részecskefizikai, magfizikai és szilárdtestfizikai kutatóközpont, Budapest (Magyarország) From Wikipedia, the free encyclopedia
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont (rövidítve HUN-REN Wigner FK) fizikával foglalkozó, magyar kutatóközpont.
| HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont | |
 | |
| A Wigner Fizikai Kutatóközpont madártávlatból | |
| Alapítva | 2012. január 1. |
| Típus | kutatóközpont |
| Jogelőd | MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet |
| Tevékenység | kutatás, fejlesztés |
| Irányítószám | 1121 |
| Cím | Konkoly-Thege Miklós út 29–33. |
| Vezető | Prof. Dr. Lévai Péter (2012 - ) |
| Dolgozók száma | 346 (2023) |
| Elhelyezkedése | |
 HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 20″, k. h. 18° 57′ 16″ | |
| A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont weboldala | |
Korábban a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatóhelye volt, ezt követően lett a tagja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak (ELKH). Az ELKH átalakítását követően a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat része. A Wigner FK az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet és az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet összeolvadásával jött létre 2012-ben, és felvette a Nobel-díjas fizikus, Wigner Jenő nevét. A kutatóközpontban két intézet működik, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet és az Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet.
A kutatóközpont elődje az 1950-ben alapított MTA Központi Fizikai Kutatóintézet volt. Az eredetileg két osztállyal megalakuló intézet rövid idő alatt több osztállyal bővült, olyan kutatók vezetése alatt, mint például Simonyi Károly és Jánossy Lajos. Célja az előkészítő bizottság megfogalmazása szerint „a magyar fizikai kutatást eddigi, a többi tudományághoz képest is messze elmaradt állapotából kiemelni, és lehetővé tenni a termékeny tudományos kutatást a fizika minden területén, melyek a tudomány fejlesztése és alkalmazása szempontjából elsősorban fontosak.” A KFKI-ban már kezdetektől igen sokszínű kutatás folyt, és nincs ez másképp ma sem a Wigner FK-ban. Mindig is jellemző volt az eredmények közvetett vagy közvetlen hasznosítása. Nem kizárólag a fizika volt itt jelen, de a különböző műszaki, sőt az élettudományok is helyet kaptak az intézetben. A KFKI a rendszerváltást követően 1992-ben megszűnt,[1] tudományos intézetei teljes önállóságot kaptak az Akadémia keretén belül.[2]
Ezt követően az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (MTA Wigner FK) 2012. január 1-től a korábbi MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet és a korábbi MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet egyesülésével jött létre.[3] 2013-tól a Kutatóközpont részeként működik a világszínvonalú Wigner Adatközpont is.[4] 2019. szeptember 1-től pedig a Wigner FK az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítása alatt, 2023. szeptember 1-től pedig az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat átalakulásával a Magyar Kutatási Hálózat irányítása alá került.[5] Továbbra is az MTA kiválósági központjaként működik és ma a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat egyik legnagyobb, fizikával foglalkozó kutatóintézete. Kutatási tevékenységként a következő fő tudományterületekkel foglalkozik: kvantumtechnológia, kísérleti és elméleti részecskefizika, magfizika, általános relativitáselmélet és gravitáció, fúziós plazmafizika, űrfizika, nukleáris anyagtudomány, kísérleti és elméleti szilárdtestfizika, statisztikus fizika, atomfizika, optika és anyagtudomány.
A kutatóközpontban, illetve annak jogelődeiben dolgozott többek között: Györgyi Géza, Jánossy Lajos, Kovács István, Vlagyimir Naumovics Gribov, Simonyi Károly, Kiss Dezső, Perjés Zoltán, Zimányi József, Szépfalusy Péter, Vesztergombi György, Pál Lénárd, Farkas Győző, Szegő Károly, Gránásy László, Bencze Gyula, Érdi Péter, Kollár János.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója 2012 óta dr. Lévai Péter József.[6] A Kutatóközpontban két intézet működik, amelyek további osztályokba, illetve kutatócsoportokba szerveződnek:
Vezetés:
| Osztályok: | Osztályvezető: | Kutatócsoportok: |
|---|---|---|
| Elméleti Fizikai Osztály | Wolf György | Részecskefizikai és Térelméleti Kutatócsoport (Fodor Gyula)
Nehézion-fizikai Kutatócsoport (Barnaföldi Gergely Gábor) |
| Komputációs Tudományok Osztálya | Négyessy László | Komputációs Rendszerszintű Idegtudomány Kutatócsoport (Orbán Gergő)
Elméleti Idegtudomány és Komplex Rendszerek Kutatócsoport (Somogyvári Zoltán) |
| Nagyenergiás Fizikai Osztály | Varga Dezső | Nagyenergiás Geofizikai Kutatócsoport (Oláh Gergő)
Hadronfizikai Kutatócsoport (Vértesi Róbert) |
| Nukleáris Anyagtudományi Osztály | Szilágyi Edit | Femtoszekundumos Spektroszkópia és Röntgenspektroszkópia Kutatócsoport (Vankó György Albert)
Ionnyaláb-fizikai Kutatócsoport (Szilágyi Edit Olga) |
| Űrfizikai és Űrtechnikai Osztály | Németh Zoltán | Űrfizikai Kutatócsoport (Németh Zoltán) |
| Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium | Biró Tamás Sándor |
Vezetés:
| Oszályok: | Osztályvezető: | Kutatócsoportok (csoportvezetők): |
|---|---|---|
| Alkalmazott és Nemlineáris Optikai Osztály | Veres Miklós | Lézeralkalmazások és Optikai Méréstechnika Kutatócsoport (Nagy Attila Tibor)
Ultragyors Nanooptika "Lendület" Kutatócsoport (Dombi Péter) |
| Elméleti Szilárdtestfizikai Osztály | Újfalussy Balázs | Félvezető Nanoszerkezetek "Lendület" Kutatócsoport (Gali Ádám)
Erősen Korrelált Rendszerek "Lendület" Kutatócsoport (Legeza Örs) |
| Kísérleti Szilárdtestfizika Osztály | Kováts Éva | Szerkezetkutató Laboratórium (Kováts Éva) |
| Komplex Folyadékok Osztály | Péter László | Részben Rendezett Rendszerek Kutatócsoport (Börzsönyi Tamás) Elektromos Gázkisülések Kutatócsoport (Kutasi Kinga) Folyadékszerkezet Kutatócsoport (Jóvári Pál) |
| Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztály | Vukics András | Kvantumoptika "Lendület" Kutatócsoport (Domokos Péter)
Kvantuminformatika és a Komplex Rendszerek Kutatócsoport (Kiss Tamás) |
| Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium | Gali Ádám |
Rendes tagok[7]
Levelező tag[8]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
