Japán második legrégebbi történelmi alkotása From Wikipedia, the free encyclopedia
A Nihonsoki (japánul: 日本書紀, Hepburn-átírással: Nihonshoki, magyarul: Japán krónikája) vagy Nihongi (japánul: 日本紀, magyarul: Japán krónika) japán történelemkönyv, a Kodzsikivel együtt a japán történelem két klasszikus krónikájának egyike. Bár a Kodzsiki régebben született, mint a Nihonsoki, a kettő közül a Nihonsoki a pontosabb és részletesebb. A Nihonsoki Japán őstörténetének leghiánytalanabb áttekintését nyújtja, így az évek során a történészek és a régészek számára nélkülözhetetlen történelmi forrásá vált.[1]
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a japán nyelvű nevek nem minden esetben a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kell javítani őket. |
| Nihonsoki | |
.jpg) | |
| Szerző |
|
| Megírásának időpontja | 720 |
| Műfaj | official history |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nihonsoki témájú médiaállományokat. | |
A krónikát i. sz. 720-ban fejezték be. Véglegesítését Toneri herceg, Temmu császár fia felügyelte, és nagyban segítette Ó no Jaszumaro, korabeli nemes és a Kodzsiki egyik főszerkesztője. A Nihonsokit Gensó császárnőnek ajánlották.
Végleges formája 720-ban született meg Tonari herceg szerkesztői felügyelete alatt, Ó no Jaszumaro segítségével. Császári parancsra készült, célja a központi császári hatalom megerősítése volt. A történetek megerősítik a népet abban a tudatban, hogy a császáruk isteni eredetű. Kínai nyelven jegyezték le, a Japánban zajló eseményeket egészen 697-ig, Dzsitó császárnő (ur. 686-697) uralkodásának végéig követi. Formája történeti jellegű írás pontos dátumozással és nevekkel. Forrásait tekintve kínai és koreai feljegyzések adatait is tartalmazza, ebből következően nem csak a szigetországbeli, hanem az azon kívül zajló eseményekről is szót ejt. A kínai hatások erősen kivehetőek, ezt mutatja a kínai írás, a forma, és utalás pl. a konfuciánus elvekre.
30 fejezetből áll. Az első fejezet mitológiai hangvételű, a teremtésmítoszt meséli el: a Japán szigeteket istenek hozták létre, akik közül kettő - A férfi Izanagi és a női Izanami - alászállt az égből, hogy a feladatot elvégezze. Ők hozták létre a többi kami-t (istenek vagy természetfeletti erők) is, akik a tengert, folyókat, szelet, fákat és hegyeket befolyásolják. Ezek közül két istenség, a Napistennő, Amateraszu Ómikami, és bátyja, a Vihar Istene háborúztak egymás ellen, amelyből Amateraszu emelkedett ki győztesként. Tőle származtatják magukat a japán császárok. Az ő leszármazottja Dzsinmu, az első császár, a Dzsinmut követő uralkodók pedig szintén az ő leszármazottai. A további fejezetek a császárokról szólnak. A hangsúly nem a történelmi tényeken, hanem a császárok tettein, az erkölcsös uralkodó érdemein, a rossz uralkodó hibáin van. Más országokkal való diplomáciai kapcsolatokat is leír.
Fejezetek:
A Nihonsoki 7 évvel a Kodzsiki után készült el, és rögtön népszerűbbé vált elődjénél. A két mű között rengeteg hasonlóság és átfedés van, azonban a Kodzsikit inkább vallási, a Nihonsokit pedig történelmi szövegként kezelik. Mindkettőhöz ugyanazokat a forrásokat használták fel (Császári feljegyzések (Teiki 帝紀), Ősi mitológia (Kudzsi 旧辞), Teremtéstörténet (Hondzsi 本辞) de a Nihonsoki ezeken kívül kínai és koreai feljegyzéseket is használt, és jóval hosszabb mint a másik. Jobban érvényesül benne a kínai hatás is.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
