A cyberpunk (ejtsd: szájberpánk, elterjedt Magyarországonkiberpunk névvel is) a kortárs tömegkultúra egyik népszerű stílusa, sok alkotásban előforduló világnézetféle; lényegében a közeli jövőben játszódó sci-fik altípusa. Kezdete az 1980-as évek első felétől, a személyi számítógépek tömeges elterjedésétől számítható. Olyan kultuszfilmek tartoznak ide, mint a Szárnyas fejvadász, Ghost in the Shell, Akira, Nirvána, Johnny Mnemonic vagy kicsit érintőlegesen a Mátrix. Emellett számos szerepjáték is készült e műfajban, a leghíresebb a Cyberpunk 2020 és a Shadowrun.
Tipikus cyberpunk környezet
A cyberpunkot az ellenőrizhetetlenül gyors technikai (elsősorban informatikai) fejlődés, a hagyományos értékek háttérbe szorulása és a változó világ hívta életre; a századforduló modernizmusának, a nagyvárosok terjedésének egyenes következménye. A cyberpunk művekben az emberek általában óriási, túlzsúfolt metropoliszokban élnek, érzelmi életük ennek megfelelően sivár. A nemzeti érzés helyett a cégekhez tartozás kerül előtérbe: a multik dolgozói – japán mintát követve – a cég épületein belül laknak és dolgoznak, a nagyvállalatoknak saját himnusza van, a politikát a cégek egymás közötti harca jellemzi. A technika az élet minden területére betör: tipikus szereplők a számítógépes bűnöző és az informatikus szakember; az ember-gép kommunikáció már nem billentyűzettel és képernyővel, hanem a virtuális valóság segítségével, a központi idegrendszerre csatlakoztatott berendezésekkel történik; az élő szövetek / szervek lecserélhetők gépi megfelelőikre (például műkar, infraszem, implantátumok).
Az elnevezést először Bruce Bethke amerikai író használta: ezt a címet adta egy novellájának az 1980-as évek elején.[1] Az egész altípus nevét adó novella magyarul Kiberpunk címmel 2008-ban jelent meg a Galaktika 215. számában, Ajkay Örkény fordításában.
A szóösszetétel első tagja, a cyber utal a világ egyre jelentősebb és gyökeresebb átalakulására, az emberiesség helyett a gépiesség felülkerekedésére (mind technológiai, mind szociális, sőt egyéni, pszichés szinten). Az emberek egyre kevesebbszer kapnak lehetőséget szabad döntésre, egyre inkább „a világ gépezetének” részévé válnak.
A punk szó részben a kiüresedett hagyományos értékek elleni lázadást, mint eszmét jelöli (lásd bővebben itt), másrészt pedig az így gondolkodó emberek (jellemzően a perifériára szorultak, az utcán élők, drogosok és kocsmatöltelékek) gyűjtőneve.
Angliában az underground és alternatív művészetet art-punknak is szokták hívni; a „Holló”-hoz hasonló filmek kapcsán pedig gótikus punkról beszélnek.
Az alábbi listában a művek körülbelüli időrendben szerepelnek.
Metropolis (1927) rendezte: Fritz Lang (Habár a film évtizedekkel a cyberpunk megjelenése előtt készült, mégis korát messze megelőzve vetíti előre a stílus minden elemét.)
Idegen univerzumok. Tanulmányok a fantasztikus irodalomról, a science fictionről és a cyberpunkról; összeáll. H. Nagy Péter; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2007 (Parazita könyvek)
Idegen (látvány)-világok. Tanulmányok science fiction és cyberpunk filmekről; összeáll. H. Nagy Péter; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2008 (Parazita könyvek)
.jpg)
.jpg)
