(1842–1925) jogász, szakíró, politikus, egyetemi tanár From Wikipedia, the free encyclopedia
Matlekovits Sándor, gyakran Matlekovics Sándor[5] formában (Pest, 1842. október 12. – Budapest, 1925. november 30.) jogász, szakíró, politikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1873, rendes 1910, igazgatósági 1925). Nagy része volt az iparfelügyelői intézmény, a gyakorlati ipari szakoktatás, a kultúrmérnökség, a selyemtenyésztés és a Kereskedelmi Múzeum megszervezésében. Nevéhez fűződik az ipartörvény, vízjogi és bányatörvény megalkotása is.
Középiskolai és jogi tanulmányait Pest-Budán végezte. 1865-ben a pesti egyetemen a nemzetgazdaságtan és pénzügytan magántanára lett. A kiegyezés után, 1867-től az akkor szervezett földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium fogalmazója, a vámügyek előadója.
1878-ban miniszteri tanácsosi, 1880-ban államtitkári kinevezést kapott, melyről 1889 májusában lemondott és ekkor kapott valóságos belső titkos tanácsosi kinevezést. 1881 és 1887 között az apatini kerület, 1887-1892 között Budapest VII. kerületi, majd 1894 és 1902 között szabadelvű párti programmal a gyergyószentmiklósi kerület országgyűlési képviselője volt. 1905. szeptember 11-én a főrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki a király. 1907-ben az Országos Iparegyesület elnöke lett.
Közös vámterület és a gazdasági elválás Ausztriától. Budapest, 1905.
Az autonom vámtarifa. Budapest, 1906. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
Az autonom vámtarifa iparvédő jellege. Budapest, 1906. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
A vámpolitika új korszaka. Budapest, 1906. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
A kivándorlás. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége által tartott kivándorlási enquète eredménye. Budapest, 1907. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
Az új ipartörvénytervezet taglálása. Kiadja az Országos Iparegyesület. Budapest, 1908.
Az önálló magyar vámterület és a magyar mezőgazdaság. Budapest, 1910. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
Az ipar alakulása a kapitalizmus korszakában. Budapest, 1911. (Az Országos Iparegyesület báró Kornfeld Zsigmond-könyvtára)
Iparfejlesztés. Budapest, 1914. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből)
A nemzetközi kereskedés az utolsó 30 évben. Budapest, 1912. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből)
Vám- és kereskedelmi politika. Országos Kereskedelmi Kongresszus előadás. 1914. május 4–5. Budapest, 1914.
Vámegyesülés Németországgal. Egy német-magyar-osztrák vámúnió. Budapest, 1915. (Különlenyomat a Budapesti Szemléből)
Iparunk a népszámlálás adatai szerint. Budapest, 1916. (Különlenyomat a Közgazdasági Szemléből)
ámelőnyök (Préférence); a német-magyar-osztrák gazdasági közeledés tervezett eszköze. Budapest, 1916. (Különlenyomat a Magyar Iparból)