Magyaralmás
magyarországi község Fejér vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Magyaralmás község Fejér vármegyében, a Móri járásban.[6]
| Magyaralmás | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Móri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pap Tibor (független)[1] | ||
| Jegyző | Solti-Tóth Csilla | ||
| Irányítószám | 8071 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Testvértelepülései | Lista Homoródalmás | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1642 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 68,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 225[3] m | ||
| Terület | 22,42 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Sörédi-hát[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 17′ 30″, k. h. 18° 19′ 24″ | |||
 Magyaralmás
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Magyaralmás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaralmás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A község a Móri-árokban található, Székesfehérvár és Mór között.
A falu az Árpád korban már lakott település volt. Első írásos említése egy 1193-as oklevélben található, ebben Almas néven szerepel. Legközelebb 1304-ben “almas” alakban bukkan fel egy oklevélben. “Magyar-Almás” formában 1851-ben, a jelenlegi Magyaralmás elnevezést – nem hivatalosan – 1897-ben olvashatjuk. Ezt a névalakot 1903 óta tekinthetjük hivatalosnak.
A hagyomány úgy tudja, hogy Árpád vezér után nyerte ez a völgy a nevét, amely déli irányban húzódik Almástól, s valaha itt lehetett egy település, esetleg egy nomád hagyományoknak megfelelő nyári szálláshely. Tény, hogy a falu eredetileg királyi birtok volt, lévén Fejér vármegye területe a fejedelmi törzs szálláshelye volt, s később, ajándékozás útján került ki a királyi család kezéből.
Magyaralmás a magyar hadtörténelemben több ízben is szerephez jut, így a török korban 1593-ban, majd 1601-ben és 1602-ben. Wathay Ferenc fehérvári várkapitány is megemlékezik a településről históriás énekében. Az 1593-as ütközet, amely a török és a keresztény hadak között zajlott a városért, Almás és Zámoly között dúlt, s korábban – tévesen – pákozdi csataként emlegették.
A második világháború magyarországi eseményei során, az utolsó hónapokban, 1944 karácsonya és 1945. március 18. között igen súlyos harcok dúltak a faluban illetve annak határában.
Polgármesterei
- 1990–1994: Sántha Elek (független)[7]
- 1994–1998: Sántha Elek (független)[8]
- 1998–2001: Sántha Elek (Fidesz-FKgP-MDF-MKDSZ)[9]
- 2001–2002: Szilassy László (Fidesz)[10][11]
- 2002–2006: Szilassy László (Fidesz)[12]
- 2006–2010: Vas Istvánné (Fidesz-KDNP)[13]
- 2010–2014: Vas Istvánné (Fidesz-KDNP)[14]
- 2014–2019: Vas Istvánné (Fidesz-KDNP)[15]
- 2019–2024: Pap Tibor (független)[16]
- 2024– : Pap Tibor (független)[1]
A településen 2001. december 2-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[17]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1539 | 1523 | 1546 | 1613 | 1629 | 1625 | 1642 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,5%, református 23,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 16,8% (19,9% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, cigánynak, ruszinnak és szlováknak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26% volt római katolikus, 20,4% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,8% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).[19]
- A római katolikus templom, amely provinciális barokk stílusban épült 1787 és 1791 között. (Műemléki védelem alatt áll.) A templomot Áron Nagy Lajos festőművész 1940-41-ben készített alkotásai díszítették, azonban ezek a front alatt aknatalálat következtében megsemmisültek. A település legrégebbi épülete a katolikus paplak, nagy valószínűséggel 1760-ban már létezett. A "kastélyként" emlegetett bérlőlak 1910-12 között épült.
- Bronzkori leletek
- Itt született és egész életében itt is élt Auszmann György (1894–1969) magyarországi német származású gazdálkodó, kommunista párti országgyűlési képviselő.
- Itt született Schmidt Gábor (1944–2014) kertészmérnök, dendrológus, növénynemesítő, egyetemi tanár.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
