Nikotin

A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület. Nevét Jean Nicot de Villemain francia diplomatáról kapta, aki a 16. század második felében elterjesztette a tubákolás szokását a francia királyi udvarban.

Nikotin
IUPAC-név
(S)-3-(1-metil-2-pirrolidinil)piridin
Kémiai azonosítók
PubChem	89594
ChemSpider	80863
EINECS-szám	200-193-3
DrugBank	DB00184
KEGG	C00745
ChEBI	17688
ATC kód	N07BA01
Gyógyszer szabadnév	nicotine
Gyógyszerkönyvi név	Nicotinum
InChIKey	SNICXCGAKADSCV-JTQLQIEISA-N
Beilstein	82108
UNII	6M3C89ZY6R
ChEMBL	CHEMBL3
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C10H14N2
Moláris tömeg	162,23 g/mol
Sűrűség	1,01
Farmakokinetikai adatok
Biológiai felezési idő	2 óra
Terápiás előírások
Terhességi kategória	Category X
Alkalmazás	dohányzás, szippantás (tubák), rágógumi, snüssz, elektronikus cigaretta

Főleg a burgonyafélék termelik: nagy mennyiségben található a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában.^[1] A szervezetben aktiválja a nikotinos acetilkolin receptorral rendelkező sejteket, az így felszabaduló adrenalin pedig növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vér glükóz-szintjét, illetve szapora légzést okoz.^[forrás?] Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztók hozzászoktak. Mivel a nikotin növeli az agy dopaminszintjét, fogyasztása súlyos függőséghez vezet.^[forrás?]

Hatása

A nikotin erős méreg, felszívódik bőrön át, belélegezve, lenyelve, mennyiségtől függően halálos, ezt a hatását használták fel a növényvédelemben a kártevő rovarok elpusztítására. Humán LD₅₀ értéke egyes becslések szerint 6,5-13 mg/kg.^[2]

A nikotin a vegetatív, szimpatikus idegekből noradrenalint, a mellékveséből adrenalint, az agyalapi mirigy hátulsó lebenyéből antidiuretikus hormont tesz szabaddá. Ezekből eredő perifériás hatásai: a vérnyomás, a szívfrekvencia növelése, verejtékezés, a vizeletelválasztás csökkenése, a vér szabadzsírsav-szintjének növekedése. A gyomor-bélmozgások általában lassulnak, ugyanakkor a székelési reflex megindulhat. Központi idegrendszeri hatásai: mérsékelt adagokban általában javítja a szellemi funkciókat, gyorsítja a reakciókat, csökkenti az álmosságot és az étvágyat. Túladagolása számos kedvezőtlen hatást vált ki, részben a receptorok túlzott ingerlése, részben viszont deszenzibilizáció útján való gátlása miatt. Azt fontos megjegyezni, hogy a nikotin önmagában nem rákkeltő.

Felhasználása

A nikotint a legtöbben a hagyományos cigaretta hatóanyagaként ismerik, de használják rovarölő szerként, valamint gyógyszerként is, igaz kis mennyiségben.

További információk

• A nikotin hatásai a szervezetre (Dohányzás-animációval) Archiválva 2012. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben