Alsó-Szászország
tartomány Németországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Alsó-Szászország (németül Niedersachsen, kiejtés: [ˈniːdɐˌzaksən]) szövetségi tartomány Németország északnyugati részén fekszik. Az ország összterületének 19%-át foglalja el, 47 618 km²-es területével Németország második legnagyobb tartománya, a lakosság száma alapján pedig a negyedik helyen áll. Tartományi székhelye Hannover. Alsó-Szászország, a délkeleti területeket kivéve, domborzatilag az Észak-európai-alföldhöz tartozik. Az északkeleten elterülő Lüneburger Heide kivételével, a tartomány Németország egyik legkiválóbb mezőgazdasági termővidéke.
| Alsó-Szászország | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Hannover | ||
 é. sz. 52° 22′ 00″, k. h. 9° 43′ 60″ | |||
| Legnagyobb város | Hannover | ||
| Államforma | szabad állam | ||
| Vezetők | |||
| Miniszterelnök | Stephan Weil (SPD) | ||
| Hatalmon lévő párt | SPD / CDU koalíció | ||
| Hivatalos nyelv | német | ||
| Beszélt nyelvek | német | ||
| Tagság | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 8 003 421 fő (2021. dec. 31.)[1] | ||
| Becsült | 7 993 946 fő (2005. december 31.) | ||
| Népsűrűség | 168 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 47 264,22 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | euró | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | D | ||
| Internet TLD | .de | ||
| Villamos hálózat | 230 V 50 Hz | ||
| Közlekedés iránya | jobboldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsó-Szászország témájú médiaállományokat. | |||
Földrajzi elhelyezkedése
Alsó-Szászországot északon az Északi-tenger, Schleswig-Holstein és Hamburg tartományok határolják. Keleten a Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Szász-Anhalt tartományok találhatók, míg a déli határvonalat Türingia, Hessen és Észak-Rajna-Vesztfália tartományok képezik. A nyugati szélek pedig Hollandiával közösek.
Földrajzi egységei
Alsó-Szászország területének legnagyobb részét a már említett hatalmas síkság foglalja el, amelyet Germán-alföldnek neveznek. A nagy sík vidéket több folyó medre is szabdalja. Ilyen folyók az Ems, Weser, Aller és az Elba is. Valamikor kiterjedt mocsár- és lápvidékek jellemezték ezeket a területeket, de mára nagy részüket már lecsapolták. Az egykori mocsárvilág utolsó tanúi közé tartozik a Buortangi-láp.
A szövetségi állam másik nagy tájegysége a Német-középhegység előterének számít. A Wesermenti-hegység, a Teutoburgi-erdő és a Harz vonulatai már kissé más arculatot kölcsönöznek Alsó-Szászország délkeleti régiójának. A Harz magaslatai között találjuk a tartomány legmagasabb pontját is, a Wurmberget (971 m).
A Germán-alföld területei a ritkábban lakottak. A lakosság több mint fele a tartomány délkeleti, hegyvidéki nagyvárosaiban, Göttingenben, Osnabrückben, Braunschweigben és Hannoverben él.
Nyelvek és nyelvjárások
Alsó-Szászország a hivatalos német nyelven kívül a keleti fríz és az alnémet is elfogadott a hivatali ügyintézésben. A két utóbbi nyelv a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája szerint különösen védett.
Köznyelvként főleg a felnémetet használják, mely a 19. századig csak írott nyelvként szolgált. Azután felváltotta a nyelvjárásokat, mint ahogy egész Németországban így történt, illetve történik a nyelvjárásokkal. Korábban még gyakran olyan felnémetet hallhattunk Alsó-Szászországban, amely erős alnémet szubsztrátumra támaszkodott. Ez a köznyelv ma már kihalóban van.
A Bentheim grófság környékén és a Frízföldön a holland is használatos.
A idegen nyelvek közül főleg a török, olasz, szerb, kurd, horvát, albán, görög, orosz és lengyel van jelen Alsó-Szászországban. A NATO csapatai miatt a népesség egy része angolul is beszél.
A második világháborút követően Alsó-Szászország brit megszállási terület lett. Mai formáját 1946. november 1-jén a brit katonai kormányzat hozta létre az egykori Hannoveri Királyságból, az Oldenburgi Nagyhercegségből, a Braunschweigi Hercegségből és a Schaumburg–Lippei Fejedelemségből. Noha azelőtt ilyen elnevezéssel hivatalosan soha nem létezett Alsó-Szászország, neve azonban már a középkorban ismert volt. Az így létrehozott terület 1947-ben gyarapodott Bréma tartomány jelentős részével, majd 1949-től a független Német Szövetségi Köztársaság része, és annak szövetségi tartománya lett. 1951-ben készítették el a tartomány alkotmányát, és azóta is 6 mandátummal képviseli magát a Bundestagban. 1990-től az egyesült Németország szövetségi tartománya.
Alsó-Szászország legfontosabb ipari központja a tartományi főváros, Hannover. Fontos iparvárosai még: Braunschweig, Salzgitter, Wolfsburg, Osnabrück, Emden.
A mezőgazdaság már régóta fontos helyet foglal el a tartomány gazdaságában. Főként gabonaféléket és kapásnövényeket termelnek. Az északi és északnyugati részeken homokos a föld, ezért itt fűtermesztéssel foglalkoznak. Délen cukorrépát is termelnek, de jelentős szerepet játszik az állattenyésztés is. A tartomány szolgáltatja az ország tejtermelésének 20%-át (Bajorország után – 30% – a legtöbbet).
A halászat központja Cuxhaven, mely az ország halászati iparának 12%-ával részesedik. Cuxhaven nemcsak fontos halászati kikötő, hanem a halfeldolgozás egyik központja is.
Ásványi kincsekben is gazdag a tartomány. Jelentős a szén, érc, kősó és kálisó bányászata is. Az előző évszázadok során a bányák sok hasznot hoztak a tartománynak. A Harzban a vasérctermelés volt fontos, Salzgitterben pedig a vaskohászat. Ma már a bányák kevésbé nyereségesek.
Atomerőművei (Lingen, Stade, Würgessen) az 1980-as évek adatai szerint már akkor 7,6 milliárd kilowattórta energiát termeltek, s a fogyasztás több mint felét biztosították.
A másik fontos energiahordozó az olaj, mely a wilhelmshaveni olajkikötőből kiinduló északnyugati olajvezeték útján jut el a fogyasztókhoz és Emden, Lingen, Salzbergen, és Misburg olajfinomítóihoz. Itt termelik az ország olajának 94, földgázának pedig 90%-át. Az Európai Unió is hasznot húz a tartomány nyersolajából.
A gyárak is fontos szerepet játszanak a gazdaságban. Főként a gépkocsiipar, az élelmiszer feldolgozás, a gépgyártás és az elektrotechnika, a textilgyártás és a fémfeldolgozó ipar fejlődése volt gyors ütemű. A legnagyobb termelő a Volkswagen, öt üzemegységgel. Jelen van továbbá a hajó- és repülőgépgyártás, a biotechnológia és az acélnemesítés.
Az 1970-es évek óta a szolgáltatás a gazdaság fontos részévé vált. Ma főként a turizmus (például a hannoveri TUI), a kereskedelem és a távközlés játszik kiemelkedő szerepet.
A címer
A címer fehér lovat ábrázol piros háttérben. A szászok lováról van szó, mert ilyen címert a szász nép használt és a mai Észak-Rajna-Vesztfália címerében is megtalálhatjuk ezt a lovat.
Poroszország megszűnése előtt 1946. július 8-án Braunschweig tartomány már kiválasztotta magának a szászok lovát, a Hannoveri tartomány pedig augusztus 23-án tette meg. Amikor a brit kormány Alsó-Szászország tartományt létrehozta, viták kezdődtek arról, hogy inkább több, egykori tartomány címerét vigyék be a hivatalos címerbe. Pedig, bár nem hivatalosan, már a mai zászlót használták. Végül abban egyeztek meg, hogy a címer minél egyszerűbb legyen, mivel Hannover és Braunschweig népessége a tartományok 80 százalékát alkották.
A zászló
A zászló hátterében Németország zászlaja látható, előtte pedig a címerkép. Az 1951. március 1-jén hatályba lépett Ideiglenes Alsó-Szászországi Alkotmány döntött arról, hogy a II. világháború után létrejött tartomány kapjon zászlót. Ennek a zászlónak semlegesnek kellett lennie, nehogy a tartomány valamelyik egykori része becsapva érezze magát.
Közigazgatási egységek
Alsó-Szászország tartomány 38 járásra (Landkreis) és 8 járási jogú városra (kreisfreie Stadt) van felosztva.
Járások
Alsó-Szászországhoz jelenleg a következő járások tartoznak:
|
|
|
Járási jogú városok
Legnagyobb városok
|
|
- Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1726), matematikus, fizikus
- Carl Friedrich Gauss (1777–1855), matematikus, csillagász
- August Heinrich Hoffmann von Fallersleben (1798–1874), költő
- Robert Wilhelm Bunsen (1811–1899), természettudós
- Ernst Werner von Siemens (1816–1892), feltaláló és vállalkozó
- Wilhelm Busch (1832–1908), rajzoló és író
- Robert Koch (1843–1910), orvos, bakteriológus
- Otto Hahn (1879–1968), Nobel-díjas kémikus
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
