Lövő
magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Lövő (1905-ig Német-Lövő, horvátul Livir) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
| Lövő | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Soproni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hollósi Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9461 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1379 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 80,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,47 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Répce-sík[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 16° 47′ 07″ | |||
 Lövő
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Lövő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lövő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Az Vas–Soproni-síkság és a Kisalföld határán fekszik, Soprontól 27 kilométerre délkeletre, Fertőszentmiklóstól 14 kilométerre délnyugatra.
Északnyugati szomszédja Sopronkövesd, de észak és kelet felől is e településhez tartozó külterületek határolják; a további szomszédos települések: dél felől Nemeskér, délnyugat felől Egyházasfalu, nyugat felől pedig Völcsej. Északkelet felől a legközelebbi település Röjtökmuzsaj, de közigazgatási területeik nem érintkeznek.
Megközelítése
A település közúton könnyen megközelíthető, mert áthalad a központján, nagyjából dél-északi irányban a 84-es főút; Fertőszentmiklóssal és Kőszeggel pedig az előbbit nagyjából merőlegesen keresztező 8627-es út kapcsolja össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Sopron–Szombathely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Lövő vasútállomás a község északi szélén helyezkedik el, közúti elérését a 8627-es útból kiágazó 86 313-as számú mellékút teszi lehetővé.
Kezdetek
Időszámításunk kezdete előtt 34 évvel rómaiak vetették meg a lábukat a mai Dunántúl területén, melyet ők a régi lakosságról Pannóniának neveztek el. Az utak mentén a rómaiak őrállomásokat helyeztek el. Ilyen őrállomásuk volt a rómaiaknak Lövőn is. (Ezen őrállomás a "Várhely" nevet kapta a későbbiekben.) Bizonyíték van arra, hogy, ha előbb nem is, de i. sz. 105-141 között, Antoninus Pius római császár uralkodása idején már voltak rómaiak Lövőn. A Római Birodalom bukása után egész Pannónia "népek országútja" lett. 568-tól a Dunántúlt avarok népesítették be. Nagy Károly 5 évi kemény harc során (788-793) a Tiszáig terjesztette ki a birodalma határait. Ekkor az avarok mellett szláv törzsek éltek Nyugat-Magyarország területein. A honfoglalás idején is találkozhatunk a falu említésével: 950-ben a német krónikások "ad Lova" (magyarul: Lövő mellett) melletti csatákat említenek. Szent István idején Lövő határvédő szerepe megmaradt. Lövő lehetett az őrök állandó szállása, a magaslaton fekvő Fel-Lövőn pedig az őrállomásuk, ahonnét az utakat figyelhették. A tatárjárás a falu történetében hatalmas fordulópont volt. Óriási pusztítást okoztak a tatárok, a falu lakossága elmenekült. Lövő, mint őrállomás ezután megszűnik. IV. Béla a tatárjárást követően bajor telepesekkel töltötte fel a térséget. Ekkor Lövőt Schützennek nevezték, míg más források alapján a neve Geshiess is lehetett. A határnak egy részét ma is "Gurund"-nak nevezik, a német Grund szóból adódóan. A következő emlékünk 1317-ből való. Károly Róbert oklevelet ad ki Lövő kiváltságainak (hegyvám-mentesség, dézsmajog) igazolására.
Földesurai
Lövő a 14. századtól földesúri fennhatóság alá kerül:
- Baksafi Ábrahám (…-1317-ig)
- Héderváry Dezső (1317-1327)
- Héderváry Sándor (1327-1389?)
- Kanizsai László (1387-1434)
- Kanizsai Miklós (1434-1472)
- Kanizsai György (1472-1508)
- Kanizsai László (1508-?)
- Kanizsai Ferenc (?-1532)
- Nádasdy Tamás (1536-1562)
- Nádasdy Ferenc (1562-1620)
- Nádasdy Pál (1620-1633)
- Nádasdy II.Ferenc (1633-1671)
- A királyi kincstár volt Lövő földesúri jogának a birtoklója a Wesselényi-féle összeesküvés után. (1671-1677)
- Ezután bérbe került a terület amelynek a következő zálogos urai voltak:
- Gróf Draskovich Miklós (1677-1678)
- Széchenyi György, prímás (1678-1695)
- Széchenyi György, uraság (1695-1732)
- Széchenyi Zsigmond (1732-1738)
- A fennmaradó időben családi perek miatt nem tisztázott Lövő földesurának személye.
- Széchenyi László (1741-1760)
- Széchenyi Antal (1760-1767)
- A fennmaradó időben gróf Forgách János, Széchenyi Antal sógora igazgatta a birtokot.
- Széchenyi Ferenc (1774-1814)
- Széchenyi Pál (1814-1864)
- Széchenyi Kálmán (1864-1871)
- Kisfaludy Sándor volt az utolsó lövői földesúr, de a lakosok megvették a jogokat tőle 1871 táján.
Más események
- 1454-1514 között Lövő mezővárosi rangra emelkedett, azelőtt "posessio", azaz falu volt. Lövő régi pecsétje is a 15. századra vall. A pecséten található írás a következő: S.(igillum) Commune oppidi Leoveo. Azaz: Lövő mezőváros közönséges pecsétje.
- 1532-ben a vonuló török sereg hatalmas pusztítást okozott a faluban.
- A 17. század közepén a törököt kiűző katonák okoztak hatalmas pusztítást Lövőn.
- 1664-ből, illetve 1683-ból egy-egy nagy tűzvészről vannak feljegyzések.
- Lövőnek a Rákóczi-szabadságharc idejéből is van emléke:
- 1848: Lövőt horvátok támadták meg. A lövői katonák a környék falvainak férfi lakosaival egyetemben alkották a soproni nemzetőrség 2. zászlóaljának 14. századát.
- A Bach-korszaknak két nagy eredménye is volt Lövőn:
- 1851. április 1-jén a postahivatal működésbe lépett.
- Zsandárállomás megszervezése is történt Lövőn.
- 1865. szeptember 20.: A "Déli vasut" megindulása. Lövő a Sopron–Kanizsa útvonalon mint állomás szerepelt. A vasút jelentős gazdasági növekedést hozott a falunak.
- 1873: A legnagyobb tűzvész Lövő történelme során.
- 1914-1918: az első világháborúban 250 lövői katona vett részt, akik közül 70-en nem tértek haza, közülük 55 ember biztosan elhunyt a háborúban.
- 1924. Dr. Horváth Ferenc megalapította a helyi "késgyárat".
A település neve 1905-ig Német-Lövő volt.[4] Horvátul két neve ismert: a kópházi horvátok Livirnek, a fertőhomoki horvátok Livernek hívták a települést.[5] A nevek eltérése a két településen beszélt horvát nyelvjárások hanglejtésében keresendő. A kópházi horvátok ča nyelvjárást beszélnek, amely a horvát tengermelléken és Isztrián használatos. Ebben a nyelvjárásban az ún. ikavski, az í-ző hanglejtés dominál. Fertőhomokon kaj nyelvjárást beszélnek, ez leginkább a szlovén nyelvhez és annak keleti dialektusaihoz áll közel, s az e magánhangzó a domináns hang.
Polgármesterei
| Polgármester | Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Galavits Jenő | független[6] | |
| 1994–1998 | független[7] | ||
| 1998–2002 | független[8] | ||
| 2002–2006 | Balics János | független[9] | |
| 2006–2010 | független[10] | ||
| 2010–2014 | független[11] | ||
| 2014–2019 | Hollósi Gábor | független[12] | |
| 2019–2023 | független[13] | a képviselő-testület feloszlatta magát[14] | |
| 2023–2024 | független[15] | Időközi választás 2023. január 8. | |
| 2024– | független[1] | ||
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1427 | 1404 | 1403 | 1445 | 1385 | 1417 | 1379 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 0,6% horvátnak, 2,9% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,6%, református 2,5%, evangélikus 1,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,5% (14,8% nem nyilatkozott).[16]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
