják visszaszerezni a testet.
Kuszanagi követi az autót, amely a testet szállítja egy elhagyatott épületbe, de egy nagy lépegető tank védi. Annak ellenére, hogy a Bábmester „szellemével” néz szembe, Kuszanagi a tankot erősítés nélkül támadja meg, de az majdnem megöli őt. A partnere, Batou időben megérkezik, hogy megmentse őt, és segít az agyának összekapcsolódni a Bábmesterrel. A Bábmester elmagyarázza Kuszanaginak, hogy a 6-os Csoport hozta létre, s mialatt a különböző hálózatok között vándorolt, érző lénnyé vált és elkezdett gondolkodni a létezésén. Teljes értékű élőlénynek tartja magát, mert vannak érzései és képes felfogni a létezését, azonban két dologra még nem képes, ami élőlénnyé tenné: a szaporodásra és a pusztulásra, ezért egy olyan fizikai agyban akar létezni, amely végül meghal. Mivel nem tudott elmenekülni a 6-os Csoport hálózatából, kibernetikus testbe kellett letöltenie magát. Miután Kuszanagival annak tudtán kívül kapcsolatba lépett, úgy véli, ő is megkérdőjelezi az emberi mivoltát és nagyon sok közös van bennük. Azt javasolja, hogy vonják össze a szellemeiket, cserébe Kuszanagi a Bábmester minden képességét megszerzi. Kuszanagi elfogadja az egyesülést. A 6-os Csoport mesterlövészei eközben megközelítik az épületet és megpróbálják elpusztítani a Bábmester és Kuszanagi agyát, hogy eltussolják a Project 2501-et. A Bábmester „páncélja” megsemmisül, de Batou megvédi Kuszanagi fejét, hogy megmentse az agyát. Ahogy a 9-es Csoport közeledik a helyszínhez, a mesterlövészek visszavonulnak.
Kuszanagi egy új kiborg gyermek testében ébred fel, Batou menedékházában. Elmondja Batounak, hogy a testében lévő szervezet se nem Kuszanagi, se nem a Bábmester, hanem kettőjük kombinációja. Megígéri Batounak, hogy újra találkoznak, majd elhagyja a házat és azon elmélkedik, hogy hová menjen, hiszen a „hálózat végtelen”.
Szereplő | Japán hang[5] | Angol hang (stáblistában feltüntetett név)[5][6] |
Magyar hang | |||
---|---|---|---|---|---|---|
1. magyar változat (MTV, 2004)[7] |
2. magyar változat (Odeon, 2006)[8][9] |
3. magyar változat (HBO, 2022)[10][11] | ||||
Kuszanagi Motoko (草薙 素子; Hepburn: Kusanagi Motoko) | Tanaka Acuko Szakamoto Maaja (kislány) |
Mimi Woods | Horváth Lili | Kerekes Andrea Talmács Márta (kislány) |
Mentes Júlia Károlyi Lili (kislány) | |
Batou (バトー; Bató; Hepburn: Batō) | Ócuka Akio | Richard Epcar (Richard George) | Bognár Tamás | |||
Bábjátékos / Project 2501 (人形使い; Ningjózukai; Hepburn: Ningyōzukai; Puppet Master, Puppeteer) |
Kajumi Iemasza Szakakibara Josiko (2.0) |
Tom Wyner (Abe Lasser) | Csankó Zoltán | Seder Gábor | Fehér Tibor | |
Togusza (トグサ; Hepburn: Togusa) | Jamadera Kóicsi | Christopher Joyce | Takátsy Péter | Zámbori Soma | N/A | |
Aramaki Daiszuke (荒巻大輔; Hepburn: Aramaki Daisuke) | Óki Tamio | William Frederick Knight (William Frederick) | Uri István | Versényi László | Rába Roland | |
Isikava (イシカワ; Hepburn: Ishikawa) | Nakano Jutaka | Michael Sorich | Rosta Sándor | Beratin Gábor | Stern Dániel | |
Nakamura (ナカムラ) | Genda Tessó | Simon Prescott (Ben Isaacson) | Áron László | Varga Tamás | N/A | |
Daita Mizuho (台田瑞穂) | Mijamoto Micuru | Richard Cansino (Steve Davis) | N/A | N/A | N/A | |
kukás #1 | Jamadzsi Kazuhiro | Kevin Seymour (Tom Carlton) | Honti Molnár Gábor | Kapácsy Miklós | N/A | |
kukás #2 | Csiba Sigeru | Doug Stone | Bicskey Lukács | Vári Attila | N/A | |
álcaruhás bűnöző | Macujama Takasi | N/A | Wohlmuth István | N/A | N/A | |
főcím, stáblista felolvasása | Bozai József | Korbuly Péter | Orosz Gergő | |||
További hangok az 1. magyar változatban: Bolla Róbert, Németh Kriszta, Pálfai Péter | ||||||
További hangok a 2. magyar változatban: Bartók László, Bauer Eszter, Csampisz Ildikó, Fehér Péter, Garamszegi Gábor, Janovics Sándor, Kajtár Róbert, Kossuth Gábor, Nagy Viktor, Posta Victor, Presits Tamás | ||||||
További hangok a 3. magyar változatban: Albert Péter, Bordás János, Bácskai János, Berkes Bence, Bergendi Áron | ||||||
A szinkront a Mafilm Audió Kft. készítette.
A szinkront az Active Kommunikációs Kft. készítette.
A szinkront a Iyuno készítette.
Osii Mamoru rendező alapötlete és motivációi kapcsán elmondta, „A megérzéseim azt mondták, hogy ez a futurisztikus világról szóló történet azonnali üzenetet közvetít a mai világunknak. A számítógépek is érdekeltek a saját személyes tapasztalataim révén. Ugyanilyen érzésem volt a Patlabor esetében is, és azt gondoltam, érdekes lenne egy olyan film készítése, amely a közeljövőben zajlik. Még Hollywoodban is csak néhány olyan filmet készítettek, melyek egyértelműen ábrázolják a számítógépek hatását és hatalmát. Úgy gondoltam, hogy ezt a témát hatékonyabban lehet átadni animáción keresztül.”[12] Osii egy későbbi interjúban kifejtette, hogy a technológia megváltoztatja az embert, a japán kultúra részévé vált, és nagy befolyással bír rá. Osii elárulta, hogy mindig is érdekelte a technológia, emellett gyerekkora óta kétségei vannak saját személyes identitásával kapcsolatban. Ez utóbbi minden japán fiatalt érintő témává vált.[13]
A rendező azon szemlélete, hogy takarékoskodjon az akciójelenetekkel, a producerek elégedetlenségét váltotta ki, Osii viszont annak tudatában is folytatta a film elkészítését, hogy több akcióval jobban eladható lenne a film.[13] A Ghost in the Shell 2.0-n való munkálatok során Osii fő motivációja azt volt, hogy az eredeti film nem hasonlított a folytatásra, elsősorban látványvilágában. Úgy akarta feljavítani a filmet, hogy tükrözze a nézők a két film bemutatása között eltelt időben végbement szemléletváltását is.[14]
Okiura Hirojuki karaktertervező és kulcsanimációs felügyelő a főszereplő Kuszanagi Motokót sokkal érettebbnek és komolyabbnak alkotta meg, mint ahogy az eredeti mangában megjelenik. Okiura a manga fiatalos, huszonéves ábrázolása helyett olyan érett külsőt választott a szereplőnek, ami megfelel mentális korának.[12] Motoko viselkedése is mentes a mangában jellemző humoros arckifejezésektől és lázadó természetétől.
Osii a Páncélba zárt szellem helyszínének alapjául Hongkongot választotta. Első gondolata a jövőbeli helyszínhez egy ázsiai város volt, de lehetetlen lett volna a jövő városképének megtalálása, ezért úgy döntött, hogy Hongkong valós utcáit használja fel modellként.[15] Elmondta, hogy Hongkong tökéletes hely és téma volt a filmnek számtalan cégtáblájával, felirataival és jellegzetes hangzavarával.[12] A film mechatervezője, Takeucsi Acusi megjegyezte, habár a filmnek nincs kifejezett helyszíne, alapjául azonban nyilvánvalóan Hongkong szolgált, mert ez a város képviseli a film tematikáját, a régit és az újat, amely különös kapcsolatban áll az információáradat korában. A film felvétele előtt a művészek vázlatokat rajzoltak, amelyek kihangsúlyozták Hongkong kaotikus, zavaros és nyomasztó aspektusait.[15]
A Páncélba zárt szellem animációs munkái során egy új eljárást, az úgynevezett digitálisan létrehozott animációt (digitally generated animation, DGA) alkalmazták, ami a hagyományos celluloidlapos animáció (cell animáció) és a számítógépes grafika (computer graphics, CG) ötvözése, amelyhez a hangot is digitalizálják. Ezzel az új technikával olyan látványelemeket érhettek el, amelyeket korábban túlságosan nehéz lett volna létrehozni. 1995-ben a DGA-t tartották az animáció jövőjének. A filmben a számítógépes grafikával előállított látványelemek három típusát alkalmazták: digitális elemekkel való munka, számítógép által létrehozott vizuális elemek és az emberi agy által felfogott látványvilág. A vágást az Avid Technology AVID rendszerével végezték, melyet azért választottak, mert sokoldalúbb és kevésbé korlátozott volt, mint más módszerek, és a különböző típusú médiákkal egy környezetben dolgozhattak együtt.[12]
A digitális elemekkel való munka kiterjedt mind az eredeti illusztrációkra, kompozíciókra, mind a hagyományos cell animációval történő manipulációra, hogy mélységérzetet hozzon létre és érzelmeket idézzen elő. A szűrőeffektusokat a háttéren alkalmazva, azok lencsehatásával érték el a mélység és a mozgás érzékeltetését, az előtér körvonalának eltorzításával és a távoli háttér elmosásával. A Páncélba zárt szellem egy egyedi világítási rendszert használt, amelyben a világosságot és a sötétséget maguk a cell képkockák adták a fényforrások és árnyékok figyelembevételével, nem pedig a kontraszt és a fény változtatásával kerültek előállításra. Ogura Hiromasza látványtervező ezt „rendkívül szokatlan világítási technikának” nevezte.[12]
Néhány speciális effektust, mint Motoko hőoptikai álcaruháját, TIMA szoftverrel rendereltek. A folyamat egyetlen rajzot használ, és annak megfelelően manipulálja a képet és a hátteret, hogy milyen torzító effektusra van szükség, mindezt pedig anélkül teszi, hogy az eredeti rajzot megváltoztatná. Az így gyártott effektust visszahelyezik a képbe a jelenet befejezéséhez. Mialatt a film számítógépes grafikával készült képeit technikailag könnyű volt előállítani, azok megjelenése többszöri felülvizsgálaton esett át, hogy a jövőt megfelelően reprezentáló megjelenést érjék el. A CG használatának egy másik aspektusa olyan képek és effektusok létrehozása volt, amelyek azt szemléltették, hogy a főhősök a digitális hálózatra való kapcsolódáskor az elektronikus agyukban mit látnak maguk előtt. Ezeket a CG-jeleneteket videoformátumban generálták és a gyártás végső szakaszában adták a filmhez.[12]
A film nyitójelenetét többször megszakító, kijelzőn zöld számokból kialakuló stáblistáját Tanaka Szeicsi CG-rendező készítette. Tanaka olyan számítógépes nyelvet használt, amely a rómadzsi japán betűket alakítja át számokká, majd a számokat a számítógépbe bevéve generálta a stáblistát úgy, hogy a kódot a stábtagok számítógépes nyelven írt nevéből származtatta.[12]
Nisikubo Tosihiko animációs rendező felelt a film realizmusáért, aki törekedett a mozgások és az effektek pontos ábrázolására. Ennek érdekében egy Guamon működő létesítményben végeztek fegyverekkel kapcsolatos kutatásokat. Nisikubo a film valósághű ábrázolásának szemléltetéseként kiemelte a tankjelenetet, ahol a lövedékek szikráznak, amikor fémhez csapódnak, de nem, amikor fallal találkoznak.[12]
A Páncélba zárt szellem főszereplőit megszólaltató szeijúk Tanaka Acuko (Motoko), Ócuka Akio (Batou) és Kajumi Iemasza (Bábjátékos). A felvételeket egy csúcskategóriás stúdió végezte el, hogy kiváló minőségű hangot érjenek el. A hangzás megváltoztatására, különösen az elektronikus agyi beszélgetésekben, térhangosítást használtak.[12] A Ghost in the Shell 2.0-ban a dialógusokat újra felvették, a szövegkönyvön pedig némileg változtattak a beszéd korszerűbbé tétele végett. Kajumi Iemaszát Szakakibara Josiko váltotta a Bábjátékos szerepében, ezáltal az eredetileg női testtel, de férfi hanggal rendelkező kiborg női hangot kapott.[16]
A film zeneszerzője, Kavai Kendzsi a főtémához megpróbálta elképzelni a film világát és átadni annak lényegét a zenében. A nyitótémához, a Making of Cyborghoz Jamato-kori ősi japán nyelvet használt.[12] Zenei aláfestésnek a rendező eredetileg egyszerű dobolást kért, Kavai azonban úgy érezte, egy kórus sokkal hatásosabb lenne. Mivel a japán népdalok hagyományosan nem tartalmaznak kórust, ezért a kompozíció bolgár stílusú akkordok[17] és tradicionális japán jegyek keveréke.[18] A kísértő hangulatú kórus, amely számos alkalommal felcsendül a filmben, egy esküvői dal, amelyet azért énekelnek, hogy eloszlassanak minden, hamarosan bekövetkező gonosz befolyást. Sarah Penicka-Smith szimfonikus karmester megjegyezte, hogy a dal szövege jól illeszkedik a Motoko és a 2501-es (a Bábjátékos) közötti egységhez a film végkifejletében.[19] Kavai eredetileg bolgár népdalénekeseket szeretett volna alkalmazni, de nem talált megfelelő előadókat, így japán népdalénekeseket választott.[18] A Mai amami ikken! című dal eltér a filmzene többi darabjától, az ugyanis egy kantoni nyelvű popdal Fang Kha-ving előadásában.[20]
A film angol változatában a stáblista alatt a One Minute Warning című szám hallható, mely a Passengers néven együttműködő U2 és Brian Eno szerzeménye. A dal az Original Soundtracks No. 1 albumon jelen meg az album egyetlen filmdalaként.[21][22] Andy Frain, a Manga Entertainment alapítója és a film vezető producere korábban az Island Records, a U2 kiadójának marketingigazgatója volt.[2]
Számos kritika foglalkozik a film szexualitással és nemi identitással kapcsolatos kérdéseivel.[23] Sharalyn Orbaugh a Motoko testének létrehozását bemutató nyitójelenet kapcsán megjegyezte, hogy „tökéletesen paradox bevezetés egy olyan elbeszéléshez, amely a szexuális / nemi identitás és az önazonosság természetéről szól egy olyan jövőbeli világban, ahol a szexuális reprodukció átengedte helyét a mechanikai replikációnak”.[24] Motoko női identitását és megjelenését autonóm alanyisággal ellensúlyozzák, amely egy reproduktív szervek nélküli, menstruálni nem képes kiborg testként manifesztálódik. Orbaugh a Motoko kiborg replikációját bemutató nyitójelenet és a menstruáció hiányának egymás mellé helyezésével arra világít rá, hogy már rögtön az elején nyilvánvalóvá válik, a film témája a poszthumán alany reproduktív szexualitásának problematikája.[25][26]
A film bemutatja Motoko önazonosságával és létezésével kapcsolatos aggodalmait, amelyek a Bábjátékossal kialakított új reprodukciós forma (elméik egybeolvasztása) által létrejövő, teljes egyéniséggel rendelkező létformában oszlanak el.[25] Austin Corbett szerint azzal, hogy a főhősre kihívó öltözete ellenére a nemiség felhangjai nélkül tekint a többi szereplő, szabaddá válik a hagyományosan felfogott nőiségtől, hozzátéve, hogy Motoko „nyíltan nőies, és határozottan nem nő”.[27] Motokót „formás” és a történet középpontjában álló erős női főhősnek nevezve, aki „szinte végig folyamatosan meztelen”, Roger Ebert megjegyezte, hogy egy, a Film Quarterly-ben megjelent cikk szerint a salarymanek (fehérgalléros irodai alkalmazottak) kimerítő és embertelen életét élő japán férfiak – akik az animációs közönség nagyobb részét alkotják – a szabadságot és a hatalmat a nőkre vetíti ki, és könnyen azonosulnak a kitalált női szereplőkkel.[21] Carl Silvio a Páncélba zárt szellemet egy „ellenálló film”-nek nevezte, mivel felcseréli a hagyományos nemi szerepeket, „felértékeli a [nemi jellegét vesztett] posztgender alanyt” és „háttérbe szorítja az anyagi test szexuális sajátosságait”.[28]
A Páncélba zárt szellem ősbemutatója 1995. szeptember 23-án volt a Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon, a mozik 1995. november 18-tól játszották Japán szerte a Shochiku forgalmazásában.[12] VHS-en 1996. április 25-én,[29] DVD-n 2004. február 25-én, Blu-rayen 2007. augusztus 24-én adta ki a Bandai Visual.[30][31] 2004 decemberében egy különleges, két DVD-s kiadás is megjelent,[32] melyben a második lemez a szereplők adatait, az alkotó és a rendező életrajzát, valamint a film előzetesét és bemutatóját tartalmazza.[33]
A Ghost in the Shell 2.0 (GHOST IN THE SHELL/攻殻機動隊 2.0; Gószuto in za Seru / Kókaku kidótai 2.0; Hepburn: Gōsuto in za Sheru / Kōkaku kidōtai 2.0) című felújított változat az Égenjárók 2008-as bemutatásának ünneplésére készült.[16][34] A Ghost in the Shell 2.0-ban bizonyos jeleneteket kicseréltek a legújabb digitális animációs technikákkal, köztük 3D-s CGI-jal, készített változatra. Új főcím, digitális képernyők és holografikus kijelzők láthatók a filmben, valamint néhány rövid jelenetet kivágtak belőle.[35] A Ghost in the Shell 2.0 bemutatója 2008. július 12-én volt Tokió, Oszaka, Nagoja, Fukuoka és Szapporo filmszínházaiban.[36] DVD-n és Blu-rayen 2008. december 19-én jelent meg Japánban a Bandai Visual által.[37][38]
Az Egyesült Államokban a filmet 1996. június 18-án jelentette meg VHS-en a Manga Entertainment, 1998. március 31-én pedig DVD-n az Anchor Bay Entertainment.[39][40] A Manga Entertainment 2009. november 24-én adta ki Blu-rayen; ez a változat az eredeti és a felújított filmet is tartalmazza, de nem tartalmazza az audiokommentárokat és az Osiival készült interjút sem.[41][42] A Manga Entertainment és az Anchor Bay Entertainment 2014. szeptember 23-án újból megjelentették Blu-rayen a filmet teljesen új HD formátumban.[43] Ezt a kiadványt kritika érte az angol fordítás hiányosságai és az 5.1-es japán hang és a ráadás tartalmak hiánya miatt.[44]
Magyarországon először televízióban volt látható a film, az M1 vetítette 2004. szeptember 15-én Szellem a kagylóban címmel, magyar szinkronnal,[45] majd 2019. október 10-én a Paramount Channel is levetítette.[46]
Mozibemutatója 2006. november 26-án volt az Odeon forgalmazásában.[47] A kiadó még ez évben elkezdte DVD-n is forgalmazni, egylemezes, kétlemezes és digipack formátumokban. Elsőként a digipack jelent meg 2006. december 11-én, és csak az Xpress webáruházban volt kapható limitált számban.[48] A kétlemezes DVD-kiadvány 2007. január 31-én,[49] az egylemezes 2008. október 8-án került piacra.[50] Mindegyik kiadványon megtalálható a japán 5.1-es és 6.1-es hang, az MTV által készíttetett 2.0-s és az új 5.1-es magyar hang és magyar felirat. A kétlemezes és digipack formátumok számos ráadás tartalommal bírnak, melyek egy részét a magyar kiadó készíttette: audiokommentár, werkfilmek a film készítésének körülményeiről és a digitális utómunkáról, érdekességek és információk a filmről és a szereplőkről, Páncélrománc: A cyberpunk krónikái – beszélgetés Kömlődi Ferenccel, Képregénybe zárt szellem – a manga és az anime összehasonlítása Varró Attilával, Szellem a vásznon – díszbemutató az Odeon-Lloyd moziban, Hangok a szellemhez – hogyan készült a szinkron, előzetes, exkluzív videóklip, A cyberpunk kulturális öröksége – dalok, klipek, képgaléria.[47][51]
2022. december 23-án bekerült az HBO Max kínálatába egy harmadik magyar szinkronváltozattal, majd 2022. december 24-én a Cinemax is műsorra tűzte ezt a változatot.[11]
A Páncélba zárt szellem zenéjét Kavai Kendzsi szerezte és 1995. november 22-én jelent meg Japánban az RCA Records kiadásában.[20] A lemez 11 számot tartalmaz, köztük Mizuno Josimasza Mai amami ikken! című dalát, melyet Fang Kha-ving énekel.[52][53]
A Ghost in the Shell 2.0 bemutatása után, a film Kavai Kendzsi által újrahangszerelt, 6.1-es zenéje is kiadásra került a BMG Japan által 2008. december 17-én. A lemezre 12. számként felkerült a filmelőzetes háttérzenéje is.[54][55] A hangmérnök Randy Thom (Skywalker Sound) volt, aki korábban a Páncélba zárt szellem 2. – Ártatlanságon dolgozott.[16]
Kavai Kendzsi Ghost in the Shell Original Soundtrack | |
Filmzenei album | |
Megjelent | 1995. november 22. |
Formátum | CD |
Nyelv | japán |
Hossz | 45:30 |
Kiadó | RCA Records |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ghost in the Shell Original Soundtrack dallista | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Cím | Hossz | |||||||
1. | Utai I – Making of Cyborg (謡I-Making of Cyborg; Chant I – Making of Cyborg) | 4:29 | |||||||
2. | Ghosthack | 5:14 | |||||||
3. | Puppetmaster | 4:21 | |||||||
4. | Virtual Crime | 2:42 | |||||||
5. | Utai II – Ghost City (謡II - Ghost City; Chant II – Ghost City) | 3:35 | |||||||
6. | Access | 3:16 | |||||||
7. | Nightstalker | 1:45 | |||||||
8. | Floating Museum | 5:05 | |||||||
9. | Ghostdive | 5:52 | |||||||
10. | Utai III – Reincarnation (謡III-Reincarnation; Chant III – Reincarnation) | 5:45 | |||||||
11. | Mai amami ikken! (Bonus track 挿入歌 毎天見一見!; Bonus track szónjú uta Mai amami ikken!; Hepburn: Bonus track sōnyū uta Mai amami ikken!; See You Everyday!) | 3:26 | |||||||
45:30 |
Kavai Kendzsi Ghost in the Shell 2.0 Original Soundtrack | |
Filmzenei album | |
Megjelent | 2008. december 17. |
Formátum | CD |
Nyelv | japán |
Hossz | 48:39 |
Kiadó | BMG Japan |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ghost in the Shell 2.0 Original Soundtrack dallista | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Cím | Hossz | |||||||
1. | Utai I – Making of Cyborg (2.0 Ver.) (謡I-Making of Cyborg (2.0 Ver.); Chant I – Making of Cyborg (2.0 Ver.)) | 4:28 | |||||||
2. | Ghosthack (2.0 Ver.) | 5:17 | |||||||
3. | Puppetmaster (2.0 Ver.) | 4:20 | |||||||
4. | Virtual Crime (2.0 Ver.) | 2:42 | |||||||
5. | Utai II – Ghost City (2.0 Ver.) (謡II - Ghost City (2.0 Ver.); Chant II – Ghost City (2.0 Ver.)) | 3:37 | |||||||
6. | Access (2.0 Ver.) | 3:14 | |||||||
7. | Nightstalker (2.0 Ver.) | 1:46 | |||||||
8. | Floating Museum (2.0 Ver.) | 5:05 | |||||||
9. | Ghostdive (2.0 Ver.) | 5:52 | |||||||
10. | Utai III – Reincarnation (2.0 Ver.) (謡III-Reincarnation (2.0 Ver.); Chant III – Reincarnation (2.0 Ver.)) | 5:45 | |||||||
11. | Mai amami ikken! (2.0 Ver.) (毎天見一見! (2.0 Ver.); See You Everyday! (2.0 Ver.)) | 3:30 | |||||||
12. | Kókaku kidótai jokoku BGM (2.0 Ver.) (攻殻機動隊予告BGM (2.0 Ver.); Hepburn: Kōkaku kidōtai yokoku BGM (2.0 Ver.); Ghost in the Shell Trailer BGM (2.0 Ver.)) | 3:03 | |||||||
48:39 |
Kritikák | |||||||||||
|
A Páncélba zárt szellem közel 2,3 millió dollár bevételt hozott világszerte,[4] így nem volt nyereséges, azonban kultuszfilmmé válásának köszönhetően a későbbi – elsősorban külföldi – házimozi-eladások pótolták a veszteséget. Az első animefilm volt, amely felkerülhetett a Billboard No. 1. videoeladási listájára 1996-ban,[32][60] 1997-ig több mint 200 000 VHS-t adtak el az Egyesült Államokban,[61] 2002-ben pedig már 1,6 millió eladott házimozi-kiadvánnyal (VHS, LD, DVD) számoltak világszerte,[62] melyből csak 100 000 kelt el Japánban, több mint 1 milliót az Egyesült Államokban értékesítettek.[63] 2006-ban a 9. legjobban eladott anime DVD volt a tengerentúlon.[64]
A filmet széles körben tekintik minden idők egyik legjobb animefilmjének, a kritikusok külön dicsérik a hagyományos celluloidlapos animáció és a CGI kombinálásával megvalósított látványvilágot, az animerajongók körében kultuszfilmmé vált és számos kiemelkedő filmkészítőre hatással volt. A Wachowski testvérek, a Mátrix-trilógia alkotói, mikor Joel Silver producernek először megmutatták az animét, azt mondták: „Mi ezt meg akarjuk csinálni hús-vér emberekkel”.[65] Isikava Micuhisza, aki a Production I.G producereként dolgozott az animációs filmen, megjegyezte, hogy a kiváló minőségű látvány erős inspirációforrásként szolgált a Wachowski testvéreknek.[66] A Mátrix több ikonikussá vált elgondolást is átvett a filmből, mint a kiberteret jelző zöld számok digitális „esőjét”, melyet a film nyitójelenete inspirált, vagy azt, ahogy a szereplők a tarkójukon található lyukon keresztül csatlakoznak a Mátrixhoz. James Cameron, akinek az Avatar című filmjéhez inspirációs forrásként szolgált, a következőket mondta: „Lenyűgöző spekulatív fikciós alkotás, az első valóban felnőtteknek szóló animációs film, amely irodalmi és vizuális szinten is kiváló”.[67] Párhuzamot vontak még Steven Spielberg A. I. – Mesterséges értelem, Jonathan Mostow Hasonmás, Christopher Nolan Eredet és Kon Szatosi Paprika című filmjével és Joss Whedon Dollhouse – A felejtés ára című televíziós sorozatával is.[67][68]
Niels Matthijs a Twitch Film munkatársa szerint a Páncélba zárt szellem nemcsak alapvető film a japán animációban, Kubrick 2001: Űrodüsszeiájával és Tarkovszkij Solarisával könyvadaptációk egy olyan hármasát alkotja, melyek népszerűségben túlszárnyalták az eredeti műveket és egy már népszerű márkának adtak új jelentést. Személyes kedvenceinek listáján a 48. helyet foglalja el.[69] Raphael See a T.H.E.M. Anime Reviewstól ötből négy csillagot adott, dicsérve a rajzmunkát és a látványvilágot: „az animáció tiszta, gördülékeny és villámgyors, a rajzolás szeszélyes és éles”; azonban bírálta, hogy a végkifejlet kiszámítható.[70] Clark Collis az Empire magazintól úgy vélekedett, hogy a film kiszámítható volt, de dicsérte az alkotói értékét, mely „mindenben megfelel annak, ami Hollywoodban készült akkoriban”.[71] Chris Beveridge, a Mania.comtól vegyes kritikát írt a filmről, leszögezve, hogy „egy jó történet, de útközben néha megtorpan”.[39] A The Nihon Review szintén dicsérte a rajzolást és az animációt, de néhány jelenetet „hasztalannak” talált.[72] Johnathan Mays az Anime News Network újságírója méltatta a film számítógépes effektekkel kombinált hagyományos animációját, melyről úgy vélekedett, hogy „talán az egyik legjobb szintézis, amely animében valaha látható volt”.[73] Helen McCarthy a 500 Essential Anime Movies című könyvében a „valaha megalkotott egyik legjobb animének” nevezi. Dicsérettel illeti a forgatókönyvet és az atmoszferikus filmzenét, hozzátéve, hogy „az akciójelenetek vannak annyira jók, mint napjaink CGI-effektekkel támogatott hollywoodi blockbustereiben, amelyek még mindig ámulatba ejtők.”[74] Roger Ebert négyből három csillagot adott a filmnek, pozitívumként kiemelve a látványt, a zenét és a film témáját, de úgy érezte, hogy elsőre túl bonyolult és zavaros ahhoz, hogy megszólítson egy nagyobb nézőközönséget; ez nem egészen a második óráig tart, amikor a történet kezd értelmet kapni.[21]
A Páncélba zárt szellem a 106. helyet szerezte meg minden idők 150 legjobb animációs filmjét és sorozatát tartalmazó listáján, amelyet a 2003-as Tokiói Laputa Animációs Fesztiválra készítettek el egy nemzetközi szintű felmérés során, 140 animációs művész és kritikus megkérdezésével.[75] A Rotten Tomatoes filmkritikai oldalon 96%-ban pozitív értékelést kapott és 51 kritika alapján 7,77/10-es átlagpontozást állapították meg. Kritikai konszenzusnak a következőt írja: „A modern animációt lenyűgöző módon kezelve, a Ghost in the Shell egy átgondolt, összetett csemege az animerajongók számára és egy tökéletes bemutató a műfaj új nézőinek.”[57] A Time Out munkatársai a 83. helyre sorolták a filmet a 100 legjobb animációs filmet tartalmazó listájukon.[76] A Total Film 75 legnagyobb animációs filmjét tartalmazó listáján a 39. helyet érte el.[77] A Japán Kulturális Ügyekért Felelős Hivatal egy 2007-es közönségszavazásán a Páncélba zárt szellemet az 1990-es évek második legjobb japán animációs filmjének és minden idők tizedik legjobb japán animációjának választották.[78] 2001-ben a Wizards Anime magazin 50 legjobb Észak-Amerikában megjelent animét tartalmazó listáján a negyedik helyet foglalta el a film.[79] 2020-ban az Empire minden idők 50 legnagyobb sci-fi mozifilmjét felhozó listáján a 26. helyen szerepel a Páncélba zárt szellem.[80]
Az Anime Stars kritikusa abban látja a film népszerűségét vagy éppen népszerűtlenségét, hogy mindenkinek mást mond, mindenki megtalálja benne a neki szóló választ. Az ismertető zárásaként így fogalmaz: „[…] a film olyan, mint a hagyma. Van, akinek csípi a szemét, van, aki a hagymát is hagymával enné, de az biztos, hogy réteges. Tehát senki ne habozzon elmerülni a rétegek között, mindig találhat valami újat.”[81] A Mondo magazin szerkesztői szerint a Páncélba zárt szellem túllépett az animék világán és a cyberpunk műfaj egyik alapműve lett, s ennek köszönheti, hogy az animék egyik „legfőbb hírvivőjévé” vált a nyugati világban. Dicsérték, hogy a film olyan kérdéseket feszeget, amellyel a nyugati filmekben sem foglalkoztak addig.[82]
Év | Díj | Kategória | Jelölt(ek) | Eredmény |
---|---|---|---|---|
1996 | Jokohamai Filmfesztivál | Fesztivál díja a legjobb forgatókönyvért (a Gamera daikaidzsú kucsu kesszennel közösen) | Itó Kazunori | Elnyerte |
Sitges Katalóniai Nemzetközi Filmfesztivál | Legjobb film | Osii Mamoru | Jelölve | |
1997 | Fantasporto | Nemzetközi fantasy film-díj – Különdíj | Osii Mamoru | Elnyerte |
Nemzetközi fantasy film-díj a legjobb filmért | Osii Mamoru | Jelölve | ||
Gérardmer Filmfesztivál | Különdíj | Osii Mamoru | Elnyerte | |
World Animation Celebration | WAC-győztes: Legjobb mozifilm; Mozifilm legjobb rendezője és animációja | Osii Mamoru | Elnyerte | |
Források: [83] |
A filmhez 1995. november 20-án kiadtak egy Photo CD-t, mely körülbelül 100 képet tartalmaz, köztük eredeti színes képeket, animációs anyagokat és lőfegyverterveket.[84] Endó Akira spin-off regényt írt Ghost in the Shell: Burning City (攻殻機動隊灼熱の都市; Kókaku kidótai sakunecu no tosi; Hepburn: Kōkaku kidōtai shakunetsu no toshi) címmel, amit 1995 novemberében publikált a Kodansha.[85] Folytatása, a Ghost in the Shell 2: Star Seed (攻殻機動隊2: Star Seed; Kókaku kidótai 2: Star Seed; Hepburn: Kōkaku kidōtai 2: Star Seed) 1998 januárjában jelent meg.[86] Analysis of Ghost in the Shell címmel egy könyvet adott ki a Kodansha 1995. november 17-én.[87]
2004-ben Osii Mamoru rendezésében elkészült a film folytatása, a Páncélba zárt szellem 2. – Ártatlanság. Mivel a filmnek drámaibb az atmoszférája, cselekménye pedig nem egyetlen személy köré épül, inkább tekinthető önálló műnek, semmint folytatásnak.[88] 2017. március 31-én mutatták be az amerikai élőszereplős adaptációt Scarlett Johansson főszereplésével.[89]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.