város Romániában, Bákó megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Mojnest (románul: Moinești) város Bákó megyében, Moldvában, Romániában.
| Mojnest (Moinești) | |||
 | |||
| Stefan Lucian: Mojnest-i tájkép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Moldva | ||
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Bákó | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Moinești | ||
| Beosztott falvak | Găzărie | ||
| Polgármester | Vasile Ailincăi | ||
| Irányítószám | 605400 | ||
| SIRUTA-kód | 20876 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 18 704 fő (2021. dec. 1.) +/- | ||
| Magyar lakosság | 12 (0%, 2021)[1] | ||
| Község népessége | 19 728 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 554 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 46,04 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 29′ 05″, k. h. 26° 29′ 47″ | |||
 | |||
| Mojnest weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mojnest témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A város körül tíz ásványvizet adó forrás van, melyek vize a Gazu-patakban egyesül. A bákói kőolajtelep központja. Valamikor magyar település volt a helyén, ma nagyrészt románok lakják.
A város a 475 méter magasságban a Dormánfalvi- medencét és a Tázló - völgyét elválasztó fennsíkon fekszik, mely a Tarkő és Berzunc- hegységeket köti össze a Sós Tázlóba folyó Ürmös- patak vízgyűjtőjén. Kománfalvától 8, Bákótól 47 km- re fekszik.
A következő négy kistelepülésből alakult ki: Dealul Mare (Nagydomb), Lunca Moinești (Mojnestrét), Târgușorul Moinești (Mojnestvásár), és Mojnestpataka.
A hagyomány szerint egy Moján nevű emberről kapta nevét, aki valamikor itt élt. Egyes néprajzosok Mánfalvával azonosítják. Egy 1452-es oklevél szerint egy Mojnes nevű csobánról kapta nevét. Írásban már 1438-ban említik, Alexandru cel Bun fia Ilieș által kiadott okiratban. Első (ortodox) templomát (Biserica Cuvioasa Paraschiva) 1702-ben építették, ez máig fennáll.
Mojnest 1781-ben vásárjogot nyert. Felemelkedése a kőolajszármazákok kitermelésével gyorsult. Már 1803-ban pakurát termeltek ki. A 19. század végén községi rangú település volt 760 házzal. Hetven kútból nyerték a kőolajat, hetente 1000 vödörrel. Tizenöt petróleumgyára volt, valamint parrafingyára és viaszgyára is a kőolajfeldolgozásra épült. Emellett több száz kézműves és kereskedő lakosa volt. A mezőgazdaság legfontosabb termékei a kukorica, kalászosok és hüvelyesek voltak.
1912-ben (több visszaminősítés után végleg) várossá nyilvánították. A 20. században a petróleumipar további lendületet adott a városnak. 1960 után lakótelepeket építettek, nagyszámú románt betelepítve. 2001-ben municípium lett.
Jerney János kutatása szerint magyar lakossága az államalapítás előtt is volt, de nem maradt fenn. Az 1800-as években odaköltöző magyaroknak - nem tudván hova temetkezzenek - egy 90 éves oláh megmutatta a régi magyar temetőt, melynek helyét megerősítette a tetemek kihantolása.
A mai római katolikus közösségről először 1776-ban írnak, akkor Gorzafalva egyházközségéhez tartozott. 1850-ben Jerney 103 magyar lakost számlált, megemlékezett templomáról, melyet "Urunk Mennybemenetele" tiszteletére szenteltek 1840 körül. 1890- ben már 579 magyar lakosa volt, mely közösség a huszadik század derekán tovább gyarapodott a Pusztina környéki magyar családokkal. 1930-ban százan vallották magukat magyar nyelvűnek és nemzetiségűnek. 1955-ben önálló katolikus egyházközség lett. 1992-ben 1365 katolikus lakosa volt, melyből Tánczos Vilmos ötvenre tette a magyar nyelvet ismerők számát. 2002-ben 1230 katolikus lakosa volt, a teljes lakosság 5%-a.
A 19. századtól szerveződött egy jelentős zsidó közösség a településen, amely virágkorát a kommunizmus kezdetéig élte. E közösség jeles képviselői: Tristan Tzara és Moses Rosen. 1890-ben 1987 izraelita lakosa volt, mely a teljes lakosság felét tette ki. Foglalkozásuk hagyományosan a kereskedelem és kézművesség volt.
Etnikai megoszlása, a 2002-es népszámlálás alapján:
Vallási hovatartozás, a 2002-es népszámlálás alapján:
Gazdaságának alapját a só, földgáz, kőolaj és fakitermelés, feldolgozás adja. Emellett élelmiszeripara jelentős. Egy múzeuma a kőolajkitermelést mutatja be. Említésre méltó a városi gyógyfürdő is. Fontosabb mezőgazdasági terményei a kukorica és kalászosok.
A jó minőségű Kománfalva - Bákó közti 2G jelű főút szeli át, melyen jelentős autóforgalom halad. A buszvégállomásról rendszeresen közlekednek magáncégek járatai a megyeközpontba Bákóba, valamint Kománfalvára a vasútállomáshoz. Naponta többször vannak járatok Pusztinára, Frumószára is.
Tristan Tzara születésének 100. évfordulójára emelték az úgy nevezett „Dada” emlékművet a városból kivezető úton Bacău felé. Az UNESCO kiemelten jelentős műemléknek nyilvánította.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg){kind=small}
