Magyaregregy

Magyaregregy (németül: Ungarisch-Eggrad) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Magyaregregy
a település déli vége
Magyaregregy címere Magyaregregy zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Komlói
Jogállás	község
Polgármester	Koch Dávid (független)[1]
Irányítószám	7332
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	656 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	26,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	26,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 15′ 05″, k. h. 18° 18′ 29″46.251361111111, 18.307980555556
Magyaregregy Pozíció Baranya vármegye térképén
Magyaregregy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaregregy témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk a Baranya vármegyei faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Alsóegregy.

Nem tévesztendő össze a következővel: Magyaregres.

Fekvése

Magyaregregy a Kelet-Mecsek lábánál fekszik a Boldogasszony völgyében, a Völgységi-patak mentén.

Komlótól 15 kilométerre, Pécstől 36 kilométerre található, a Pécs-Hirdtől Szászvárig húzódó 6541-es út mentén.

Története

A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt.

1554-ben már Egregy néven említi az írásos emlék, amely az éger fanévre utal. A középkorban itt állt a Szent Margit-kolostor is, a Kálvária-dombon a 18. században épült fel a Mária-kegytemplom.

A falu fölötti hegyen a 13. században épült fel Márévár gótikus stílusban egy római őrtorony helyén, a 16. században reneszánsz stílusban építették újjá a hajdani lovagvárat. A falu a török megszállás alatt is lakott volt. A 18. század vége felé, és a 19. század fordulóján németek telepedtek le a faluban.

1951-ig körjegyzőségi székhely volt, Vékény és Kárász település tartozott hozzá.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Fóris Istvánné (független)^[3]
• 1994–1998: Fóris Istvánné (független)^[4]
• 1998–2002: Piller Tibor (független)^[5]
• 2002–2004: Kovácsné Deák Irén (független)^[6]
• 2004–2006: Piller Tibor (független)^[7]
• 2006–2009: Piller Tibor (független)^[8]
• 2009–2010: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)^[9]
• 2010–2014: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)^[10]
• 2014–2019: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)^[11]
• 2019–2024: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)^[12]
• 2024– : Koch Dávid (független)^[1]

A településen 2004. szeptember 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[13] A választáson az addigi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.^[7]

2009. június 7-én újabb időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,^[9] ezúttal az előző polgármester halála miatt.^[14]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	733	740	726	709	703	677	667	656
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 5,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 2,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,8% (21% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,4% cigánynak, 5,9% németnek, 0,3% lengyelnek, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt római katolikus, 1,2% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 17,7% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).^[16]

Nevezetességei

Márévár

• Honismereti Faluház
• Márévár – a 13. században épült gótikus stílusban. A 16. században reneszánsz stílusban építették át. A várban helytörténeti és élővilág-kiállítás látható.
• Mária kegytemplom
• Máré csárda és strandfürdő
• Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének Lászlóffy Woldemár Hidrometriai Mérőtelepe. Itt található Virág Mihály és Eszéky Ottó hidrológusok közös emléktáblája

Híres magyaregregyiek

• Itt született 1946. szeptember 13-án Vókó György, magyar büntetőjogász, ügyész, a magyar és a nemzetközi büntetés-végrehajtási jog elismert kutatója, habilitált egyetemi oktató, 2012-től az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója, 2016-tól professor emeritus († 2021)