Kanadai hiúz

A kanadai hiúz vagy sarki hiúz (Lynx canadensis) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó faj.

Kanadai hiúz
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Ferae Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia) Család: Macskafélék (Felidae) Alcsalád: Macskaformák (Felinae) Nem: Hiúz (Lynx) Kerr, 1792 Faj: L. canadensis
Tudományos név
Lynx canadensis Kerr, 1792
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kanadai hiúz témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai hiúz témájú médiaállományokat és Kanadai hiúz témájú kategóriát.

Előfordulása

Amerika északi részein, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok területén honos. Dél felé a Nagy-tavak övéig, nyugat felé pedig a Sziklás-hegységig található. Leginkább erdős vidékeken tartózkodik.

Alfajok

• Lynx canadensis mollipilosus
• Lynx canadensis subsolanus

Megjelenése

Egy teljesen kifejlődött példány hossza 76–106 centiméter, amiből 5–12 centimétert a farokra kell számítanunk; marmagassága 48–56 centiméter. Kitűnik tehát, hogy a kanadai hiúz valamivel kisebb termetű az eurázsiai hiúznál. Bundája sűrűbb és hosszabb szőrű, mint európai rokonáé, barkója és fülpamata is nagyobb. Gereznájának uralkodó színe barnás ezüstszürke, a sötétkék foltok a háton alig, a törzs két oldalán is csak kevéssé tűnnek ki. Törzsének két oldalát és lábszárait hullámos, de annyira halvány sávok szelik át, hogy csak közelről vehetők észre; bizonyos távolságba már teljesen beleolvadnak az alapszínbe. A lábak külső oldalán valamivel élénkebb a sávos mustrázat, valóságos foltokat azonban csak a karok belső oldalán, a könyök táján láthatunk. A test felső oldalának színezete észrevehető fokozat nélkül megy át az alsó testoldal szennyesszürke, a hason pedig sötétszürke alapszínébe. Orra hússzínű, ajkai sárgásbarnák, az ajkak széle sötétbarna, pofája világosszürke, homloka valamivel sötétebb és hosszában csíkolt. Füle tövén szürkésbarna, szélén feketebarna, középső részén nagy, fehér folttal díszített, belső oldala pedig hosszú, sárgás szőrrel borított. Barkója, az állkapocs két oldalán lévő, meglehetősen nagy fekete foltot nem számítva, világosszürke; farka felső oldalán vörhenyes és sárgásfehér sávok váltakoznak, alsó oldalán egyenletesen világossárga; a farokvég fekete. A bunda egyes szőrei tövükön sárgásbarnák, följebb sötét, majd szürkéssárga gyűrűvel tarkázottak, hegyük pedig fekete, vagy szürke. Bajuszsörtéinek legtöbbje fehér, néhánya azonban fekete. Nyári gereznája inkább vörhenyesbe, a téli pedig inkább ezüstfehérbe játszó.

Életmódja

A kanadai hiúz elsősorban éjjeli állat, akárcsak főprédája, a hócipős nyúl. Ennek ellenére nappal is megfigyelhető. ^[1] Az állat napi 8–9 km-t tehet meg, 0,75–1,46 km/h sebességgel mozoghat a zsákmányszerzés érdekében.^[2][3][4] Jó úszó, van beszámoló arról, hogy egy példány 3,2 km-t úszott át a Yukon-folyón.^[5][6] A kanadai hiúz ügyes mászó és elkerüli a ragadozókat, ha magasra mászik fel a fára, de csak a földön szokott vadászni.^[7] Elsősorban magányos életmódú, minimális szociális intreakcióval rendelkezik, kivéve az anyaállatok és a nőnemű utódaik közötti köteléket, illetve az ellenkező nemű egyedek közötti ideiglenes "párkapcsolatot" a párzási időszak idején.^[8][9] Az azonos nemű egyedek különösen hajlamosak egymást elkerülni, kialakítva egyfajta "intraszexuális" territóriumokat - ezen társadalmi struktúra megfigyelhető a medvék, pumák és menyétfélék esetében. A fajon belüli agresszió és az ebből származó kannibalizmus ritka, de élelemhiányos időszakban gyakoribbá válhat.^[10]

Források

• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 18.)
• Alfred Edmund Brehm. Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0 „Brehm2000”
• Képek és videók a kanadai hiúzról

Jegyzetek

1. Canada lynx Lynx canadensis (Kerr, 1792), Wild Cats of the World. Chicago: University of Chicago Press, 154–163. o. (2002. november 4.). ISBN 978-0-226-77999-7
2. (1963. november 4.) „Movements and activities of the lynx in Newfoundland”. The Journal of Wildlife Management 27 (3), 390–400. o. DOI:10.2307/3798512. JSTOR 3798512.
3. (1968. november 4.) „Hunting activities and success of lynxes in Alberta”. The Journal of Wildlife Management 32 (4), 718–722. o. DOI:10.2307/3799545. JSTOR 3799545.
4. (1998. november 4.) „Functional responses of coyotes and lynx to the snowshoe hare cycle”. Ecology 79 (4), 1193–1208. o. DOI:[1193:FROCAL2.0.CO;2 10.1890/0012-9658(1998)079[1193:FROCAL]2.0.CO;2].
5. Walker's Mammals of the World, Sixth, Baltimore: Johns Hopkins University Press, 807–808. o. (1999. november 4.). ISBN 978-0-8018-5789-8
6. Kobalenko, J.. Forest Cats of North America Cougars, Bobcats, Lynx. Ontario: Firefly Books, 35. o. (1997). ISBN 978-1-55209-172-2
7. Wild Cats of the World. London: Bloomsbury Publishing, 146–151. o. (2015. november 4.). ISBN 978-1-4729-2285-4
8. (1983. november 4.) „The ecology of the lynx (Lynx canadensis) on Cape Breton Island”. Canadian Journal of Zoology 61 (4), 770–86. o. DOI:10.1139/z83-102.
9. (1983. november 4.) „Observations on home range sizes, movements, and social organization of lynx, (Lynx canadensis), in Riding Mountains National Park, Manitoba”. Canadian Field-Naturalist 97, 262–267. o.
10. (1999. november 4.) „Ecology and conservation of lynx in the United States (General Technical Report RMRS-GTR-30WWW)”, 265–306. o, Kiadó: Rocky Mountain Forest and Range Experiment Station, USDA Forest Service.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Canada lynx című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap