Remove ads
Mauthausen mezőváros Ausztria, felső-ausztriai tartományban. Linztől 20 km-re található keletre. A második világháború alatt a város mellett épült meg a mauthauseni koncentrációs tábor.
| Mauthausen | |||
 | |||
| A város látképe a Duna felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Kerület | Perg | ||
| Kerületei | Albern Bernascheksiedlung Brunngraben Haid Hart Heinrichsbrunn Hinterholz Marbach Mauthausen Oberzirking Reiferdorf Ufer Vormark | ||
| Járás | Pergi járás | ||
| Polgármester | Thomas Punkenhofer | ||
| Irányítószám | 4310 | ||
| Körzethívószám | 07 238 | ||
| Forgalmi rendszám | PE | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4936 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 348 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 265 m | ||
| Terület | 14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 14′ 31″, k. h. 14° 31′ 01″ | |||
| Mauthausen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mauthausen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remove ads
Az őskorban és az ókorban
Régészeti ásatások során feltárták, hogy a város területén, az újkőkorszakban egy kisebb település állt közel a folyóhoz. Később, a Római Birodalom idején kereskedelmi útvonalak találkozópontja volt. Az egyik nyugatról keletre futott a római határ felé, míg a másik, régebbi út északra, Csehország és Morvaország felé tartott.
A középkorban
A 10. században bevezetett útadó beszedésére adószedő házat alapítottak az útkereszteződésnél, amely körül valószínűleg igen hamar kialakult a település. 1192-ben történik első említése hivatalos okmányban (Muthusin). Az okmány szerint virágzó város volt, saját jogrendszerrel és alacsonyabb szintű bírósággal. 1335-ben saját „szabad piacot” létesítettek.
20. század
Az első világháborúban
Az első világháború alatt hadifogolytábort létesítettek a várostól keletre, ahol orosz, szerb, de főleg olasz katonákat tartottak fogságban. (Volt amikor egyszerre 40 000 embert is.) A foglyok közül legalább 9000 hunyt el a rabságban. Az ő emlékükre háborús temetőt nyitottak meg a városban.
1934
A város tiltakozott az ellen, hogy Ausztriát Németországhoz csatolják. A munkáscsaládok és szociáldemokraták egyesített ereje meghatározó erőnek bizonyult a Dollfuß-rendszer erőivel szemben, ezért Engelbert Dollfuß a Schutzbund 300 tagját küldette a városhoz, de amikor azok február 16-án odaérkeztek nem találtak sem fegyvereket, sem lázongásra utaló jeleket.
A második világháborúban
Az Ernst Kaltenbrunner utasítására létrehozott koncentrációs táborba – melyet a várostól nyugatra állítottak fel – 1938 és 1945 között mintegy 200 000 embert internáltak. A Mauthausen-Gusen névre keresztelt táborban közel 3500 zsidót öltek meg a gázkamrákban és további 110 000 ember halt meg az embertelen körülmények miatt.[2]
Árvizek
A várost és környékét kétszer is (1954 és 2002) elárasztotta a Duna.
Remove ads
A város jelenlegi polgármestere Thomas Punkenhofer szociáldemokrata párti (SPÖ) politikus.
A Városi Tanács
A tanács 31 tagból áll. 2009-ben az alábbi bontás szerint:
- Szociáldemokrata Párt (SPÖ): 17 mandátum (52,81%)
- Néppárt (ÖVP): 8 mandátum (26,71%)
- Osztrák Szabadságpárt (FPÖ): 4 mandátum (12,62%)
- Zöldek (Grüne): 2 mandátum (7,85%)
Demográfiai adatok
1991-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 4403 fő volt. 2001-re ez a szám már 4850-ra emelkedett, 2005 végén pedig 4926-ra.
Híres szülöttei
- Erwin Buchinger (1955), osztrák politikus (SPÖ)
- Werner Raffetseder (1955), író és művész
- Alexander Nerat (1973), osztrák politikus (FPÖ)
- Michael Strugl (1963), osztrák politikus (ÖVP)
- Leopold Wandl (1923), író, költő
- Brigitte Wohlmuth (1945), osztrák politikus (SPÖ)
Remove ads
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mauthausen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads