Macskaformák

A macskaformák (Felinae) a ragadozók rendjébe tartozó macskafélék családjának egy alcsaládja. Legtöbbjük kistestű, ám néhány faj valamivel nagyobbra is megnő, ilyen például a puma, a gepárd és egyes hiúzok is, de a legtöbb faj tömege nem haladja meg a 20-30 kilogrammot, általában ennél jóval kisebb a tömegük.

Macskaformák
Evolúciós időszak: Késő miocén - jelen
Vadmacska (Felis silvestris)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Ferae Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia) Család: Macskafélék (Felidae) Alcsalád: Macskaformák (Felinae) Fischer von Waldheim, 1817
Nemek
Acinonyx Caracal Catopuma Felis Herpailurus Leopardus Leptailurus Lynx Otocolobus Pardofelis Prionailurus Puma
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Macskaformák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Macskaformák témájú kategóriát.

Bengáli törpemacska (Prionailurus bengalensis)

Puma (Puma concolor)

Karakál (Caracal caracal)

Evolúció

A legújabb DNS-vizsgálatok alapján a macskaformák közé tartozó élő nemek az alábbi fejlődési vonalakon fejlődtek:^[1][2][3]

1. Pardofelis, Catopuma
2. Leptailurus, Caracal
3. Leopardus
4. Lynx
5. Puma, Acinonyx, Herpailurus
6. Prionailurus, Otocolobus
7. Felis

Rendszerezés

Az alcsaládba az alábbi 11 nem és 32 élő faj tartozik:

• Acinonyx
  • gepárd (Acinonyx jubatus)
• Caracal
  • karakál (Caracal caracal)
  • afrikai aranymacska (Caracal aurata, korábban Profelis aurata)^[4]
• Catopuma
  • borneói vörösmacska (Catopuma badia, korábban Pardofelis badia)^[5]
  • ázsiai aranymacska (Catopuma temmincki, korábban Pardofelis temmincki)^[5]
• Felis
  • házi macska (Felis catus, korábban Felis silvestris catus)^[6]
  • mocsári macska (Felis chaus)
  • kínai hegyimacska vagy tibeti macska (Felis bieti) - korábban a vadmacska alfajának tekintették;^[6]
  • afrikai vadmacska (Felis lybica) - korábban a vadmacska alfajának tekintették;^[6]
  • homoki macska (Felis margarita)
  • feketelábú macska (Felis nigripes)
  • vadmacska (Felis silvestris)
• Herpailurus
  • jaguarundi (Herpailurus yaguarondi, korábban Puma yaguarondi)^[6]
• Leopardus
  • pantanali macska (Leopardus braccatus, vagy Leopardus colocolo braccatus)^[6]
  • csíkos pampamacska (Leopardus colocolo)
  • Geoffroy-macska (Leopardus geoffroyi)
  • kodkod (Leopardus guigna)
  • déli tigrismacska (Leopardus guttulus) - korábban az oncilla alfajának tekintették;^[6]
  • andesi hegyimacska (Leopardus jacobita)
  • foltos pampamacska (Leopardus pajeros, vagy Leopardus colocolo pajeros)^[6]
  • ocelot (Leopardus pardalis)
  • oncilla (Leopardus tigrinus)
  • hosszúfarkú macska (Leopardus wiedii)
• Leptailurus
  • szervál (Leptailurus serval)
• Lynx
  • kanadai hiúz (Lynx canadensis)
  • eurázsiai hiúz (Lynx lynx)
  • ibériai hiúz (Lynx pardinus)
  • vörös hiúz (Lynx rufus)
• Otocolobus
  • pusztai macska (Otocolobus manul)
• Pardofelis
  • márványfoltos macska (Pardofelis marmorata)
• Prionailurus
  • leopárdmacska (Prionailurus bengalensis)
  • szunda leopárdmacska (Prionailurus javanensis) - korábban a leopárdmacskával azonos fajnak tartották;^[6][7]
  • laposfejű macska (Prionailurus planiceps)
  • rozsdafoltos macska (Prionailurus rubiginosus)
  • halászmacska (Prionailurus viverrinus)
• Puma
  • puma (Puma concolor)

Jegyzetek

1. Johnson WE, Eizirik E, Pecon-Slattery J, et al. (2006. January). „The late Miocene radiation of modern Felidae: a genetic assessment”. Science 311 (5757), 73–7. o. DOI:10.1126/science.1122277. PMID 16400146.
2. O'Brien SJ, Johnson WE (2005). „Big cat genomics”. Annu Rev Genomics Hum Genet 6, 407–29. o. DOI:10.1146/annurev.genom.6.080604.162151. PMID 16124868.
3. https://repository.si.edu/bitstream/handle/10088/32616/A_revised_Felidae_Taxonomy_CatNews.pdf?sequence=1&isAllowed=y
4. Werdelin, L.; Yamaguchi, N.; Johnson, W. E.; O'Brien, S. J. (2010). "Phylogeny and evolution of cats (Felidae)" In Macdonald, D. W.; Loveridge, A. J. (eds.). Biology and Conservation of Wild Felids. Oxford, UK: Oxford University Press. 978-0-19-923444-8
5. https://www.iucnredlist.org/species/4037/112910221
6. Kitchener, A. C.; Breitenmoser-Würsten, C.; Eizirik, E.; Gentry, A.; Werdelin, L.; Wilting, A.; Yamaguchi, N.; Abramov, A. V.; Christiansen, P.; Driscoll, C.; Duckworth, J. W.; Johnson, W.; Luo, S.-J.; Meijaard, E.; O’Donoghue, P.; Sanderson, J.; Seymour, K.; Bruford, M.; Groves, C.; Hoffmann, "A revised taxonomy of the Felidae: The final report of the Cat Classification Task Force of the IUCN Cat Specialist Group" Cat News. Special Issue 11: 21. Archived (PDF) from the original on 17 January 2020. Retrieved 21 December 2018.
7. Groves, C. P. (1997). „Leopard-cats, Prionailurus bengalensis (Carnivora: Felidae) from Indonesia and the Philippines, with the description of two new subspecies”. Zeitschrift für Säugetierkunde 62, 330–338. o.

Források

• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. december 26.)
• National Geographic News – Cats Climb New Family Tree

• Macskafélékportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap