szatmári püspök From Wikipedia, the free encyclopedia
Meszleni Meszlényi Gyula (Velence, 1832. január 22. – Szatmárnémeti, 1905. március 15.) szatmári püspök.
Meszlényi Gyula | |
Született | 1832. január 22. Velence |
Elhunyt | 1905. március 14. (73 évesen) Szatmárnémeti |
Iskolái | Pázmáneum |
Munkássága | |
Felekezet | római katolikus egyház |
Hivatal | Szatmár püspöke |
Hivatali idő | 1888–1905 |
Elődje | Schlauch Lőrinc |
Utódja | Mayer Béla |
Díjak | Osztrák Császári Vaskorona-rend (1905) |
Meszlényi Gyula a Catholic Hierarchy-n | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Meszlényi Gyula témájú médiaállományokat. |
Az ősrégi nemesi származású meszléni Meszlényi család sarja. Édesapja, meszléni Meszlényi Károly (1798-1878) földbirtokos, Fejér vármegye alispánja, és édesanyja, Pfisterer Teréz (1800–1840) volt. Anyai nagyszülei Pfisterer András (1759-1825) budai főorvos, király tanácsos és meszléni Meszlényi Borbála (1777–1824) voltak.[1] Apai nagyszülei meszléni Meszlényi Ferenc fejéri főszolgabíró (1769–1854) és Tomassich Teréz (1768–1802) voltak. Édesapja unokatestvére meszléni Meszlényi Teréz (1809–1865) Kossuth Lajos felesége volt, akinek az öccse meszléni Meszlényi Rezső (1813–1848) fejéri követ pedig Kossuth Zsuzsannát vette el.[2]
A gimnáziumot Pécsett, majd Székesfehérvárott járta. 1847-ben az esztergomi papnövendékek közé lépett és a 7. osztályt Nagyszombatban, a 8. pedig Pécsett végezte. A teológiát mint a Pázmáneum növendéke Bécsben hallgatta, majd beutazta Olasz-, Francia- és Németországot, ill. Svájc egy részét. Befejezvén itt tanulmányait, az 1853 novemberében tanulmányi felügyelő lett Nagyszombatban az érseki konviktusban.
1854-ben áldozópappá szentelték. Ekkor lett gimnáziumi tanár, majd 1857-1866 között (Scitovszky János) hercegprimási levéltárnok, 1862-ben IX. Piusz pápa titkos kamarása, 1863-ban érseki titkár, 1866-1881 között komáromi plébános, 1869-ben szent Mórról nevezett báti apát, 1881-1887 között esztergomi kanonok és az esztergomi papnevelő kormányzója lett, végül 1887-ben szatmári püspök. A szent sírrend lovagja. 1903-től valóságos belső titkos tanácsos. 1904-ben pápa trónálló házi prelátusa és római gróf lett. 1905-ben I. oszt. vaskoronarenddel tüntették ki.
Nagysomkúton és Csapon plébániát létesített, 14 templomot részint újból építtetett, részint megújíttatott, évi 3844 forinttal járul a tanítók fizetésének kiegészítéséhez, szülőföldjén leányiskolát alapított. Mint püspök visszavonultan él és a napi politikába csak akkor avatkozik, mikor főpásztori kötelességei ezt múlhatatlanul megkívánják.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.