Völgységi-patak

A Völgységi-patak vízfolyás a baranyai Keleti-Mecsekben, illetve Tolna vármegye déli részében. A Kelet-Mecsek északi részének fő vízgyűjtője, a Völgység kistáj legnagyobb vízfolyása.

Völgységi-patak
Közigazgatás
Országok	Magyarország
Vármegyék	Baranya és Tolna vármegye
Földrajzi adatok
Vízgyűjtő terület	555 km²
Forrás	Keleti-Mecsek
Torkolat	Sió (Sióagárd mellett) → Duna → Fekete-tenger
A Wikimédia Commons tartalmaz Völgységi-patak témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Hármashegy északi oldalán fekvő Takanyó-völgy feletti forrásokból ered – közülük egyik a Csengő-forrás –, a fő forráságat illetően nincs konszenzus.^[1]

Hossza mintegy 53 kilométer, medrét egészen Máza határáig nem szabályozták. Malomárkok kísérték, amelyeket legtöbb helyen már feltöltöttek, de egyes helyeken még mindig láthatók.^[2]

Egyes források vízgyűjtőjéhez kapcsolták a történeti Völgység tájegységet, illetve a valamikori Völgységi járást.

Egyéb nevei

Kárásznál népi neve Gát, Vadárok. Bonyhád környékén Határárok néven is ismert. Szászváron Nagy-gát a neve.

Földrajza

Futása

Három ágból ered. A legnagyobb a Hidasi-völgy patakja, közepes hozamú a csengő-hegyi ág és a legkisebb a Zobákpuszta felől érkező vízfolyás. A vízgyűjtőn igen sok forrás ered, mint például a hidasi-völgyi látványos Csurgó, amelynek vize malm kori szaruköves, kovasavas, táblás, fehér mészkőből ered.

A patak észak–déli, majd kelet–nyugati irányú törésvonalon halad és Magyaregregy környékétől Szárászig egybegyűjti a környező vizeket.^[3] Hidasnál az Óbánya és Mecseknádasd felől érkező Öreg-patak és egyéb patakok ömlenek bele, Bonyhádnál a Majosi és Apari-patak, Kakasdnál a Rák-patak.

Sióagárdtól délkeletre ömlik a Sió–Sárvíz-vízrendszerbe.^[3]

Vízgyűjtő területe

Vízgyűjtő területe 555 km². Keletről a Lajvér, délről a Karasica és a Pécsi-víz, nyugatról a Baranya-csatorna, északról a Sió közvetlen vízgyűjtői határolják. ^[4]

Élővilága

A patakból bizonyítottan kifogott halak:

• Domolykó (Leuciscus cephalus)
• A védett kövi csík (Barbatula barbatula). Ezt a halat a Mecsekben és környékén eddig egyedül a Völgységi-patakban találták meg.
• Fenékjáró küllő (Gobio gobio)
• Fürge cselle (Phoxinus phoxinus)'1
• Naphal (Lepomis gibbosus)^[5]

Települések a patak mentén

A Völgységi-patak Bonyhádnál

• Zobákpuszta
• Magyaregregy
• Kárász
• Vékény
• Szászvár
• Máza
• Váralja
• Nagymányok
• Hidas
• Bonyhád
• Szentgálszőlőhegy (Zomba része)

Árvíz

Vízszintje nagy esőzések után úgy meg tud emelkedni, hogy néha árvízveszélyt okoz és védekező intézkedéseket kényszerít ki többek közt Szászvár, Kárász, Magyaregregy és Bonyhád környékén.