Nátrium-acetát
vegyület From Wikipedia, the free encyclopedia
A nátrium-acetát (E262) (más néven nátrium-etanoát) az ecetsav nátriummal alkotott sója. Viszonylag olcsó vegyület, melyet széles körben használnak.
| Nátrium-acetát | |
 Nátrium-acetát | |
| IUPAC-név | nátrium-acetát |
| Szabályos név | nátrium-etanoát |
| Más nevek | ecetsav nátrium sója |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 127-09-3, [6131-90-4] (trihidrát) |
| PubChem | 517045 |
| ChemSpider | 29105 |
| RTECS szám | AJ4300010 (vízmentes) AJ4580000 (trihidrát) |
| ATC kód | B05XA08 |
| Gyógyszer szabadnév | sodium acetate |
| Gyógyszerkönyvi név | Natrii acetas trihydricus (trihidrát) |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CH3COONa |
| Moláris tömeg | 82,03 g/mol (anhidrát) 136,08 g/mol (trihidrát) |
| Megjelenés | fehér por |
| Sűrűség | 1,45 g/cm³, szilárd |
| Olvadáspont | 324 °C-on elbomlik |
| Forráspont | elbomlik |
| Oldhatóság (vízben) | 76 g/100 ml (0 °C) |
| Lúgosság (pKb) | 9,25 |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | monoklin |
| Veszélyek | |
| MSDS | External MSDS |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| Főbb veszélyek | Irritáló |
| R mondatok | (nincs)[1] |
| S mondatok | (nincs)[1] |
| LD50 | 3530 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Nátrium-formiát Nátrium-propionát |
| Azonos anion | Kálium-acetát Kalcium-acetát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Felhasználási területek
Felhasználják többek között:
- a textiliparban a kénsav semlegesítésére és festékek tartósságának növelésére
- fémek bevonása során a galvánfürdők összetevőjeként
- szintetikus gumi előállításánál a kloroprén vulkanizálása során
- különböző chipsekben ízfokozóként alkalmazzák (sós és ecetes íze miatt)
- élelmiszerekben tartósítószerként (ekkor általában nátrium-diacetátként, vagy E262-ként feltüntetve)
- különböző oldatok pH értékének módosítására, elsősorban biokémiai folyamatok során, ahol a reakció kimenete nagyban függ az oldat pH-értékétől
- kézmelegítőkben és egyéb, kémiai reakció által fűtött melegítőkben, mert kristályosodása exoterm, és jelentős hőtöbblettel jár[2][3][4]
- a trihidrát látens olvadáshője nagy (264-289 kJ/kg), így hőcserefolyamatokban[5]
- szinte minden, gyümölcsből, vagy erjesztés útján készült élelmiszerben természetes úton megtalálható.
Nehezen fagy meg, így a fagyási ponton is túl lehet hűteni, de egy kis nátrium-acetát-kristály hozzáadásakor az egész megfagy pár másodperc alatt. A kristályosodás jelentős hővel jár, így akár 30 °C-ra is képes felmelegedni. Ennek a neve a forró vagy instant jég.
Előállítása
Mivel a nátrium-acetát olcsó, ezért a vegyiparból könnyen beszerezhető, laboratóriumokban csak elvétve, vagy demonstratív célokból szintetizálják ecetsav és valamilyen nátrium tartalmú bázis (nátrium-karbonát, nátrium-hidrogén-karbonát, nátrium-hidroxid stb.) segítségével:
- CH3–COOH + Na+[HCO3]– → CH3–COO– Na+ + H2O + CO2
Vegyipari keretek között alkoholból, cukorból, vagy acetaldehidből állítják elő.
Egyéb reakciók
Nátrium-acetáttal alkil-halogenidekből – például brómetánból – észterek állíthatók elő:
- H3C–COO– Na+ + Br–CH2–CH3 → H3C–COO–CH2–CH3 + NaBr
Jegyzetek
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.