Mauthausen
község Ausztriában From Wikipedia, the free encyclopedia
község Ausztriában From Wikipedia, the free encyclopedia
Mauthausen mezőváros Ausztria, felső-ausztriai tartományban. Linztől 20 km-re található keletre. A második világháború alatt a város mellett épült meg a mauthauseni koncentrációs tábor.
Mauthausen | |||
A város látképe a Duna felől | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Kerület | Perg | ||
Kerületei | Albern Bernascheksiedlung Brunngraben Haid Hart Heinrichsbrunn Hinterholz Marbach Mauthausen Oberzirking Reiferdorf Ufer Vormark | ||
Járás | Pergi járás | ||
Polgármester | Thomas Punkenhofer | ||
Irányítószám | 4310 | ||
Körzethívószám | 07 238 | ||
Forgalmi rendszám | PE | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4936 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 348 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 265 m | ||
Terület | 14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 14′ 31″, k. h. 14° 31′ 01″ | |||
Mauthausen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mauthausen témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Régészeti ásatások során feltárták, hogy a város területén, az újkőkorszakban egy kisebb település állt közel a folyóhoz. Később, a Római Birodalom idején kereskedelmi útvonalak találkozópontja volt. Az egyik nyugatról keletre futott a római határ felé, míg a másik, régebbi út északra, Csehország és Morvaország felé tartott.
A 10. században bevezetett útadó beszedésére adószedő házat alapítottak az útkereszteződésnél, amely körül valószínűleg igen hamar kialakult a település. 1192-ben történik első említése hivatalos okmányban (Muthusin). Az okmány szerint virágzó város volt, saját jogrendszerrel és alacsonyabb szintű bírósággal. 1335-ben saját „szabad piacot” létesítettek.
Az első világháború alatt hadifogolytábort létesítettek a várostól keletre, ahol orosz, szerb, de főleg olasz katonákat tartottak fogságban. (Volt amikor egyszerre 40 000 embert is.) A foglyok közül legalább 9000 hunyt el a rabságban. Az ő emlékükre háborús temetőt nyitottak meg a városban.
A város tiltakozott az ellen, hogy Ausztriát Németországhoz csatolják. A munkáscsaládok és szociáldemokraták egyesített ereje meghatározó erőnek bizonyult a Dollfuß-rendszer erőivel szemben, ezért Engelbert Dollfuß a Schutzbund 300 tagját küldette a városhoz, de amikor azok február 16-án odaérkeztek nem találtak sem fegyvereket, sem lázongásra utaló jeleket.
Az Ernst Kaltenbrunner utasítására létrehozott koncentrációs táborba – melyet a várostól nyugatra állítottak fel – 1938 és 1945 között mintegy 200 000 embert internáltak. A Mauthausen-Gusen névre keresztelt táborban közel 3500 zsidót öltek meg a gázkamrákban és további 110 000 ember halt meg az embertelen körülmények miatt.[2]
A várost és környékét kétszer is (1954 és 2002) elárasztotta a Duna.
A város jelenlegi polgármestere Thomas Punkenhofer szociáldemokrata párti (SPÖ) politikus.
A tanács 31 tagból áll. 2009-ben az alábbi bontás szerint:
1991-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 4403 fő volt. 2001-re ez a szám már 4850-ra emelkedett, 2005 végén pedig 4926-ra.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.