Matlekovits Sándor

Matlekovits Sándor, gyakran Matlekovics Sándor^[5] formában (Pest, 1842. október 12. – Budapest, 1925. november 30.) jogász, szakíró, politikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1873, rendes 1910, igazgatósági 1925). Nagy része volt az iparfelügyelői intézmény, a gyakorlati ipari szakoktatás, a kultúrmérnökség, a selyemtenyésztés és a Kereskedelmi Múzeum megszervezésében. Nevéhez fűződik az ipartörvény, vízjogi és bányatörvény megalkotása is.

Matlekovits Sándor
Született	1842. október 12.[1][2] Pest
Elhunyt	1925. november 30. (83 évesen)[1][2] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szuk Róza
Foglalkozása	politikus jogász egyetemi oktató közgazdász
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1881. február 5. – 1884. május 19.) magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1892. január 4.) magyarországi parlamenti képviselő (1894. október 8. – 1896. október 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.) a magyar főrendiház tagja (1906. május 22. – 1918. november 16.)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (36/1-1-21)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Matlekovits Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Középiskolai és jogi tanulmányait Pest-Budán végezte. 1865-ben a pesti egyetemen a nemzetgazdaságtan és pénzügytan magántanára lett. A kiegyezés után, 1867-től az akkor szervezett földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium fogalmazója, a vámügyek előadója. 1878-ban miniszteri tanácsosi, 1880-ban államtitkári kinevezést kapott, melyről 1889 májusában lemondott és ekkor kapott valóságos belső titkos tanácsosi kinevezést. 1881 és 1887 között az apatini kerület, 1887-1892 között Budapest VII. kerületi, majd 1894 és 1902 között szabadelvű párti programmal a gyergyószentmiklósi kerület országgyűlési képviselője volt. 1905. szeptember 11-én a főrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki a király. 1907-ben az Országos Iparegyesület elnöke lett.

Ő volt az 1885. évi országos kiállítás elnöke.

Díjai, elismerései

• a Szent István-rend középkeresztje

Társadalmi megbízatásai

• Elnöke volt az Országos Iparegyesületnek és a Magyar Közgazdasági Társaságnak.

Művei

• A magyar örökösödési jog alapelvei. Azoknak eredete, jogtörténelmi fejlődése és jelen állapota. Pest, 1864.
• Magyarország törvényei s országgyűléseinek működése nemzetgazdasági tekintetben, különösen a 18. század óta. Pest, 1865.
• A földbirtok a nemzetgazdaság jelenlegi álláspontja szerint rendezve. Tekintettel Magyarország törvényhozására. Pest, 1865.
• Nemzetgazdaságtan. Pest, 1867. (2. teljesen átdolgozott kiadás. Jogtanhallgatók igényeihez alkalmazva. Budapest, 1874.)
• Pénzügytan. Pest, 1868. (2. teljesen átdolgozott kiadás. Budapest, 1876.)
• Pénzügy és államháztartás. Pest, 1869. (Statisztikai előadások XIII.)
• A kereskedelmi szakoktatás. Tekintettel a kereskedelmi tanintézetek jelenlegi állapotára s a nálunk létesítendő reformokra. Pest, 1872.
• A nemzetgazdaságtan kézi könyve, kereskedelmi és ipartanodák számára. Pest, 1872. (Magyar és német szöveggel).
• A kereskedelem története. A pesti kereskedelmi akadémia megbizásából. Budapest, 1873.
• A részvénytársulati ügy törvényhozói szempontból. Budapest, 1873. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből II. 9.)
• A vasúti különbözeti viteldíjak. Budapest, 1875.
• Az osztrák-magyar monarchia vámpolitikája 1850-től kezdve napjainkig. Budapest, 1877.
• Báró Wüllerstorf és a szabadkereskedés meghonosítása az osztrák-magyar monarchiában. Budapest, 1890. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből X. 7.)
• Emlékbeszéd Apáthy István rendes tagról Matlekovics Sándor levelező tagtól. Budapest, 1891. (Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek)
• Die Zollpolitik der österreichischen-ungarischen Monarchie und des deutschen Reiches seit 1868 und deren nächste Zukunft. Altenburg, 1891.
• Magyarország államháztartásának története 1867–1893 I–II. Budapest, 1894.
• Adatok Magyarország államháztartásának történetéhez. Budapest, 1894.
• Magyarország közgazdasági állapota ezeréves fennállásakor. Budapest, 1898. (Különnyomat a kilenc kötetes munka II. kötéből)
• Az önálló magyar vámterület vámtarifája. Budapest, 1898.
• Das Königreich Ungarn volkswirthschaftlich und statistisch dargestellt. Altenburg, 1900.
• Die handelspolitischen Interessen Ungarns. In: Beiträge zur neuesten Handelspolitik Österreichs. Leipzig, 1901. 1-60; Online
• Gazdasági viszonyunk Ausztriával. I. Az első gazdasági kiegyezés. Budapest, 1903. (Országgyűlési Könyvtár II.)
• A vámpolitika mai helyzete. Budapest, 1905. (Közgazdasági Füzetek I.)
• Közös vámterület és a gazdasági elválás Ausztriától. Budapest, 1905.
• Az autonom vámtarifa. Budapest, 1906. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
• Az autonom vámtarifa iparvédő jellege. Budapest, 1906. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
• A vámpolitika új korszaka. Budapest, 1906. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
• A kivándorlás. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége által tartott kivándorlási enquète eredménye. Budapest, 1907. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
• Az új ipartörvénytervezet taglálása. Kiadja az Országos Iparegyesület. Budapest, 1908.
• Az önálló magyar vámterület és a magyar mezőgazdaság. Budapest, 1910. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
• Az ipar alakulása a kapitalizmus korszakában. Budapest, 1911. (Az Országos Iparegyesület báró Kornfeld Zsigmond-könyvtára)
• Iparfejlesztés. Budapest, 1914. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből)
• A nemzetközi kereskedés az utolsó 30 évben. Budapest, 1912. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből)
• Vám- és kereskedelmi politika. Országos Kereskedelmi Kongresszus előadás. 1914. május 4–5. Budapest, 1914.
• Vámegyesülés Németországgal. Egy német-magyar-osztrák vámúnió. Budapest, 1915. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből)
• Iparunk a népszámlálás adatai szerint. Budapest, 1916. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
• ámelőnyök (Préférence); a német-magyar-osztrák gazdasági közeledés tervezett eszköze. Budapest, 1916. (Különlenyomat a Magyar Iparból)
• Az új ipartörvényről. Budapest, 1922.
• Vámpolitika és vámtarifa. Budapest, 1923.

Szerkesztésében jelent meg:

• közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye I–IX.^{[halott link]} Szterényi József közreműködésével. Budapest, 1897–1898. (Németül: Lipcse, 1900. Két kötet.).

Irodalom

• Gelléri Mór: Matlekovits Sándor élete és működése, Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság, Budapest, 1908.
• Naményi Ernő: Matlekovits Sándor két emberöltő munkája és eredménye, Magyar Cobden-Szövetség, Budapest, 1922. (Cobden Könyvtár)
• Gaál Jenő: Matlekovits Sándor rendes tag emlékezete, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1926. (Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek)
• Hamza Gábor: Emlékezés Matlekovits Sándorra (1842–1925), a Magyar Tudományos Akadémia rendes és igazgatósági tagjára.

• Matlekovits Sándor. Szerző: Kozák Péter. Műfaj: Pályakép. Megjelent: nevpont.hu, 2013.^[6]

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10201.htm, Matlekovits Sándor, 2017. október 9.
2. BnF-források (francia nyelven)
3. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
4. http://resolver.pim.hu/auth/PIM64393, Matlekovits Sándor, 2018. szeptember 13.
5. ld. Szinnyei, i. m.
6. Matlekovits Sándor - Névpont 2023 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2023. december 21.)

Források

• (szerk.) Sturm Albert: Uj országgyülési almanach 1887–1892. Rövid életrajzi adatok a főrendiház és képviselőház tagjairól, Ifj. Nagel Ottó Bizománya, Budapest, 1888.
• (szerk.) Sturm Albert: Országgyülési almanach 1897–1901. Rövid életrajzi adatok a főrendiház és képviselőház tagjairól, Pesti Lloyd Társulat Könyvnyomdája, Budapest, 1897.
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
• Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1939–1942. → elektronikus elérhetőség: Arcanum

Kapcsolódó szócikkek

• 1896-os millenniumi ünnepségek

• Közgazdaságtani portál
• Politikaportál